Németh Lajos felfedte, mi rejlik öt évtizedes házassága sikerének hátterében.

Riasztották a légvédelmet: azonosítatlan légi célpontot észleltek a Duna-delta térségében

Évek óta Finnországban ünnepli a karácsonyt, hiszen a lánya és az unokái ott élnek. Vajon ez a kedves hagyomány megmaradt az idei évre is?

Némethy Lajos: - A karácsonyt a család fiatalabbik ágával ünnepeltük, ami mindig különleges hangulatot teremt. Szilveszter napján azonban útra kelünk, és az újév első napjait a rénszarvasok társaságában töltjük. Igaz, hogy ez az élmény általában váltakozik, de most elérkezett az az év, amikor mi vagyunk a felfedezők.

A legzordabb hideg napokban vajon hogy viseli?

N. L: - Én a skandináv életérzés elkötelezett híve vagyok, és mindig is vonzott a hideg téli tájak varázsa. A lányom, Móni, szintén örökölte ezt a vonzalmat az apukájától; ő is imádja a havat, és azokat a csillagfényes éjszakákat, amikor a levegő friss és üde. Rájöttem, hogy miért vonzódom jobban a hideghez, mint a meleghez: a hideg ellen tudok védekezni. Csak felkapok egy extra pulóvert, és máris élvezhetem a kristálytiszta, friss levegőt. Persze, a globális felmelegedés hatásai már északon is érzékelhetők; tavaly például emlékszem, hogy a barka virágzásának csodáját csodálhattuk.

A karácsonyt különböző módokon ünnepelték az emberek, attól függően, hogy hol éltek és milyen hagyományokat követtek. Sokan családi körben gyűltek össze, hogy együtt élvezzék az ünnepi étkezéseket, míg mások baráti társaságban mulattak. A karácsonyi díszek és fények mindenütt megjelentek, a fák csillogtak a színes díszítésekben, és az illatok – mint a frissen sült mézeskalács és a fűszeres forralt bor – betöltötték a levegőt. A gyerekek izgatottan várták a Mikulás érkezését, aki ajándékokat hozott számukra. A hagyományos karácsonyi mesék és legendák újraéledtek, és sokan részt vettek különféle ünnepi rendezvényeken, mint például karácsonyi vásárokon vagy templomi szertartásokon. Az emberek sokszor önkéntesként is részt vettek a közösségi programokban, segítve a rászorulókat, hogy ezzel is kifejezzék az ünnep valódi szellemét: a szeretet és az összetartozás fontosságát.

N. L: - A szentestét a feleségemmel kettesben töltöttük, már kicsit a korosodás jeleit mutatva, de a hangulatunk még mindig fiatalos volt. Az ünnepi menüben lilahagymás krumplisaláta és hal szerepelt, ami igazán ínycsiklandóvá tette az estét. Karácsony napján pedig Balázs fiam érkezett a családjával, a két kislányunokám pedig még inkább feldobta a hangulatot. Igazán különlegesre sikerült az ünnep, mindenkinek készült valami finomság, és hogy még emlékezetesebb legyen, mindenki kapott egy saját, díszes étlapot, amire az elkészített ételek voltak felírva.

Finnországban eltöltött pár hét egy igazi kaland ígéretét hordozza magában. A hűvös levegő és a lenyűgöző tájak varázslatos élményeket kínálnak. A megszokottól eltérő kultúra felfedezése mellett lehetőség nyílik a helyi ízek megkóstolására is, mint a friss halételek és az ízletes áfonyás desszertek. A napokat sétákkal töltheted a gyönyörű erdőkben és tavak mellett, ahol a természet csodáit csodálhatod. Este pedig a sarkvidéki fények varázslatos táncát figyelheted az égbolton, egy igazi felejthetetlen élmény. Finnország nemcsak a táj, hanem az emberek miatt is különleges. A barátságos helyiek szívesen mesélnek a hagyományaikról és a mindennapi életükről, így valódi betekintést nyerhetsz a finn kultúrába. A pár hét alatt számos új élménnyel gazdagodhatsz, legyen szó egy izgalmas finn szaunázásról vagy éppen a híres korcsolyázásról a befagyott tavakon. Összességében Finnországban eltöltött időd tele lesz felfedezésekkel, új barátságokkal és felejthetetlen pillanatokkal.

