Nem végső formájában, hanem ebben a stílusban. Megtapasztaltuk a Hunyadi sorozatot, és ez az, ahogyan egy televíziós produkciót igazán meg kell valósítani!

Sztriptízelés közben tárja elénk a lelkét Pamela Anderson ebben az új filmdrámában

Különleges írás következik, amelynek célja, hogy megossza veletek a Hunyadi-sorozat első öt részének élményét, anélkül hogy bármit is elárulna a cselekményről. Az első epizód 2025. március 8-án debütál a TV2-n, a második pedig a következő este érkezik, ám nem lenne igazságos felfedni, hogyan elevenedik meg Hunyadi János, a törökverő hadvezér és kortársai élete a képernyőn. Amit viszont bátran elmondhatunk már az írás elején, az a sorozat lenyűgöző értékelése. Az első öt rész megtekintése után a számunkra kialakult vélemény 9,6 a tízből, és szívesen megosztjuk veletek, miért is érdemelte ki ezt a kiemelkedő pontszámot.

Nem végre, hanem így. Így kell televíziós sorozatot készíteni. Minden benne van, ami a képernyők elé tapaszt.

Ezek csupán a legfontosabb tényezők, de egy sorozat valódi ereje ezek nélkül mit sem ér. Amikor valaki belemerül a Hunyadi János életéről szóló - Bán Mór regényfolyama alapján készült - televíziós sorozatba (eredeti címén: Rise of the Raven), és szakmai szempontból értékeli az epizódokat, a szívében valószínűleg azt suttogja majd, hogy végre...

Az intró már önmagában is magával ragadó, letisztult és mélyen átgondolt, egy heroikus kaland ígéretét hordozza. A zenei aláfestés egyértelműen azt sugallja, hogy emberi drámák feszültsége vár ránk, ahol az emberek és az istenek összecsapásának tanúi lehetünk. Itt nem csupán a törökverő hősiessége kerül a középpontba; sokkal inkább egy magyar és európai történelem egy eddig méltatlanul háttérbe szorult eseménysorozata bontakozik ki előttünk. A fókuszban Hunyadi János áll, akinek élete és tettei nem csupán a leendő I. Mátyás király apjaként, hanem a történelem ezen különleges időszakának alakítójaként is fontos szerepet játszanak.

A televíziós filmsorozat nem kívánja megváltoztatni azt a történelmi eseménysort, amelyet minden magyar diák ismer. Az események megállíthatatlanul Nándorfehérvár 1456-os ostromához vezetnek, ahol Hunyadi János és hadserege megálljt parancsol az Oszmán Birodalom terjeszkedésének. Ez a hősies küzdelem hetven évnyi viszonylagos békét hoz mindazok számára, akik a Kárpát-medencében élnek.

A sorozat azokat a szereplőket mutatja be - fontos megjegyezni, hogy a tízből mi is csupán az első öt részt láttuk -, akik meghatározták a valós történelmi eseményeket. Vagyis, aki arra számít, hogy mint például a Disney esetében előfordul, hogy pl. A Notre Damme-i toronyőr végkimenetele némileg boldogba fordul, az csalódni fog. A Hunyadi-sorozat véresen komolyan, hús-vér valóságában mutatja be a hősök, áldozatok és csalárdok sorsát. Olyan jellemfejlődéseknek lehetünk szemtanúi, amelyben, szerencsére, Hunyadi Jánost sem láthatjuk azonnal hősként.

No, de menjünk sorjában...

Garas Dániel operatőr munkája valóban kiemelkedő. A XXI. századi filmiparban már megszokottá vált, hogy a készítők különféle trükköket alkalmaznak a vizuális élmények fokozása érdekében – a Hunyadi sem kivétel, hiszen a VFX technikák szinte tökéletes illúziót kínálnak a nézőknek. Azonban a sorozat bámulatos képi világa mellett a filmművészet esszenciális eleme, a fény és árnyék játéka is hangsúlyt kap. E nélkül az érzelmek nem tudnának igazán mélyre hatolni. A Hunyadi esetében ez a feladat mesterien van megvalósítva, és az eredmény magáért beszél.

A díszlet, különösen a belső terek ábrázolása olykor hordoz némi sterilitásélményt, máskor meg annyira, de annyira lepusztultan valóságos, hogy szinte érezni a helyszínek sáros, véres, párás illatát. A korstílus építészeti ábrázolása olykor mintha magára, előrébb húzná a magyarországi reneszánsz kibontakozását, de ez a történetvezetés hatásában mintsem csorbít a cselekmények menetén.

