Az osztrákok nem tudták elfogadni, hogy kiszorultak a GYSEV-ből, ezért jogi lépéseket tettek.
Miközben teljes sebességgel zajlik a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt. és a MÁV egyesítése, megkezdődött a jogi vita az osztrák állam és Lázár János közlekedési miniszter vezetése alatt álló minisztérium között. A bíróság feladata lesz eldönteni, hogy a magyar fél jogosan érvényesítette-e akaratát a kisebbségi partnerrel szemben, vagy sem.
Júliustól kezdődően 752 kilométer hosszú vasúti pálya kerül a MÁV-csoport üzemeltetéséből az osztrák-magyar közös tulajdonú GYSEV Zrt. irányítása alá - számolt be róla a közlekedési tárca a közelmúltban. Ez az intézkedés a Dunántúl északnyugati részén található 13 vasútvonalat érinti, és a felszabaduló járművek később az ország keleti részén kezdhetik meg működésüket. Fontos megjegyezni, hogy a vonalak üzemeltetése nem jelenti automatikusan a személyszállítási feladatok átvételét; július 1-jétől csupán egy vonalszakaszon, Zalaegerszeg és Celldömölk között indul meg ez a folyamat, míg a többi vonalon fokozatosan veszi át a közszolgáltatást a GYSEV.
Lázár János az év kezdetén bejelentette, hogy a GYSEV erőforrásait nagyobb mértékben integrálják a magyar vasúti közlekedésbe, és a nyári főszezontól a GYSEV új feladatokat kap. Az építési és közlekedési miniszter e döntését követően tette közzé a hírt, hogy a 150 éves osztrák-magyar vasúttársaságban a magyar állam minősített többséget szerzett, így mostantól szinte bármely fontos döntést önállóan is meghozhat. Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar fél egy ügyes lépéssel akadályozta meg az osztrák állam részvételét a tőkeemelési folyamatban, ezzel a karácsony előtti rendkívüli közgyűlésen 75 százalék fölé növelte tulajdonrészét. E lépés következtében a kisebbségi tulajdonos teljes mértékben kiszolgáltatottá vált a magyar állammal szemben.
A közgyűlésen hozott határozatok végrehajtása érdekében a GYSEV január 16-án benyújtotta a változásbejegyzési kérelmét a Győri Törvényszék Cégbíróságához, amelyben a tőkeemelés és az új tulajdonosi arányok is szerepeltek. Az osztrák tulajdonostárs azonban nem fogadta el a döntéseket, és jogi lépéseket tett. A perben a felperes az osztrák közlekedési minisztérium, míg az alperes a GYSEV Zrt. volt, de az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is bekapcsolódott a folyamatba, hogy támogassa az alperest. Heinzelmann Virág ügyvéd, aki az osztrák államot képviselte a közgyűlésen, bejelentést tett a cégbíróság számára, hangsúlyozva, hogy a magyar állam tőkeemelési javaslatát az osztrák fél nem támogatta. Szerinte a magyar fél jogsértően járt el, amikor kizárta az Osztrák Köztársaságot a tőkeemelésből, holott az minden szükséges feltételt teljesített.