N. L: - Az ünneplés különleges időszaka közeledik, hiszen január első hetében a legkisebb unokám, Emil konfirmációja vár ránk. Ez a finn hagyományokban egy igazán nagy családi esemény, hiszen a felnőtté válás szimbólumaként ünnepeljük. Ilyenkor nem csupán a legszűkebb családtagokat hívjuk meg, hanem szélesebb baráti és rokoni kört is. Már a 24 éves Fanni és a 17 éves Linda konfirmációját is mi szerveztük, és most is mi vállaltuk a rendezvény lebonyolítását. Az első alkalommal egy szavazást tartottunk a finn rokonok között: étteremben ünnepeljünk vagy inkább az otthonunkban, tradicionális magyar ételekkel? A döntő többség a második lehetőségre voksolt, ami részben annak volt köszönhető, hogy a feleségem, Ági, igazi gasztronómiai tehetség. Matematika-fizika tanárként nemcsak a tudományokban, hanem a főzésben is jeleskedik, hiszen az édesanyjától és a nagymamájától tanulta meg a kulináris fortélyokat. Így hát Németh Ági a főszakács, míg Németh Lajos, a hűséges kukta, izgatottan segédkezik a konyhában.

Milyen ínycsiklandó fogásokkal várunk ma?

N. L.: - Mindig ugyanazt az ételt készítjük: gulyásleves rénszarvashúsból és túrós pogácsát. Az ottani emberek ízlése meglehetősen jellegtelen, ezért sok hozzávalót saját magunkkal viszünk, például a pirospaprikát. Eleinte aggódtunk, hogy vajon lehet-e igazi magyar gulyást főzni részszarvasból, de most már bátran állíthatom: lehetséges! Mindenki annyira ízletesnek találta, hogy alig maradt valami a készítőknek, mind a tíz ujjukat megnyalták utána!

Ágival már több mint ötven éve osztják meg az életüket. Ez a mai világban igazán különleges és ritka teljesítmény...

N. L: - Ő egy rendkívül kedves szívű, tyúkanyó típusú, családot mindenek elé helyező nő, aki édesanya és nagymama is egyben. Az elmúlt ötven év során az egyik legfontosabb dolog számunkra az volt, hogy a gondolkodásmódunkban mindig is szilárdan megmaradt a családi kötelékek szentsége. Rendkívül fontos számunkra, hogy együtt tartsuk a családot; a legnagyobb örömünk abban rejlik, amikor a Finnországban élő Móni és az itthon élő Balázs a saját családjukkal együtt velünk ünnepli a nyári időszakot.

Ő hogyan élte meg, hogy ön ismert ember?

N. L: - 1977 óta tevékenykedem a rádiózás világában, majd 1978-tól a Magyar Televízió színpadán is megmutathattam magam. Elfogadtam, hogy a szakmám része a különféle rendezvényeken való részvétel. Eleinte megpróbáltam magammal hozni, de végül rájöttem, hogy őt nem vonzzák ezek az események, és nem érzi magát jól a társaságban.

Minden történetnek megvan a maga kezdete, és ez a miénk sem kivétel. Képzeld el, hogy egy szürke, esős napon indult minden, amikor a főszereplőnk egy véletlen találkozás során felfedezte a világot körülötte. Az apró részletek, mint a vízcseppek tánca a leveleken vagy a szél susogása, mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy új kaland veszi kezdetét. Minden egyes lépés, amit tett, új lehetőségeket hozott, és az életének eddigi szürkesége hirtelen színekbe öltözött. De hogyan is kezdődött mindez? Nos, egy váratlan pillanatban, amikor a legkevésbé számított rá, megérintette a sors keze, és megnyílt előtte egy új világ kapuja...

N. L: - A Göncölszekér nyomait kutatva, egy varázslatos sétát teszünk a Duna partján.

Ennyire romantikus típus volt?

N. L: - Igen, hiszen meg kellett hódítani. Az egyetem alatt nem voltam kénytelen harcolni a lányok figyelméért; volt egy lány, aki szinte észre sem vett, őt hívják most Németh Áginak. A meteorológia igazán vonzó csali volt, a felhőtlen égbolt és a csillagok felfedezése izgalmas kalandnak tűnt, de végül rájöttem, hogy a csillagom a földön vár rám. Így indult a történetem, és mára már csak a nyugis, öreges élet maradt, a tévézés és a rokiszék kényelmes világában.

