MNB-ügy: 5+1 budapesti ingatlan, ahol felfedjük, miként alakították át a közpénzeket magánvagyonokká.

Az utóbbi hetekben komoly vihart kavart az Állami Számvevőszék legújabb jelentése, amely Matolcsy György márciusi távozása után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a jegybanki alapítványok működését, valamint közpénzekkel való gazdálkodását vizsgálta. A jelentések középpontjában a PADME működése, a kecskeméti egyetem fenntartójának 127 milliárdos kockázatos befektetése, valamint Matolcsy barátjának anyagi támogatása áll. Azonban a helyzet nem csupán ezekre a témákra korlátozódik; a szálak ennél sokkal bonyolultabbak, tele vannak cégekkel és magántőkealapokkal, amelyek révén még több érdekes és rejtélyes aspektusa van ennek a hálózatos ügynek.

Hiszen nemcsak a jegybank saját cége, az MNB-Ingatlan Kft. szerződött le a székház felújítása során a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltségeivel, a Somlai Investtel és a Raw Developmenttel, de nagyon szoros kapcsolat alakult ki egy másik feltörekvő barát, Száraz István érdekeltségeivel is.

A Szárazékkal való kapcsolat három különböző, jellegzetes irányvonalon keresztül bontakozott ki:

Ez a cikk arra összpontosít, hogy érdemes visszautazni az időben 2021 tavaszáig, hiszen ez az időszak talán a legjobban szemlélteti, milyen módon működött a rendszer.

Ebben az időszakban a jelentős értékű ingatlanok egy része alapítványi tulajdonból Száraz Istvánék kezébe került, ahol hosszú távon meg is maradt. Más ingatlanok viszont az MNB-alapítvány lengyel érdekeltségéhez, a GTC-hez jutottak. Ennek következtében a kis Matolcsy baráti köre vagy nyereséget, vagy újabb ingatlanokat szerzett. A történet középpontjában öt vállalat és öt ingatlan áll, amelyek izgalmas összefonódásokkal és érdekes háttérrel rendelkeznek.

2021 kora nyara, amikor a világ végre fellélegezhetett a covid miatt bevezetett korlátozások után, a hétköznapi emberek boldogsága mellett egy másik, titokzatos színjáték is zajlott. A NER-elit tagjainak számára a szabadság nem csupán a szórakozásról szólt, hanem sürgető feladatok vártak rájuk: gyorsan és hatékonyan kellett mozgósítaniuk jelentős értékű ingatlanokat. Az igazán izgalmas események május utolsó napjaira és június első napjaira tehetők. Már 2021. május 25-én megkezdődött a nagy átrendeződés: két, Száraz Istvánhoz köthető magántőkealap – a Felis és az Arezzo – egy napon belül két vállalatot vásárolt fel, ezzel újabb lépést téve a gazdasági játszmákban.

Két nappal később, május 27-én, néhány Szárazhoz kötődő vállalat megalapított két új céget. Ezt követően, négy nappal később, május 31-én, újabb hármat indítottak. Mindegyik cég azonos napon alakult, mindegyik 3 milliós jegyzett tőkével indult, és mindegyik a megszokott sémát követte. A cégek nevei a következőképpen alakultak (az alapítótársaságok neve zárójelben található):

Érdekes párhuzamra bukkantunk az újonnan alapított cégek körében: mindegyik a Döbrentei utca 2. szám alatt működik, ez pedig az Optimának, a jegybanki alapítvány cégének is a központja. A G-Zeta DBRNT Kft.-t kivéve, minden cég élére ugyanazt a személyt, Szimler Szabolcsot választották ügyvezetőnek.

A vállalkozások bejegyzése szinte villámgyorsan, mindössze néhány nap alatt lezajlott, ezt követően pedig a tulajdonosok azonnal tőkét emeltek minden egyes cégben. A befektetett tőke egy jelentős értékű ingatlan formájában érkezett, amelyre már a cégek nevei is utalnak. A tőkeemelés, akárcsak az alapítás, gondosan koordinált módon zajlott: az első öt cég esetében 2021. június 1. és június végén valósult meg a folyamat, míg a G-Zeta esetében csak a júliusi alapítást követően, szeptember végén került sor a tőkebevonásra.

A történetben azonban még nem ért véget az egyezések sora, hiszen nem látni, mi alapján határozták meg a tőkeemelés eszközeként szolgáló ingatlanok értékét. A cégbíróságra leadott dokumentumok szerint ugyanis az értékelés során sem könyvvizsgálót, sem pedig szakértőt nem vettek igénybe.