Legyél óvatos, ha a kertedben találkozol ezzel a növénnyel: az Európai Unió betiltotta!

Fájdalmas csalódás az Otthon Start hitel apróbetűs része - A 10%-os önerő ezt jelenti valójában
Az Európai Unió frissítette az inváziós idegen fajok listáját, így 2027. augusztus 7-től a német borostyán tartása, ültetése, valamint adásvétele tilos lesz.
Július 17-én az Európai Bizottság módosította az (EU) 2016/1141 végrehajtási rendeletet, és felvették az invazív idegen fajok (IIF) listájára a német borostyán (Delairea odorata) nevű növényt, számolt be a Dívány. A rendelkezés 2027. augusztus 7-től lép hatályba.
Az uniós invazív fajok jegyzékén olyan növények, állatok és más élőlények találhatók, amelyek nem természetes részét képezik az európai ökoszisztémának. Jelenlétük és szaporodásuk jelentős kockázatot jelenthet a környezet védelmére, az emberek egészségére, valamint a mezőgazdasági tevékenységekre nézve.
Ha a te kertedben is fellelhető német borostyán, érdemes felkészülnöd, mert hamarosan fontos teendőid adódhatnak vele kapcsolatban. A cikk hangsúlyozza, hogy ez a szabályozás nem vonatkozik a Magyarországon őshonos, közönséges borostyánra (Hedera helix), ezért első lépésként érdemes megvizsgálnod, hogy pontosan milyen fajtájú borostyán növekszik a házad környékén. Amennyiben a betiltott német borostyánról van szó, elengedhetetlen, hogy megakadályozd annak terjedését, szaporodását, és gondoskodj a felszámolásáról.
Ne engedd, hogy a virágzás elmaradjon! Az eltávolított részeket gyűjtsd zsákokba, hiszen a legoptimálisabb időpont erre még a tél beállta előtt van. Emlékezz, a német borostyán télen bontogatja virágait, ezért érdemes most cselekedni!
Az Európában természetesen előforduló közönséges borostyánt és az invazív német borostyánt legkönnyebben a levelek színével és formájával lehet megkülönböztetni. Míg a közönséges borostyán levelei sötétzöldek és simák, a német borostyán alsó része ezüstös árnyalatú, és 5-7 karéjra osztott. A német borostyán kora téltől kezdve tavaszig virágzik, sárga, illatos virágait bőségesen hozza. Hosszú, kapaszkodó szárai képesek falakat, fákat és kerítéseket benőni, ezzel veszélyeztetve az őshonos ökoszisztémát. A növény zárt, sűrű szőnyeget képez a talajon, amely megnehezíti más növények növekedését.