A magyar gazdák jelentős lemaradásban vannak, és ebben a spanyol mezőgazdasági termelők már előnyre tettek szert - derül ki az Agro Napló legfrissebb elemzéséből.
A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetben. A kutatóintézetet az agrárkutatás és vidékfejlesztés szolgálatára és fejlesztésére a madridi autonóm közösség hozta létre 2006-ban.
Az intézmény célja a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatok előmozdítása, különös tekintettel a helyi termelők támogatására és az innováció gyakorlati alkalmazására. Finanszírozását elsősorban regionális költségvetési forrásokból, valamint uniós kutatási programokból biztosítja. Az IMIDRA szoros kapcsolatot ápol a gazdálkodókkal azzal a céllal, hogy kutatási eredményei közvetlenül a gyakorlatban is hasznosuljanak - írja a NAK.
A látogatás során Dra. Blanca E. Sastre Rodríguez, a Madridi Vidéki, Agrár- és Élelmiszerkutatási és Fejlesztési Intézet régiós igazgatója, valamint Roberto Saiz, a Mezőgazdasági Alkalmazott Kutatás Osztály vezetője, részletesen bemutatták az IMIDRA aranjuezi telephelyét. Az esemény keretében betekintést nyerhettünk a legfrissebb mezőgazdasági kutatásokba és innovatív fejlesztésekbe. A tanulmányút során a résztvevők hasznos tapasztalatokat osztottak meg a mediterrán klímához igazodó gazdálkodási módszerekről, amelyek értékes tanulságokkal szolgálhatnak a magyar mezőgazdaság számára is.
Spanyolország az Ibériai-félsziget legnagyobb állama, és az Európai Unió második legnagyobb területű tagállama Franciaország után. Teljes területe a szigetekkel együtt 505 370 km2, amelyből 499 542 km² szárazföldi terület, 5 240 km² vízfelület (folyók, tavak stb.). Az országban az öntözött mezőgazdasági területek nagysága megközelíti a 3 millió hektárt, ez az ország teljes mezőgazdasági területének jelentős része, összehasonlításképpen Magyarországon ez az érték mindössze körülbelül 150 000 hektár. A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában. Ugyanakkor ez komoly kihívásokat is jelent, mivel Spanyolországban a mezőgazdaság használja fel az ország édesvízkészletének több mint 80%-át.
A madridi régió éghajlati viszonyai számos párhuzamot mutatnak a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal. Az évi 400 milliméter körüli csapadék már önmagában is komoly kihívást jelent, de a helyzetet tovább bonyolítja annak rendkívül egyenetlen eloszlása. A csapadék főként ősszel és tavasszal érkezik, míg a nyári hónapok szinte teljesen szárazak. Egy hónapon belül akár 50-100 milliméter eső is hullhat, ami a helyi viszonyokhoz képest jelentős mennyiségnek számít, ugyanakkor ezt hosszú száraz periódusok követik.
Az éves átlaghőmérséklet körülbelül 23°C-ra tehető, ám az évszakok közötti hőmérséklet-eloszlás itt is számos kihívást jelent. A téli hónapok, mint január és február, nem tűnnek különösen hidegnek, azonban március és április hónapokban gyakran váratlan fagyok csapnak le, amelyek súlyos károkat okozhatnak a már életre kelt növényekben. Ez a jelenség hazánkban is egyre gyakoribbá válik, ahol a korai tavaszi meleg időszakot követően a későbbi fagyok rendszeresen tizedelik meg a gyümölcsösök és a vetések termését.
Az IMIDRA kutatói kiemelték, hogy az agroklimatikus környezet alapos ismerete elengedhetetlen a sikeres mezőgazdasági tevékenységekhez. A bemutatott olívaültetvények intenzív művelési rendszere kiváló példát nyújt arra, hogyan lehet ötvözni a hagyományos mezőgazdasági technikákat a modern fejlesztésekkel. Az ültetvény alapját az 1 méteres tőtávolság és 3,75 méteres sortávolság adja, ami hektáronként körülbelül 215 fát jelent. Ez az intenzív ültetési rendszer számos előnnyel bír. Elsősorban teljes mértékben gépesíthető, ami különösen előnyös a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságok számára. A metszési folyamatok gépi úton végzik, ami jelentős költségmegtakarítást kínál a gazdálkodók számára.
Másrészt a sűrű térállás lehetővé teszi a hektáronkénti magasabb hozamok elérését, ami gazdaságilag is előnyösebb. A magyar mezőgazdaság számára ez a modell különösen érdekes lehet, mivel a munkaerőhiány hazánkban is egyre súlyosabb problémát jelent. A gyümölcstermesztésben és más intenzív kultúrákban a gépesíthetőség fokozása jelentős versenyelőnyt jelenthet.
