A NER prominensei naponta 225 millió forintot juttatnak maguknak, mintha ez természetes lenne.
Az év ezen szakasza mindig kiváló alkalmat kínál arra, hogy beleláthassunk a NER legnagyobb szereplőinek üzleti tevékenységeibe és gazdálkodási stratégiáiba. Jelenleg különösen figyelemre méltóak ezek az éves beszámolók, hiszen a magyar gazdaság helyzete távolról sem mondható jónak. A kormány az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta türelmetlenül várja, hogy a gazdasági motor újra beinduljon, ám Orbán Viktor optimizmusának növekedése mellett úgy tűnik, a helyzet csak romlik. Az idén egy ígéretes, repülőrajttal induló évből drámai visszaesés lett. Eközben a gazdaság legfontosabb szereplői, akik Orbán Viktorhoz a legközelebb állnak, láthatóan nem szenvednek hiányt. Cégbirodalmuk folyamatosan növekszik, és ennek köszönhetően jelentős összegekhez jutnak a NER által kiválasztott szerencsések.
Mészáros Lőrinc tavalyi osztalékként legalább 35 milliárd forintot biztosított magának, ami már önmagában is figyelemre méltó. Ezen kívül összegyűjtöttem, hogy az üzleti szférában aktív Orbán családtagok is jelentős nyereségre tettek szert, hiszen vagyonuk több mint 2 milliárd forinttal gyarapodott. A legnagyobb részesedés azonban Orbán Győző, a miniszterelnök apjának köszönhető, aki 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki a bányavállalatából, ezzel is megerősítve tapasztalatát és befolyását az üzleti életben.
A 2010 óta működő Nemzeti Együttműködés Rendszerének nem csupán Mészáros Lőrinc a legismertebb képviselője, hanem számos más befolyásos személy is szoros kapcsolatban áll a rendszerrel. Ezen személyek, köszönhetően kiterjedt kapcsolati hálójuknak és mélyen gyökerező pozícióiknak, jellemzően nem szorulnak aggodalomra sem cégeik, sem pedig saját anyagi helyzetük vonatkozásában. Ezt a megállapítást támasztják alá a legutóbbi éves beszámolók is, amelyek szerint a NER-lovagok közvetlen tulajdonában lévő vállalkozások rendkívül jól teljesítettek, mindössze néhány apróbb, milliós nagyságrendű veszteségtől eltekintve.
Mészáros Lőrinc mellett Orbán Viktor közeli barátjaként Garancsi István is figyelemre méltó szereplője az építőiparnak. Ő a Fehérvár focicsapat tulajdonosa, és emellett kaszinók üzemeltetésével, valamint online kasszák szolgáltatásával is foglalkozik. Jelenlegi vagyona 221 milliárd forintra rúg, ezzel a 10. leggazdagabb magyarnak számít. Szíjj László, aki kezdetben Mészáros üzlettársa volt, mára az útépítések egyik meghatározó alakjává nőtte ki magát. Az ő neve is összefonódik a Diósgyőri focicsapattal. Jelenlegi vagyona 370 milliárd forint, ezzel a 6. leggazdagabb magyar. Balázs Attila, Tiborcz István üzlettársa, szintén az építőiparban találta meg a számításait. Zászlóshajó cége, a Bayer Construct, az MTK fő szponzora, és tavaly a második magángépét is megvásárolta. A „100 Leggazdagabb” című kiadvány szerint Balázs nettó vagyona 41 milliárd forint, ezzel a lista 62. helyén áll.
Balásy Gyula karrierje a kék plakátok világában kezdődött, amelyek nemcsak a hirdetési piacon való elhelyezkedését, hanem a reklámiparban való beágyazottságát is megerősítették. A kormányzati propaganda egyik kulcsszereplőjeként mára milliárdos lett, 79 milliárdosra becsült vagyona révén Magyarország 34. leggazdagabb állampolgárává avanzsált. Az idei Befolyás-barométer adatai szerint ő a 26. legbefolyásosabb személy az országban. A másik figyelemre méltó figura Paár Attila, aki nem csupán az építő- és szállodaiparban, hanem az ingatlanfejlesztés és az oktatás területén is aktívan részt vesz. Zászlóshajó vállalata, a West Hungária Bau Kft. rendszeresen sikerrel szerepel az állami közbeszerzéseken. Ám az év elején ő is arról számolt be, hogy a csökkenő állami megrendelések következtében fokozódott a verseny az építőiparban, s ennek hatásait már ő is érzékeli.
Az összegzéshez szívesen hozzáadtam volna Matolcsy Ádámot, Száraz Istvánt és Somlai Bálintot is, de sajnos vagy a cégeik pénzügyi beszámolói még nem érkeztek meg, vagy éppen egy forint osztalékot sem vettek ki maguknak.
Ez a hat személy összesen 61 céget irányít közvetlenül, ahol saját nevük alatt szerepelnek mint tulajdonosok. Ezek azok a vállalkozások, amelyekből a kivont osztalék ténylegesen a vállalkozók bankszámlájára érkezhet. Azonban a történetnek van egy érdekes fordulata: hiába létezik egy hivatalos határozat az osztalék összegéről és kifizetéséről, a szabályzatok lehetővé teszik, hogy később a tulajdonosok módosítsák döntésüket. Így akár azt is elhatározhatják, hogy végül mégsem veszik ki az osztalékot. Hogy ez valóban megtörtént-e a cikkben említett szereplők esetében, arra csak egy év múlva, az idei pénzügyi jelentések alapján derülhet fény.
Bár Rogán Antal találmányhasznosítási díja valóban figyelemre méltó összeg, a NER legmagasabb egeiben ez csupán zsebpénznek számít. Hiszen amit Rogán egy év alatt keres, az a NER csúcsvezetőinek mindennapi jövedelme.
