Nagy Márton kifejtette, hogy Budapesttől 89 milliárd forintot elvonni szükséges, mivel a vidéki területek fejlesztése elengedhetetlen. A főváros és a vidék közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a forrásokat a hátrányos helyzetű régiók támogatásár
"Pénzügyek és szolidaritás terén elégtelen!" – fogalmazott Nagy Márton a Facebookon. A nemzetgazdasági miniszter éles hangú bejegyzésében a fővárosi pénzügyi helyzetet bírálta. Az indulatok hátterében az a nemrégiben bejelentett kormányrendelet áll, amely Budapesttől 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vár el. A fővárosi vezetés azonban csak annyit készül befizetni, amennyi támogatást a központi költségvetésből kap, érvelve azzal, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében, ha az állam több pénzt von el az önkormányzattól, mint amennyi a költségvetésből érkezik, az sértheti az önkormányzatok alkotmányban garantált pénzügyi autonómiáját.
Nagy Márton azt írta: Budapest az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll, háromszor annyira fejlett is lehet, mint néhány megye. Ebből pedig nem azt a következtetést vonta le, hogy a kormány nem képes eléggé fejleszteni a vidéket, hanem azt, hogy "a vidék felzárkóztatása mindannyiunk közös érdeke", és ha ezt "a főváros vezetése kétségbe vonja vagy nem fogadja el, úgy az ország és a vidék érdeke ellen tesz."
A kormányzati szlogen újra felcsendült: a főváros iparűzési adóbevételei folyamatosan növekednek, így bőven lenne lehetőség a szolidaritási hozzájárulás kifizetésére. Rámutatott, hogy Budapest vezetői, véleménye szerint, inkább hangulatkeltés céljából vonakodnak a befizetésektől, pedig ha a Rákosrendező megvásárlására van keret, akkor erre a célra is található forrás. Végül, a bejegyzés zárásaként, már komoly küzdelmet folytatva a magyar nyelvhelyesség szabályaival, felajánlotta, hogy szívesen segít a helyesírási kérdésekben.
A főváros pénzügyei zűrzavaros állapotban vannak, de ha szükség van a helyreállításra, szívesen biztosítunk hozzá tapasztalt költségvetési szakembereket!
A szolidaritási hozzájárulás kérdése igencsak bonyolult, és még a tapasztalt jogászok is eltérő véleményeket fogalmaznak meg e témában. Az viszont egyértelmű, hogy az önkormányzatok számára ez óriási teher: míg 2020-ban a helyi önkormányzatok összesen 58 milliárd forintnyi hozzájárulást fizettek, addig az idei évben már 360 milliárd forintot von el tőlük a kormány. Budapest esetében 2019-ben 5 milliárd forintot vontak el, míg idén már 89 milliárd forint elvonásával számolnak. A kormány hivatalos álláspontja szerint ezt az összeget a tehetősebb önkormányzatoktól csoportosítják át, hogy a hátrányosabb helyzetű települések fejlesztésére fordíthassák.
A főváros 2023-ban jogi lépéseket tett, mivel aránytalanul magasnak tartották a Magyar Államkincstár által megállapított hozzájárulás mértékét. Az Államkincstár viszont többször is inkasszóval élt, így a helyzet tovább bonyolódott. Az Alkotmánybíróság ugyan nem semmisítette meg a hozzájárulást, de hangsúlyozta, hogy a költségvetési támogatásnál magasabb összeg követelése alkotmánysértő lehet. Az idei januári bírósági ítélet volt a legújabb fejlemény, amelyben eljárásjogi hibát állapítottak meg. Az Államkincstár, arra hivatkozva, hogy csupán eljárásjogi problémák merültek fel, elutasította a 2023-ban beszedett összeg visszatérítését. Ezt követően a főváros vezetése bejelentette, hogy kártérítési pert indítanak az ügyben.
