Milliárdokat juttattak Nagy Mártonék az Eximbankhoz, miután újabb pénzügyi mentőövet indítottak.

Csupán három hónap telt el azóta, hogy az Eximbank Zrt. alaptőkéje 15 milliárd forinttal növekedett, amikor decemberben újabb tőkeinjekciót kapott a kormány által irányított pénzintézet. A cégiratokból kiderül, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alapítói határozatban döntött arról, hogy 9,345 milliárd forinttal növeljék a bank tőkéjét, mindezt pedig a költségvetés keretein belül, az állami vagyonnal összefüggésben felmerülő kiadások javára hajtják végre.

Az alapítói határozat nem tartalmaz információt az intézkedés indokairól, és a tárca sem szolgáltatott hivatalos tájékoztatást a témában. Mindazonáltal a cégbíróság már rögzítette a módosítást, és az Opten adatbázisában is látható, hogy az Eximbank alaptőkéje 355 milliárdról 364,345 milliárd forintra nőtt.

A legutóbbi, 15 milliárd forintos tőkeinjekcióval kapcsolatban már beszámoltunk arról, hogy a költségvetésbe eredetileg tervezett összegnél jelentősen magasabb hitelkihelyezések indokolták az Eximbank tőkehelyzetének megerősítését. Korábbi írásunkban kifejtettük, hogy a magyar kormány az Eximbank révén kifejezetten kockázatos országok számára biztosít kölcsönöket, például a Balkán térségében található államoknak, az afrikai Csádnak, valamint a Maldív-szigeteknek. A hitelek mögött a magyar állam vállalt kezességet, ami további garanciát jelent a pénzügyi tranzakciók biztonságára.

A legjelentősebb, állami garanciával nyújtott kölcsön az Észak-Macedóniának adott 500 millió euró (több mint 200 milliárd forint) volt, amelyet az Eximbank 15 éves futamidőre, rendkívül kedvező, 3,25%-os kamattal biztosított. Ezzel a lépéssel az Orbán-kormány támogatta a június végén megalakult új észak-macedón kormányt. A tavaszi választásokon győztes nacionalista VMRO-DPMNE párt szoros szövetségese Orbán Viktornak. A kapcsolat annyira szoros, hogy a párt egykori vezetője, Nikola Gruevszki, aki korábban miniszterelnökként szolgált, Magyarországra menekült a korrupcióval kapcsolatos börtönbüntetése elől.

Feltettük a kérdést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy mi áll az Eximbank legújabb tőkeemelésének hátterében, és milyen új hitel vagy kötelezettségvállalás lehet a téma. Sajnos cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Egy újabb fontos lépést tett a magyar kormány a szeptemberi tőkeemelés óta: az észak-macedóniai hírek szerint most egy 500 millió eurós hitelt aktiválnak. A Magyar Narancs cikke alapján januárra tervezik a hitelfelvételt, amelyről Hristijan Mickoszki, a májusban megválasztott miniszterelnök elmondta, hogy a kedvező államközi hitellel a lejáró, magas kamatozású eurókötvényeket kívánják refinanszírozni. Ezzel a lépéssel a kormány a kamatteher csökkentésére törekszik.

Az első, 500 millió eurós kölcsönrész kapcsán egy általunk megszerzett kormányzati előterjesztés szerint évi 5,1 milliárd forint kamatkiegyenlítéssel kell számolni. A 15 éves futamidő alatt ez összesen 47,9 milliárd forintot jelent, figyelembe véve a tavaly nyári, 400 forint alatti euróárfolyamot. Ha hozzávesszük a második, szintén 500 millió eurós hitelt is, a helyzet még összetettebbé válik.

már közel százmilliárd forintba fájhat a magyar adófizetőknek csak az Észak-Macedóniának nyújtott nagyvonalú kölcsön.

Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján rákérdeztek, mi értelme a piacinál olcsóbb hitelek kihelyezésének, hiszen Magyarország drágábban jut forráshoz, mint amennyiért adja a pénzt. A miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitása, és mivel ezek szegény országok, olykor a kamatkülönbözetet is vállalva kell támogatni őket, az erőnkhöz mérten, ez voltaképpen a biztonságunk ára. Ezért adtunk ilyen hitelt Észak-Macedóniának, Boszniának, és tárgyalnak erről az albánokkal is.