A ruhák gazdag színekben pompáznak, mély tónusokkal és finom részletekkel hódítanak, legyenek azok díszesek vagy éppen rongyosak; mindegyik darab hű tükre a viselője egyéniségének és hangulatának. A hangeffektek olyan élethűen csendülnek fel, hogy szinte látjuk, ahogy a víz loccsan, a fém koppan, a fa csörög, a dobok lüktetnek, és a lábak surranva suhannak. A maszkmesterek mestermunkájukat végezve minden részletre ügyeltek, hogy úgy érezhessük, mintha egy középkori közösség szívében találnánk magunkat, ahol a figyelmetlenség könnyen járványok tombolásához vezetett.

A Hunyadi-sorozatot négy rendező jegyzi. Robert Dornhelm, Nagypál Orsi, Szász Attila és Lengyel Balázs. A sorozat első két epizódja Dornhelmé, a következő három Nagypálé. Az első két rész lassabban kibontakozó, építkező szakaszában a tempó nem mondható rohanósan pörgősnek, de ez semmit nem vesz el a sorozat élményéből, hiszen most ismerjük meg a szereplőket. A Nagypál hármas azonban iszonyat gyorsan beránt minket a a XV. század világába, a szereplőknek gyakran már elegendő a szemüket villantani, hiszen karakterüket már ismerjük.

Erre csak ráerősít az a vágói csapatmunka, amely kiválóan segíti az elénk táruló élmény befogadását, észrevétlenül viszi a szemet és a lelket a lassan hőssökké, áldozatokká és csalárdokká formálódó szereplők életének bemutatásakor.

A csatajelenetek valóban lenyűgözőek, ám nem valók azoknak, akik a világot csupán a szépség és a jóság szemüvegén át szemlélik. Itt nincs helye a naiv elképzeléseknek; a harc valósága brutális és kíméletlen. A kardok pengéje csillan, a pallos lendülete vág, a nyílvesszők süvítve szelik a levegőt. A vér pedig árad, mint a sötét folyók, amelyek a harc elkerülhetetlen következményeit hordozzák magukkal.

Érdemes néhány megjegyzést fűzni a témához, hiszen a barbár erőszak és az emberi gonoszság legmélyebb megjelenítése mellett az érzéki érintések is fontos szerepet játszanak. Ezek az érintések azonban nem feltétlenül felelnek meg a mai magyar Alaptörvény szigorú előírásainak; a történelem, különösen a középkor, gyakran más normák és értékek szerint formálódott. Egy dolog biztos: a fedetlen női keblek és a takarásba bújt vénuszdombok, valamint a kidolgozott férfi felsőtestek, ahol az izomcsoportok éles kontúrjai figyelhetők meg, olyan látványt nyújtanak, amely bódulatra vágyó nézők számára vonzó lehet. Amikor Dornhelm rendez, a látvány gazdagabb, míg Nagypál munkái inkább az erőteljesebb, szenvedélyesebb megközelítést képviselik.

Az alkotók szándéka az volt, hogy a nemzetközi együttműködés keretein belül készült Hunyadi-sorozatban minden szereplő a saját anyanyelvén szólaljon meg. Ez a megközelítés nemcsak a film globális piacon való elérhetőségét növelte meg, hiszen így egy körülbelül 380 millió fős közönség előtt nyílt meg a lehetőség, hanem azt is lehetővé tette, hogy a részt vevő országok mindegyike a sajátjának érezheti Hunyadi János történetét.

Ez azt implikálja, hogy...

Az, hogy az egyes országok forgalmazói hogyan döntenek a feliratozásról vagy a szinkronizálásról, végső soron az ő felelősségük. A magyar verzióban azonban a felirat valóban remekül működik, méghozzá nem is akármilyen módon. Ennek köszönhetően érezhetővé válik az a páratlan eredetiség, amely különleges ízt és hangulatot kölcsönöz minden szereplő cselekedetének és megnyilvánulásának.

II. Murad szultán megformálója Murathan Muslu bár Ausztriában született egyszerre kőkemény padiash és érzékeny férfi. Olyasmit mutat be az oszmán világból, amely eddig rejtve maradt, nevezetesen azt, hogy a szultán is csak ember.

Fekete Ernőnél senki más nem tudná megformálni Cillei Ulrich karakterét úgy, ahogy ő tette. Gonoszsága és kegyetlensége tökéletesen egyesülnek benne, mint egy sötét árny, amely mindent elborít. A széthúzás és az intrika mestereként ő a Hunyadi-sorozat legfenyegetőbb ellenfele, aki mindig egy lépéssel a többiek előtt jár.

