Miért indított Trump háborút a Harvard Egyetem ellen? Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, több alkalommal is kifejezte kritikáját a Harvard Egyetem iránt, amiért a felsőoktatási intézmény politikai és társadalmi kérdésekben gyakran liberáli
Donald Trump különös összecsapásra készült az amerikai magánegyetemek világában, és elsőként a Harvard Egyetemre irányította figyelmét. A Fehér Ház úgy döntött, hogy felfüggeszti az egyetemnek járó 2,3 milliárd dolláros állami támogatást, ami heves reakciót váltott ki az intézmény vezetéséből, így az Harvard beperelte a kormányt. De miről is szól valójában ez a konfliktus? A vita középpontjában a felsőoktatás finanszírozása és a kormányzat beavatkozása áll, valamint a politikai ideológiai ellentétek, amelyek a két fél között feszülnek. A Harvard, mint a világ egyik legismertebb és legprestisebb egyeteme, nem csupán a pénzügyi támogatás miatt aggódik, hanem a függetlensége és az akadémiai szabad véleménynyilvánítás védelme érdekében is harcol. A Trump-adminisztráció viszont a magánegyetemek átláthatóságát és felelősségét kívánja hangsúlyozni, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Az Egyesült Államok és Magyarország vezetésének közös vonása, hogy mindkét országban az irányító hatalom igyekszik minél szélesebb körű ellenőrzést gyakorolni a különböző területek felett. Azonban a felsőoktatás terén eltérő megközelítésekkel találkozunk. Míg a magyar kormány a legtöbb állami egyetemet vagyonkezelő közalapítványok alá helyezte, addig a Trump-adminisztráció a neves magánegyetemek irányításában kívánja megerősíteni hatását. A céljuk mindkét esetben hasonló: hogy saját embereiknek nagyobb beleszólást és szerepet biztosítsanak az oktatási rendszerben. Ezt támasztja alá Magyarországon az Erasmus-program körüli viták is, amelyek akkor kezdődtek, amikor az Európai Bizottság aggályait fejezte ki a magyar alapítványi egyetemek autonómiáját és átláthatóságát illetően. Hasonlóan figyelemfelkeltő az MNB kecskeméti botránya is, amely szintén rávilágít a hatalmi játszmákra az oktatási szférában.
Ehhez viszonyítva mi zajlik az Egyesült Államokban?
Bár Donald Trump április 23-án aláírt rendeletei elsősorban a Harvardot, az Egyesült Államok egyik legnevesebb és leggazdagabb egyetemét célozzák meg, az új kormányzat célja, hogy szigorúbb felügyelet alá vonja az összes felsőoktatási intézményt.
Donald Trump hosszú ideje éles kritikát fogalmaz meg az elitegyetemekkel szemben, mivel úgy véli, hogy ezek az intézmények az amerikai értékekkel ellentétes ideológiákat hirdetnek. Ellenzzi azokat a diverzitási programokat is, amelyek célja a feketék, nők és más hátrányos helyzetű csoportok diszkriminációjának csökkentése. Elnöksége alatt egyik első intézkedéseként megtiltotta a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra (DEI) vonatkozó programokat a szövetségi kormányzati szerveknél, és arra ösztönözte a vállalatokat is, hogy hasonló lépéseket tegyenek. Számos vállalat önkéntesen eleget tett ennek a kérésnek.
Visszaszerezzük az egykor nagyszerű oktatási intézményeinket a radikális baloldaltól és a marxista mániákusoktól
- jelentette be Trump a tavalyi kampány során.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy az egyetemeknek meg kell szabadulniuk az ideológiai elfogultságtól és az antiszemitizmustól. E mögött a tavalyi, jelentős visszhangot kiváltó palesztinbarát tüntetések állnak, amelyek a gázai konfliktust ítélték el, és valóban káoszba torkolltak. Az új kormányzat úgy véli, hogy az egyetemi vezetők nem megfelelően kezelték a kampuszokon zajló demonstrációkat, lehetővé téve ezzel az antiszemita nézetek terjedését. Ez az amerikai kormány érvelése jól illeszkedik az Egyesült Államok jelenlegi politikájába Izrael és Gáza irányában.
Az adminisztráció a március végén tett bejelentésében arról tájékoztatott, hogy áttekintik a Harvarddal kötött, összesen 9 milliárd dollár értékű megállapodásokat és szerződéseket. Az indoklás szerint az egyetem nem biztosít megfelelő védelmet az antiszemitizmussal szemben, és nem lép fel hatékonyan az antiszemita zaklatás ellen.
