"Nem állítottam ilyet" - Takács Péter saját magát ellentmondásba hozta.

Takács Péter hétfő este az ATV stúdiójában élő adásban reagált Kulja András kérdésére, miszerint a közelmúltban tett nyilatkozatában saját véleményét vagy Orbán Viktor álláspontját képviselte, amikor azt mondta, hogy az egészségügyben a következő két évben nem várható béremelés. A Tisza Párt EP-képviselője a Hetek című hetilap június 6-i számában megjelent interjúra hivatkozott, amelyben az államtitkár kifejtette:
Valóban megállapítható, hogy az egészségügyi szektorban jelenleg nincsenek tervezve ágazatspecifikus béremelések a 2025-2026-os időszakra.
"Amikor elkezdtük a kormányzást, az ápolók bruttó átlagkeresete 170 ezer forint körül mozgott, mostanra pedig már közelít a 800 ezer forinthoz. A kormány tudatában van annak, hogy a szakdolgozók rendkívül nehéz anyagi körülmények között dolgoznak, és óriási munkaterheléssel kell szembenézniük" - nyilatkozta Takács Péter a hétfői vitán, majd később így folytatta:
A 24.hu, mint jól ismert baloldali médium, összegezte a Heteknek adott hosszú interjúmat, azonban a címben azt állították, hogy az egészségügyi államtitkár kijelentette: idén és a közeljövőben sem várható béremelés az egészségügy területén. Ez a megfogalmazás azonban nem tükrözi a valóságot.
A Hetek című lapban megjelent interjú, amelynek egy részét az államtitkár hétfőn cáfolta, június 6-án látott napvilágot a nyomtatott kiadásban. A lap szerkesztősége néhány részletet megosztott a 24.hu-val az interjúból. A kivonatban az egészségügyi béremelésekről is esett szó, és az alábbi idézet került kiemelésre az államtitkártól, amely a mi cikkünkbe is bekerült: "Tény, hogy béremelés most ágazatspecifikusan nincs beütemezve '25-26-ra az egészségügyben."
Az államtitkár az egészségügyi dolgozókat sajátos módon vigasztalta: "Azonban mivel a kollégáink túlnyomó többsége hölgy az egészségügyben, - szakdolgozóknál abszolút többségben vannak, és az orvosoknál is, főleg a fiatalok körében - azt se felejtsük el, hogy hamarosan megduplázódik a családi adókedvezmény és a háromgyerekes édesanyák, januártól pedig a 40 év alatti édesanyák válnak adómentessé. Szóval lesz keresletnövekmény az egészségügyben, csak nem pántlikázottan, hanem a családpolitika keretein belül."
A hétfő esti vitában, amikor lejárt az időkeret, Takács Péter nem tudta részletesen kifejteni, miért állította, hogy a Heteknek adott nyilatkozata nem tükrözi a valóságot. E szerint ugyanis a következő két évben nem várható béremelés az egészségügyi szektorban.
A legutóbbi hetilapban közzétett interjúban a béremelés témájára vonatkozó kérdés és válasz a következőképpen hangzik:
A napokban derült ki, hogy a 2026-os költségvetés tervezete nem tartalmaz külön forrást a szakdolgozók bérkorrekciójára. Ez így van, nem lesz emelés?
Fontos megjegyezni, hogy az orvosi és ápolói pályák a legjelentősebb béremeléseken mentek keresztül 2010 óta. A kormány több alkalommal, fokozatosan emelte a szakdolgozói béreket, ami jelentős javulást hozott ezen a területen. Az ápolók jövedelme átlagosan a három- vagy akár négyszeresére nőtt, a bruttó átlagbér pedig elérheti a 800 ezer forintot is. Az utolsó három év során különösen nehéz időszakot éltünk meg, hiszen a tartós háború gazdasági következményeit érezzük. Ennek ellenére az egészségügyi kiadások folyamatosan emelkednek. Jelenleg azonban nem terveznek ágazatspecifikus béremelést az egészségügyben 2025-26-ra. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi években bérnövekedés történt akkor is, amikor nem volt hivatalos béremelés, mivel egyes bérkomponensek a munkáltató döntésén múlnak.
A kórházak pedig mindig próbálnak úgy sakkozni egy adott területen, ahol szakemberhiányt érzékelnek, hogy ott valamilyen munkáltatói döntésen alapuló további keresetkiegészítést adnak a dolgozóknak. Emellett, mivel a kollégáink túlnyomó többsége hölgy az egészségügyben - szakdolgozóknál abszolút többségben vannak, és az orvosoknál is, főleg a fiatalok körében -, azt se felejtsük el, hogy hamarosan megduplázódik a családi adókedvezmény és a háromgyerekes édesanyák, januártól pedig a 40 év alatti édesanyák válnak adómentessé. Szóval lesz keresetnövekmény az egészségügyben, csak nem pántlikázottan, hanem a családpolitika keretein belül. Nem véletlen egyébként, hogy a magasabb bér mellett egyre több kompetenciát kapnak a szakdolgozók, tehát minél magasabban képzett egy szakdolgozó, annál több mindent tud önállóan elvégezni.
Egy másik kérdésre Takács azt is megjegyezte, hogy „az életpálya jelentős eleme a béremelés, de úgy vélem, ezt most már nagyjából sikerült helyre tennünk.”
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) a béremelés elmaradásával kapcsolatban éles kritikát fogalmazott meg Takács Péter kijelentésével szemben, amelyet kétszínűnek és diszkriminatívnak tartanak. Soós Adrianna, a FESZ elnöke hangsúlyozta, hogy a megfogalmazott megközelítés különösen problémás, mivel a munkavállalók többsége 40 év feletti, így számukra nem érhető el például az adókedvezmény. A szakszervezet vezetője rámutatott, hogy ez a hozzáállás nemcsak a férfiakat, hanem a 40 év feletti dolgozókat is hátrányosan érinti. A FESZ követelése szerint minimum inflációkövető béremelést várnak a kormánytól; ellenkező esetben várhatóan még többen fogják elhagyni az egészségügyi szektort.
Takács a Heteknek beszélt még a klímákról, amik szerinte le fognak állni, bár idén már 4 milliárdot költöttek rájuk, de "le fog állni klíma Franciaországban is, meg Olaszországban is, meg Németországban is." A betöltetlen háziorvosi praxisok kapcsán azt mondta, hogy 970 betöltetlen körzet van most, abból azonban 660-ban megoldott az ellátás olyan kolléga által, akinek nincs praxisa, mert főállású helyettesítő. És elmondta azt is az interjúban, hogy nem épül meg a Dél-Budára tervezett szuperkórház.
Nemrégiben írtunk arról, hogy a Belügyminisztérium tavaly két különböző céggel is konzultált a külföldi egészségügyi szakemberek alkalmazásának lehetőségeiről.