Miután az oroszok beismerték, hogy a jelenlegi körülmények között képtelenek megvalósítani a Paks II. projektet, nem csupán az erőmű költségei emelkedhetnek meg drasztikusan.
Novemberben már egyértelmű jelek mutattak arra, hogy a Paks II. projekt költségei drámai mértékben, akár száz- vagy ezermilliárd forinttal is megemelkedhetnek. A Roszatom bejelentette, hogy a tíz évvel ezelőtt megkötött fix áras szerződés keretein belül nem tudja megvalósítani az új magyar atomerőművet, ami a kormány számára kedvezőtlen következményekkel jár. Ennek hatására a kormány az orosz áremelés lehetőségét biztosította, ami a Hvg szerint új szabályozás révén akár árrobbanáshoz is vezethet, és a költségvetés költségei a többszörösére is nőhetnek.
Holott így is hatalmas összegről van szó - pláne ha forintban számolunk. A 2014-es, eddig fix árasnak hitt megállapodás 12,5 milliárd euróról szólt (ez "a beruházási érték nem emelkedhet, attól eltérni nem lehet", hirdeti még mindig honlapján az atomerőmű, miközben már tárgyalnak az eltérésről), ami önmagában azzal megdrágult, hogy a forint iszonyúan sokat gyengült a szerződés aláírása óta: az akkori árfolyamon 3756 milliárd forintos beruházás mai árfolyamán már nagyjából 5130 milliárd forintos költséget jelent.
A Hvg felidézi, hogy a Roszatom vezetője nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy nemcsak az építkezés költsége módosulhat, hanem
"A végzendő munka részfeladatai, határidői és terjedelme folyamatosan módosulhatnak, ahogyan a szerződésben rögzített kötelezettségek is átalakulhatnak."
A lap információi szerint a kormány egy olyan szerződést tervez módosítani, amelyet tíz éve, parlamenti felhatalmazással, de a szakmai közvélemény és a nagyközönség bevonása nélkül kötöttek meg. Most azonban az országgyűlés is ki lenne zárva a módosítás folyamatából, és ez alapvetően érintené a megállapodás tartalmát. Az új feltételek miatt valószínű, hogy tovább csúszik az új atomerőművi blokkok átadása, ráadásul az is kérdéses, hogy a Siemens helyett ki léphet be a beruházásba.
A lap információi szerint a finanszírozás terén jelentős kihívások merülhetnek fel, mivel a 2014-es megállapodás értelmében a beruházás 80%-át, vagyis 10 milliárd eurót orosz államközi hitel formájában biztosították. Kérdés azonban, hogy Moszkva hajlandó-e további tőkét invesztálni ebbe a projektbe, különösen úgy, hogy az ukrajnai konfliktus miatt minden rubelre égetően szüksége van. Ráadásul érdemes megjegyezni, hogy 2014 óta nemcsak a forint, hanem a rubel is jelentős mértékben gyengült az euróval szemben.
