A ferihegyi repülőtér világát teljesen új irányba tereli a legújabb bejelentés, amelyet két jelentős miniszter tett. Az átformálás minden részletében érezhető lesz, és új lehetőségeket nyit meg az utazók előtt.

Több mint 1000 milliárd forintos fejlesztés indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körül - jelentette be hétfőn Nagy Márton és Lázár János. A kormány célja, hogy a fővárosi légikikötő közvetlenül kapcsolódjon Budapesthez: gyorsvasút, új úthálózat és harmadik terminál épülhet a következő évtizedben. A beruházások összesen 2,5 milliárd eurót érnek, és 2035-re készülhetnek el.

A kormány célja, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közlekedési kapcsolatai végre méltók legyenek Magyarország fő légikikötőjéhez - erről tartott közös sajtótájékoztatót hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter. A projektet stratégiai jelentőségűnek nevezik: a Nyugati pályaudvart és a repülőteret összekötő gyorsvasút nemcsak az utasforgalmat tenné kényelmesebbé, hanem az országos vasúti hálózat részeként a fővárosi közlekedést is tehermentesítené.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeptemberben nyilvánosságra hozta a beruházás koncessziós kiírását megalapozó rendelettervezetet. A tárca érvelése szerint a projekt "stratégiai szempontból kiemelkedő fontosságú a hazai gazdaság számára". A gyorsvasút építési projektjét idén nyáron Nagy Márton ismertette, amelynek költségvetése várhatóan eléri az egymilliárd eurót. Az új vasúti nyomvonal Kőbánya és a repülőtér között fog futni, míg a terminál alatt egy földalatti állomás kialakítása is szerepel a terveik között.

A fejlesztés háttere nem mentes a múltbeli próbálkozásoktól: a repülőtéri vasút koncepciója már a hetvenes években is felmerült, de azóta a különböző kormányok csupán ígéretekkel szolgáltak a megvalósítására. Most, hogy az állam 2024-ben többségi részesedést szerzett a repülőteret üzemeltető vállalatban, új lehetőség nyílik arra, hogy a gyorsvasút ténylegesen megvalósuljon. Ezt a kormány már a tulajdonjog megszerzésének pillanatában is hangsúlyozta, jelezve, hogy elkötelezettek a projekt iránt.

2024-ben a magyar állam visszavásárolta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 80 százalékát, és már akkor világossá tette, nemcsak tulajdonosként, hanem fejlesztőként is hosszú távra tervez. A cél, hogy a légikikötő közvetlenül kapcsolódjon Budapesthez, és a térség egyik legmodernebb közlekedési csomópontjává váljon.

"A repülőtér kulcsfontosságú eszköz" - hangsúlyozta hétfőn Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, hogy az állami vagyon az utóbbi időszakban jelentősen, megkétszereződött, és a reptér nem csupán stratégiai jelentőséggel bír, hanem erős pénzügyi befektetés is. A kormány előrejelzései szerint a vásárlás akár 15 éven belül megtérülhet, mivel a reptér teljesítménye 10 százalékkal túlszárnyalja az üzleti tervekben megfogalmazott célokat.

Nagy Márton emlékeztetett, tavaly 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren, idén ez a szám 20 millió közelébe emelkedhet. A teherszállításban is komoly előrelépés várható: a magyar cargo-forgalom nemcsak Bécset, hanem hamarosan Münchent is megelőzheti.

A kormány három jelentős projektet indít a repülőtér körüli területen:

A nemzetgazdasági miniszter szerint az állami tulajdonba vétel óta látványosan javult a repülőtér teljesítménye: a járatok késési aránya 80 százalékkal csökkent, ami nemcsak az utasok, hanem a légitársaságok számára is érezhető előrelépés.