Gálffi László tökéletes Luxemburgi Zsigmond, még akkor is, ha a sorozatban inkább az esendő, folyton kölcsönkérő uralkodót látjuk benne, a nők után futkosót, miközben tudatosan tör célja felé, hogy német-római császárrá koronázzák.

A filmipar ikonikus alakja, Rade Serbedzija, Brankovics György szerepében lép elénk, mint a szerb despota, aki tökéletesen megtestesíti a hatalomért mindent feláldozó uralkodó karakterét. Az Angyal, a Mission Impossible 2, a Tágra zárt szemek és a Blöff című filmekből ismert színész lenyűgözően hozza a figura komplexitását, megmutatva, hogy milyen is az, amikor valaki a nemzeti büszkeségét és hatalmát mindennél fontosabbnak tartja.

IV. Jenő pápa szerepében Giancarlo Gianninit láthatjuk (Casino Royale, A Quantum csendje), általa formálódik valóságossá a pápák szerepe és jelleme, legalábbis IV. Jenőé a középkori események tükrében.

Rujder Vivien lenyűgöző erővel kelti életre Szilágyi Erzsébet karakterét, így már a középiskolás fiatalok számára is nyilvánvalóvá válik, hogy a korabeli nők sorsa egyszerre volt brutálisan nehéz és elképesztően merész.

Brankovics Mária, azaz Brankovic Mara szerepében Törőcsik Franciska olyan komplex karaktert formál meg, aki képes navigálni az ortodox szerb családi hagyományok által meghatározott világban, miközben az Oszmán Birodalom nőkkel szembeni elvárásainak is meg kell felelnie. Mara egyszerre törékeny és határozott, és bár sorsa nem a klasszikus középkori női archetipushoz illeszkedik, mégis olyan élethelyzetekkel találkozik, amelyekben a nők gyakran vagy elpusztultak, vagy pedig megerősödtek. Franciska lenyűgöző módon képes megjeleníteni ezt a belső küzdelmet, amely a karakter mélységét és összetettségét egyaránt tükrözi.

Kádár L. Gellért olyan színész, aki már a színészválogatón is óriási jelenlétével tűnt ki, mintha egy hegyomlás érkezett volna közénk. Akik látták, aligha tudtak másra gondolni, mint hogy ő az igazi Hunyadi János. Bár valójában nem feltétlenül így nézett ki, az ő interpretációja alapján nehéz elképzelni más Hunyadi-karaktert. Szerepében, a hőssé válásának lépéseiben fokozatosan merül el, és szemeink előtt alakul át azzá a legendás törökverővé, akire ma is emlékezünk.

És sorolhatnánk még a stáblistát, a névsor hosszú, Mátrai László remek Szilágyi Mihály, Csémi Balázs megfontolt Vitéz János, Medveczky Balázs esetlen, sodródó Újlaki Miklós, Nagypál Gábor sötét Vlad Tepes.

Mindez, amiről most beszélünk, természetesen nem valósulhatott volna meg Bán Mór hozzájárulása nélkül. Az író huszonöt évvel ezelőtt kezdett el Hunyadi János életének regényes ábrázolásába, és most már a televízióban is nyomon követhetjük a munkáját. Nyilvánvaló, hogy az általa írt hatalmas mennyiségű szöveget nem lehet csupán tíz részbe tömöríteni; talán öt évad is szükséges lenne ahhoz, hogy a regényfolyam teljes gazdagságát átadhassuk. Így a forgatókönyv elkerülhetetlenül egy erőteljes redukció eredménye lett.

A könyvsorozat ismerői számára nyilvánvaló, hogy a televíziós adaptációban a történet mélységei és a karakterek összetettsége kissé eltérnek az eredeti műtől. Míg a nagy vonalak és a központi szereplők megmaradnak, a részletek és a léptékek más formát öltenek. Az író biztosít minket arról, hogy a történet alapvető értékei továbbra is érvényesek, és a karakterek főbb motivációi is megőrzik eredeti esszenciájukat. Mindezek mellett egy új, izgalmas perspektívát kínál számunkra.

A televíziós sorozat ennek következtében szélesebb perspektívát ölel fel, és noha a karakterek árnyaltsága háttérbe szorul, a cselekmény ok-okozati kapcsolatai leegyszerűsödnek, hogy a nézők számára könnyebben befogadható legyen. Mégis, a lényeg folyamatosan szemünk előtt lebeg, nem veszítünk el a történet bonyolultságában.

A Hunyadi-sorozat, amely a Beta Film, a Serendipity, a Hg Media, az MR Films, az NFI és a TV2 közreműködésével készült, 2025. március 8-tól debütál a TV2 műsorán.