A magyar nyugdíjrendszer egyik jelentős problémája, hogy hiányzik a korkedvezmény, és nincsenek rugalmas megoldások sem. Ez a helyzet sok idős embert megnehezít, mivel a munkavégzés és a nyugdíjba vonulás közötti átmenet nem igazán támogatja az eltérő éle
A magyar nyugdíjrendszer igazi sajátossága, hogy jelenlegi formájában sem korkedvezményt, sem rokkantsági nyugdíjat nem kínál – hívja fel a figyelmet Farkas András, nyugdíjszakértő heti hírlevelében, amely kifejezetten férfiak számára készült. Érdemes megjegyezni, hogy ez a helyzet nem mindig volt ilyen, hiszen a múltban más szabályok és lehetőségek álltak rendelkezésre.
2010-ben és 2011-ben négy jelentős reformot vezettek be, amelyek mélyrehatóan befolyásolták a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát:
Kiemelte, hogy más országokban is emelkedik a nyugdíjkorhatár, és a tőkefedezeti nyugdíjpillér számos helyen hiányozhat. Azonban az, ami Magyarországra jellemző, az valóban egyedülálló.
A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak 2011 végén történt megszüntetése súlyos következményekkel járt, és számos ember életét nehezítette meg. Az MNB akkori elemzése szerint ez a lépés évente körülbelül 0,4 százalékos javulást eredményezett a nyugdíjkassza egyenlegében. Ugyanakkor, mint az megjegyzésre került, ezt a nyereséget bőven ellensúlyozza a nők kedvezményes nyugdíja, amely körülbelül 0,57 százalék körüli terhet ró a költségvetésre. Tehát a kormányzati nyugdíjreformerek által elért előnyök a megszorítások révén gyorsan eltűntek, miközben az érintettek számára jelentős szenvedést okoztak.
Egy lehetséges jövőbeli magyar nyugdíjreform kapcsán kiemelkedő kérdés lehet a Nők40 program jövőjének formálása, amelytől a kormány eddig távol tartotta magát. Emellett fontos lenne, hogy a férfiak számára is újra megteremtsék a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, hiszen ez is része volt az OECD nyugdíjreform-javaslatának, bár a kormány nem támogatta ezt az irányvonalat.
A nyugdíjszakértő kifejtette, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége bizonyos költségekkel járna. Ennek lényege, hogy ha valaki a hivatalos korhatár előtt kezd el nyugdíjat igényelni, akkor a kapott juttatásokat minden esetben egy olyan levonás érintené, amely a korai nyugdíjba vonulás időpontjától függően változna. Érdekes módon, a nők számára az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció keretében a levonás mértéke kisebb lehetne, ezzel is támogatva a nemek közötti egyenlőséget – tette hozzá a szakértő.
A férfiak így ismét igényelhetnének a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat, amire már csak azért is nagyon nagy szükség lenne szerinte, mert
A magyar nyugdíjrendszer kihívásait és lehetséges reformjait Farkas András részletesen elemezte "Fájdalmas hungarikumok: reformok kellenek a magyar nyugdíjrendszerben" című két részes cikksorozatában, amely a portfolio.hu oldalán jelent meg. Az első rész itt, míg a második rész itt olvasható.
