Német politikai képviselők arra törekszenek, hogy az Európai Unió keretein belül megvonják Magyarország szavazati jogát.
Daniel Freund, a német zöldpárti politikus, a magyar ellehetetlenítési törvény következtében aggodalmát fejezi ki, és felhívja az Európai Parlament képviselőinek figyelmét az ügyre. Ezen felül, Moritz Körner liberális politikus támogatásával azt javasolja, hogy Németország lépjen fel a magyar szavazati jog részleges megvonásának érdekében.
Két európai parlamenti képviselő, Johann Wadephul német külügyminiszterhez intéztek felhívást, aggodalmukat fejezve ki amiatt, hogy az Orbán-kormány esetleg megakadályozhatja az oroszellenes szankciók meghosszabbítását. A tét rendkívül magas, hiszen ha nem sikerül konszenzusra jutni, Moszkva hozzáférhet Nyugaton 200 milliárd dollárra rúgó, befagyott követeléseihez – számolt be róla a Spiegel.
Daniel Freund hangsúlyozza, hogy a Fidesz hosszú évek óta tudatosan aláássa a jogállamiság alapjait, és fokozatosan kiüresíti a demokratikus intézményrendszert, miközben egy korrupt hatalmi struktúrát épít ki. Az új berlini koalíciós megállapodás viszont világosan rögzíti, hogy az Európai Unióban a jövőben szigorúbban kell alkalmazni a szavazati jog felfüggesztésének lehetőségét.
Eddig nem volt valószínű, hogy ilyen irányú döntés születhessen, hiszen feltételezhettük, hogy Szlovákia és Olaszország meg fogja akadályozni ezt a lépést. Most azonban úgy tűnik, hogy a helyzet kezd megváltozni. A két európai képviselő levele hangsúlyozza, hogy a német külügyminisztériumnak, a hasonló álláspontot képviselő többi országgal együtt, aktívan kell fellépnie annak érdekében, hogy az Unió hivatalosan is elismerje a jogállami elvek súlyos és tartós megsértését Magyarország esetében.
A közelmúltban 26 képviselő tette le a kézjegyét Strasbourgban, követelve, hogy minden brüsszeli támogatást vonjanak vissza az Orbán-kabinet részére. Emellett több uniós tagállam közös nyilatkozatban fejezte ki aggályait a legutóbb elfogadott magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban, amely az alapjogok szűkítését és a Pride esemény betiltását érinti. Eddig 14 EU-s tagország támogatta az elítélő nyilatkozatot.