Hát, öregedő ifjú, igazán különleges figura vagy! Amióta csak ismerlek, már két évtizede, mindig tele vagy energiával, mint egy fiatal. Most is folyton úton vagy, nem igaz?

N. L: - Néha még szoktam szerepelni a Mokkában, de tartok előadásokat az éghajlatváltozásról iskolákban, könyvtárakban, rendezvényeken, ahova meghívnak. Lehet, hogy a fiataloknak már nem mondd semmit a nevem, de az ötven felettieknek igen, Siófokon jártam nemrég, ott a csilláron is lógtak az emberek, és hallgatták a Mi lesz veled föld? Mi lesz veled éghajlat? című előadást, megspékelve Németh Lajos családi gegjeivel. Emellett például az agrárszférában van egy cég, amelynek én vagyok a klímatanácsadója. Nem vagyok ugyan klímakutató, de azért ötvenéves szakmai múltam van.

Nem bír elszakadni az időjárástól?

N. L: - Nem. Az időjárási frontok nyomában járok, és amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy milyen időre számíthat, igyekszem a lehető legpontosabb választ adni. Az utcán, a boltban, sőt még a villamoson is gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést, és egyáltalán nem érzem zaklatásnak. Sőt, kifejezetten jólesik, mert szeretek társalgásba elegyedni az emberekkel – az időjárás mindannyiunkat foglalkoztat. Ráadásul úgy vélem, hogy a közel ötven éves szakmai tapasztalatomnak köszönhetően még mindig keresnek a véleményemért. Büszke vagyok arra, hogy ennyi idő alatt soha senki nem bántott, nem akart megverni, és nyugodtan járhatok az utcán testőrök nélkül. A levegőből élek, de mindig a földön járok.

Követi a meteorológia terén zajló technikai fejlődést is?

N. L: - Ami az interneten az előrejelzési modellekről, az előrejelzésről elérhető, azt figyelem. Nem mondom, hogy irigylem a mostani kollégáimat, hogy ilyen technikai csodák állnak a rendelkezésükre. A számítástechnika lehetőségeit kihasználva próbáljuk megfejteni a lékkör titkait, ennek ellenére azért még mindig sokszor egyértelművé válik, hogy mennyivel nagyobb a természet ereje, mint az emberé és az ember alkotta dolgoké. Egyszerű, picike kis hangyák vagyunk, a természet pedig egy elefánt. Az északi népek egyébként belátták ezt, nem viselkednek olyan nagyképűen a természettel, mint az emberek többsége.

A közösségi médiáján már többször is kifejezte, mennyire élvezi a természetjárást. Még mindig aktívan felfedezi a csodás tájakat?

N. L: - A kirándulás, a sportos életmód, a kerékpározás és a korcsolyázás mind fontos részei az életemnek, de már nem osztom meg ezeket a Facebookon. Az oldalamat eredetileg hetvenéves koromban hoztam létre, de idővel rájöttem, hogy nem vágyom a hírnévre. Három év alatt sikerült összegyűjtenem 90 ezer követőt, ami kellemes érzés volt, de végül úgy döntöttem, hogy ennyi elég volt.

Érdeklik a unokáidat az időjárás?

N. L: - Mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy a szabadtéri koncert alatt várhatóan esni fog-e. De hogy ezzel komolyan foglalkozzanak, azt már nem igazán értem. Megértem, hiszen a nagypapi tudása igazából csak egy régi, elfeledett archívum.

Az imént tréfálkozott a rokiszékkel, de közben igazán energikusnak látszik. Vajon hogyan kezeli azt a gondolatot, hogy jövőre betölti a 75. életévét?

N. L: - Csodálatos orvosaim vannak, akik folyamatosan figyelnek az egészségemre Ági segítségével. Rendszeresen részt veszek szűréseken, és minden javaslatot követek, mert fontos számomra, hogy hosszú, tartalmas életet éljek. Van egy célom, amiért érdemes küzdeni.

Persze, szívesen átfogalmazom! Mit szeretnél, hogy eláruljak?

N. L: - Jelenleg egy éghajlati modell futtatási időszakában tartunk, amely 2021-től 2050-ig terjed. 2050-re én is elérkezek a századik születésnapomhoz, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy a saját tapasztalataim tükrözni fogják-e azokat az előrejelzéseket, amelyeket most itt osztok meg. Ha a valóság nem azt mutatja, amit előrevetítettem, akkor talán egy felhő tetejéről fogom figyelni, hogy vajon igazam volt-e.