Nyugdíj melletti munkavégzés: A nyugdíjasok lehetőségei 2025-ben A nyugdíjas korúak számára 2025-ben új lehetőségek nyílnak a munka világában. A nyugdíj mellett történő dolgozás nem csupán anyagi előnyöket jelent, hanem a társadalmi kapcsolatok megőrzésé

Kedves Nyugdíjasok, Vállalkozók és Munkavállalók! Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy a versenyszférában és a közszolgáltatások területén tevékenykedő nyugdíjasok, valamint azok, akik korhatár előtti, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, egy különleges figyelemre méltó csoportot alkotnak. Ti, akik évtizedeken át építettétek a társadalmat, most új kihívásokkal és lehetőségekkel néztek szembe. Az elkövetkező időszakban fontos, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, és támogassuk egymást a munkában és a mindennapokban egyaránt.

Farkas András nyugdíjszakértő legújabb heti hírlevelében részletesen ismertette a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők munkavégzésére vonatkozó szabályokat és lehetőségeket. A szakértő célja, hogy a nyugdíjasok tisztában legyenek a jogszabályi keretekkel, és kihasználhassák a munkavégzésre vonatkozó lehetőségeiket anélkül, hogy pénzügyi hátrányba kerülnének.

A nyugdíjkorhatárt betöltött egyének foglalkoztatása a versenyszférában teljes mértékben engedélyezett, és semmilyen jogszabály nem korlátozza őket ebben. Szabadon dolgozhatnak és kereshetnek annyit, amennyit csak szeretnének. A jövedelmük mentes a járulékfizetési kötelezettségtől, így nem kell megfizetniük a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ezen kívül, a munkáltatók is előnyben részesülnek, hiszen 2022. január 1-jétől mentesülnek a nyugdíjasok bérét terhelő 13%-os szociális hozzájárulási adó alól. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadót (15%) a nyugdíjasok keresetéből levonják.

Ha a bruttó kereset változatlan marad, akkor a nyugdíjas munkavállaló nettó jövedelme 18,5%-kal magasabb lehet, míg a munkáltató bérköltsége 13%-kal alacsonyabb, mint az aktív dolgozók esetében.

Amennyiben egy nő, aki a kedvezményes nyugdíjban részesül, szeretne dolgozni a nyugdíja mellett, jó hír, hogy 2020. július 1-jétől megszűnt az éves kereseti korlátozás. Ez azt jelenti, hogy az érintett hölgy a versenyszférában annyit kereshet, amennyit csak szeretne, anélkül, hogy aggódnia kellene a kereseti plafon miatt. Ezen kívül a kedvezményes nyugdíj, amely valójában a saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak számít, mellett szerzett jövedelem teljesen mentes a járulékfizetési kötelezettségtől is.

Amennyiben egy nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet végez, a nyugdíja megállapítása után kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak számít. Fontos megjegyezni, hogy ha kisadózó státuszban van, nyugdíjasként nem lehet főállású kata alany, ezért az új kata törvény értelmében nem tarthatja meg kisadózó státuszát. Ha a nyugdíjas vállalkozó továbbra is szeretne dolgozni, más adózási formát kell választania.

A 2020. július 1-jén életbe lépett új társadalombiztosítási törvény értelmében a kiegészítő tevékenységet végző egyének alatt olyan személyeket értünk, akik a fő foglalkozásuk mellett, további jövedelemszerző tevékenységeket folytatnak.

E rendelkezés értelmében kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az a személy is, aki a nők kedvezményes nyugdíjával együtt végzi vállalkozását, vagy az a 2025-ben 65 évesnél idősebb özvegyi nyugdíjas, aki saját özvegyi nyugdíja mellett indítja el üzleti tevékenységét.

Fontos még, hogy

2013. július 1-jén lépett hatályba és részben még mindig hatályos a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat következtében az országgyűlés már többször is módosította a nyugdíjtörvényt. A 2025-ben érvénybe lépő jogszabály értelmében a kormány rendeletben - a közszolgáltatások folyamatos biztosítása érdekében - meghatározott kivételekkel az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni szükséges. Ez a szüneteltetés az öregségi nyugdíj kezdeti időpontjától, illetve ha a nyugdíjas öregségi nyugdíjasként létesített jogviszonyt, akkor a jogviszony létrejöttének hónapját követő hónap első napjától egészen a jogviszony megszűnésének hónapjának utolsó napjáig érvényes. Ez a szabályozás a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeit érinti.

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

A felsorolt közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A 15 napos határidő abban az esetben is a jogviszony létesítésének a napjától indul, ha a munkavégzés megkezdésének időpontja esetleg későbbi időpontra esik. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Ismerje meg a közszférában történő foglalkoztatás kezdetével és megszűnésével kapcsolatos bejelentési eljárást, valamint a szükséges nyomtatványokat. Itt minden információt és dokumentumot könnyedén elérhet és letölthet.

Minden olyan közszolgálati jogviszonyban, amelyet felsoroltunk, a szüneteltetés ideje alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjas státuszban marad (természetesen kivéve azokat, akik nem nyugdíjasok, hanem például korhatár előtti ellátásban részesülnek). Ennek következtében a szünetelés ideje alatt végzett munkával nem szerezhet szolgálati időt, és a keresete nem számít bele az öregségi nyugdíj havi átlagkeresetének meghatározásába. Ezért a nyugdíj újraszámítását sem lehet kérni.

A kormányzat által hozott mentesítő intézkedéseknek köszönhetően a közszolgálati jellegű jogviszonyok esetében sem szükséges felfüggeszteni a nyugdíjak kifizetését, amennyiben a jogviszony...

A feltételek meglétét a munkáltató hivatalos nyilatkozata igazolja. Az ellátás folyósítását nem lehet felfüggeszteni a jogszabályban előírt foglalkoztatási jogviszony létrejöttekor sem, azok számára, akik közszolgálati státuszukat nem kinevezés útján, hanem választás vagy közjogi megbízatás révén szerezték meg. Ilyenek például a polgármesterek vagy az alkotmánybírók.

Fontos:

Külföldön, a magyar jogszabályok által közszférás foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyok esetén nem szükséges a magyar szüneteltetési szabályok alkalmazása.

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori havi minimálbér 18-szorosa, azaz 2025-ben 18 x 290 800 forint = 5 234 400 forint/év. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátások esetében 2020. július 1-jétől kezdődően, a versenyszférában és a közszolgáltatások terén is, a kereseti lehetőségek korlátozás nélkül nyíltak meg. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki ilyen ellátásban részesül, szabadon dolgozhat, anélkül hogy időbeli vagy pénzbeli határok korlátoznák.

A rokkantsági ellátásban részesülők számára nincs szükség bejelentési kötelezettségre e téren, míg a rehabilitációs ellátásban részesülőknek csupán a keresőtevékenységük kezdetét és megszűnését kell 10 napon belül jelezniük a rehabilitációs hatóságnak.