Németországban egyre fokozódik a feszültség, mivel sokan orosz agressziótól tartanak. Az emberek között aggodalom honol, és a helyzet komolyságát mind többen érzékelik.

Németország, reagálva az orosz agresszióval kapcsolatos aggodalmakra, sürgős bunkerbővítési projekteket indít, hogy megvédje polgárait egy lehetséges támadás esetén. A polgári védelem vezetője figyelmeztetett arra, hogy az ország jelenlegi állapotában nem áll készen egy háborús helyzetre, ezért elengedhetetlen, hogy gyorsan átalakítsák a meglévő menedékhelyeket, és új védelmi struktúrákat építsenek ki. A cél az, hogy akár 1 millió ember számára biztosítsanak biztonságos menedéket, miközben a kormányzatnak anyagi és szervezési támogatást kell nyújtania a tervek megvalósításához.

Németország a bombabiztos bunkerek és menedékhelyek kiépítésének felgyorsítását tervezi - közölte a kormány legmagasabb szintű civil védelmi vezetője. A figyelmeztetés alapján az államnak fel kell készülnie arra, hogy Oroszország akár négy éven belül támadást indíthat.

Ralph Tiesler, a Szövetségi Polgári Védelem és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) vezetője szerint Németországnak fel kell ismernie a konfliktusokkal kapcsolatos valóságot, és jelenlegi állapotában az ország nincs kellően felkészülve.

Németországban sokáig uralkodott az a nézet, hogy a háború egy távoli, elképzelhetetlen forgatókönyv, amelyre nem szükséges felkészülnünk. Azonban ez a felfogás mára megváltozott. Ma már egyre inkább aggódunk az európai háborús agresszió miatt, és tudatosan készülünk a lehetséges veszélyekre.

- jelentette ki Ralph Tiesler.

A BBK vezetője sürgette a nemzetközi összefogást, hogy az ország különböző pontjain - beleértve alagutakat, metróállomásokat, földalatti garázsokat, parkolókat és középületek pincéit - mielőbb menedékhelyeket alakíthassanak ki, ezzel lehetőséget biztosítva 1 millió ember számára. Tiesler kiemelte, hogy ügynöksége egy átfogó akciótervet fog bemutatni a nyár folyamán. Hozzátette, hogy az ország idővel versenyez, és a csupán új bunkerek építésére való hagyatkozás nem elegendő. Az új menedékek tervezése és felépítése hosszadalmas folyamat, mely jelentős anyagi ráfordítást igényel. Éppen ezért sürgős lépéseket szükséges tenni a meglévő épületek és infrastruktúrák átalakítására.

A hidegháborúból megmaradt mintegy 2000 németországi bunker közül csupán 580 működőképes, és a legtöbbjük komoly felújításra szorul. Ezek összesen körülbelül 480 000 ember számára nyújtanak menedéket, ami Németország lakosságának mindössze fél százaléka. Ezzel szemben Finnországban 50 000 védelmi helyiség áll rendelkezésre, amelyek 4,8 millió ember számára biztosítanak helyet, a finn lakosság 85%-a számára.

A BBK vezetője arra kérte Friedrich Merz kormányát, hogy biztosítsák a szükséges pénzügyi forrást a tervek végrehajtásához. A kormány már beleegyezett abba, hogy a tervek szükségesek, de a konkrét finanszírozásról még nem született döntés. A szükséges pénzeket várhatóan az a több milliárd euró biztosítja, amelyet a parlament márciusban felfüggesztett adósságkorlátja révén szabadítottak fel, így nagyobb katonai, infrastruktúra- és polgári védelmi kiadásokra is lehetőség nyílik.

Tiesler szerint legalább 10 milliárd euróra lesz szükség a következő négy évben a polgári védelem finanszírozásához, és legalább 30 milliárd euróra a következő évtizedben.

A civil védelmi szolgálat kötelező vagy önkéntes jellegű létrehozására vonatkozó javaslata mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgárok készüljenek fel arra, hogy a váratlan áram- és vízhiányok esetén elegendő tartalékkal rendelkezzenek. "A mi kérésünk: gyűjtsenek elegendő készletet, hogy legalább 10 napig elég legyen" - mondta, hozzátéve, hogy egy legalább 72 órás készlet is segíthet átvészelni a kisebb mindennapi zűrzavart.

Amint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke meglepő kijelentést intézett a német kancellárhoz a D-nappal kapcsolatban a két vezető csütörtöki találkozóján. Az amerikai államfő megjegyezte, hogy június hatodika nem számíthat "túl kellemes napnak" Friedrich Merz számára, amire a német vezető meglehetősen diplomatikus választ adott. Az egyeztetésen az orosz-ukrán háború helyzete került középpontba, ahol egy lehetséges amerikai-német szerepvállalás kérdése is felvetődött.

Az Ovális Irodában Friedrich Merz és Donald Trump a három éve zajló orosz-ukrán háborúról diskuráltak, amelyet a második világháború óta a legvéresebb európai konfliktusnak tartanak. A beszélgetés során Merz felhívta a figyelmet arra, hogy június 6-án, pénteken a D-nap 81. évfordulóját ünnepeljük.

Ez a nap talán nem éppen a legkellemesebb élményeket tartogatja az ön számára.

- jegyezte meg Donald Trump amerikai elnök, kérdő hangsúllyal, Friedrich Merzhez fordulva. A beszámoló szerint a német kancellár rezzenéstelen arccal, határozottan válaszolt: "Nem, nem éppen kellemes, elnök úr, de hosszú távon ez volt az én országom felszabadítása a nácizmus igája alól." Trump ekkor hozzátette: "Ez valóban igaz."