Nagy Márton bejelentette, hogy egy új repülőtér-holding alakul, amely a budapesti, sármelléki és debreceni légikikötők összefogását célozza meg. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a ferihegyi fejlesztések során felhalmozott szakmai tudást és tapasztalatokat a regionális repterek is hasznosíthassák. A kormány emellett továbbra is dolgozik egy vidéki cargo repülőtér létrehozásán, amely kifejezetten az áruszállításra specializálódna, így tehermentesítve a fővárosi légikikötőt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint a kormány most egyértelműen bizonyítja, hogy nem Budapest ellen, hanem Budapestért dolgozik. "Összesen mintegy 1000 milliárd forint, vagyis 2,5 milliárd euró értékű fejlesztésről beszélünk" - jelentette be a miniszter, hozzátéve, ezek a beruházások éppen azt szolgálják, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szorosan kapcsolódjon a fővároshoz.

Összesen 2,5 milliárd eurót fordít a kormány a repülőtér fejlesztésére:

"Ma igazán kedvező napot él meg Budapest" - fogalmazott, majd hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezetten készen áll az együttműködésre a fővárossal, hiszen a fejlesztések "nem csupán Budapest számára, hanem az egész ország javára is fognak válni". A tárcavezető a gyorsvasút projekt részleteit is bemutatta: 27 kilométeres új szakasz épül a Budapest-Szolnok vasútvonalhoz csatlakozva, ahol a vonatok akár 160 kilométer/órás sebességgel haladhatnak.

- ennek köszönhetően a légiközlekedés mindenki számára hozzáférhetőbbé válik az egész ország területén.

A harmadik terminállal kapcsolatosan Lázár egy merész célt tűzött ki: a kormány szándéka, hogy a bővítéssel a reptér forgalmát a duplájára növeljék. Kiemelte, hogy a légikikötő már jelenleg is felülmúlja a prognózisokat, így az új terminál létrehozása elkerülhetetlen a folyamatosan növekvő utasforgalom hatékony kezeléséhez.

"A kormány azért vette meg a repülőteret, mert ez egy jövedelmező eszköz, és az állam a legjobb gazdája ennek az infrastruktúrának" - emelte ki a miniszter. Lázár úgy véli, hogy a magyar emberek vagyonát céltudatosan hasznosítják, és az állam "felelős tulajdonosként" üzemelteti a repülőteret.

A miniszter a közúti fejlesztésekről is nyilatkozott: tervezik, hogy 500 millió eurós beruházással korszerűsítenék a reptérhez vezető úthálózatot, amely körülbelül 12 kilométer hosszú. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítése zajlik, és ezek a dokumentumok 2026 első felében kerülnek a miniszter elé. A kormány az érintett önkormányzatokkal külön egyeztet a projekt részleteiről.

Lázár hangsúlyozta, hogy amennyiben a repülőtér kapacitása valóban megduplázódik, elengedhetetlen a közúti és vasúti közlekedés átgondolt rendezése. A jövőben várhatóan jelentős mennyiségű áru fog mozogni az ország keleti és nyugati része között, amelyet az uniós előírásoknak megfelelően elsősorban vasúton kell majd szállítani. A miniszter emellett kiemelte, hogy a kormányzaton belül "kiváló horizontális együttműködés" valósul meg a különböző tárcák között, és külön elismerően beszélt a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott közös munkáról.

A fejlesztés finanszírozását egy piaci alapon működő banki konzorcium végzi – tájékoztatott Nagy Márton egy kérdésre válaszolva. A miniszter kiemelte, hogy amennyiben a konzorcium vezetője egy kínai tulajdonú bankot is bevon a projektbe, a kormány részéről ezzel kapcsolatban nincs ellenállás.

A tervek szerint a menetjegy 3-4 ezer forintba kerülhet, amely jóval olcsóbb lesz, mint a taxis út. A miniszter hozzátette, a gyorsvasút és a kapcsolódó fejlesztések magánbefektetők bevonásával, koncessziós szerződés keretében valósulnak meg, a pályázati felhívásokat még idén közzéteszik. Az állam tulajdonrésze a projektben továbbra is nyitott kérdés. Az utasdíjakból finanszírozná a beruházást a koncesszió nyertese, "önfenntartató módon". Az állam átgondolja, hogy részt vegyen-e a koncessziós társaságban, de erre csak kisebbségi tulajdonosként lát esélyt Nagy Márton. Ugyanakkor a koncesszió végén a vasúti pálya állami tulajdonba kerül.