A NER-milliárdos pénztárcája és egy stróman képe bontakozik ki az ország egyik szegletében, ahol a gazdasági hatalom és a politikai érdekek összefonódásának izgalmas, mégis aggasztó jelei mutatkoznak.

Kuna egyébként korábban minden magyarországi cégét eladta, egyet kivéve: a Diósliget Kft. egy borsodi községben foglalkozik diótermesztéssel.

Október közepén különleges büntetőügy tárgyalása indult a Győri Járásbíróságon. Az ügyészség két személy ellen emelt vádat, akik azzal gyanúsíthatók, hogy illegálisan jutottak hozzá Magyarország egyik legnagyobb dióültetvényének egy szegmenséhez - értesült a 24.hu.

A Bakonyban elhelyezkedő, 140 hektáros ültetvényre több mint 30 ezer diófát telepített az eredeti tulajdonos a 2000-es évek eleje óta. A Romándon és Bakonygyiróton fekvő területnek egy csaknem 50 hektáros részét szerezték meg a vádak szerint jogellenesen a bűnügy szereplői. A Győri Járási Ügyészség szerint "a vádlottak az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében semmis szerződéseket kötöttek, valótlan nyilatkozatokat tettek, és ilyen módon a földforgalmi törvény rendelkezéseit szándékosan kijátszották."

Az ügyészek álláspontja alapján a terület papíron megszerző új tulajdonos – aki a másodrendű vádlott – valójában csupán egy stróman szerepét tölti be.

Rá azért volt szükség, mert lakóhelyének és annak a ténynek köszönhetően, hogy az ültetvény megszerzését megelőző két hónapban bekerült a földművesek nyilvántartásába, jogosultságot nyert a földekre való licitálásra. Az ügyészség azonban azt állította, hogy a terület megvásárlására és saját erőből történő művelésére nem rendelkezett elegendő anyagi háttérrel, ráadásul a gazdálkodásból származó bevétele és vagyona nem érte el az ültetvény vételárát. A vád szerint a valós tulajdonos az elsőrendű vádlottá lépett elő, aki hitelt biztosított a társának a földek megszerzésében.

Mindkettőjükkel szemben öt rendbeli mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének bűntette és öt rendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád, amiért börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség.

A 2000-es évek elején Molnár Pál elhatározta, hogy életre hívja álmait, és több mint 140 hektáron kezdett el ültetvényt kialakítani. E munkájának csúcspontja 2011-re érkezett el, amikor is 130 hektáron dús diófákat telepített, ezzel létrehozva Magyarország egyik legnagyobb dióültetvényét. Ez a terület méretében szoros versenyt fut Közép-Európa egyik legnagyobb, egybefüggő dióültetvényével, amely a Somogy megyei Lengyeltóti határában terül el, és 202 hektáron kínál gazdag diótermést.

Molnár szerint az ültetvénye megtervezése és telepítése idején a világon ismert legjobb diótermesztési technológiákat használták fel. Ennek része a többi közt egy föld alatti öntözőrendszer, amely csepegtetéses technikával látja el vízzel a fákat. Az ültetvényre úgynevezett oldalrügyön is termő, nagyobb termőképességű fajtákat telepítettek, a szuperintenzív telepítésnek köszönhetően sövényként is művelhető a terület egy része, van, ahol hektáronként 333 fán terem a dió.

A gazda szerint az üzleti tervei arról szóltak, hogy az ültetvény csúcsterméshozama akár ötszáz tonna lesz évente. Ez mai árakon számolva 400-500 millió forint értékű termést jelent. Ez az elsődleges termelésű érték, vagyis a nem feldolgozott termésre vonatkozik. Ugyanakkor Molnár arról is beszélt, hogy a terméshozam elmaradt a várakozásoktól, ennek okait az alacsonyabb talajértékben és a fagyveszélyben látja, mint elmondta, az elmúlt hat évben ötször érte fagykár az ültetvényt. Ugyanakkor a gyengébb talajadottságot intenzív tápanyagpótlással lehetett javítani, így az eddigi legjobb évben száz tonna dió termett az ültetvényen, ami meghaladta a százmillió forintos értéket.

Az ültetvényen a tulajdonos jelentős fejlesztésekbe kezdett, és ahogy ő maga is hangsúlyozta, a fák telepítése több száz millió forintot emésztett fel. A megvalósítás során számos európai uniós pályázatot is sikerült megnyernie. Ennek eredményeként létrejött egy több mint ötezer négyzetméteres, modern feldolgozó üzem, amelynek költsége Molnár szerint körülbelül egymilliárd forintra rúgott, ehhez pedig az Európai Unió 2008-ban 325 millió forinttal támogatta a projektet. Éppen ezért kiemelkedő, hogy...

Az uniós támogatás mértéke meghaladta azt az összeget, amelyért 2019-ben végül eladták az ültetvény egy részét, beleértve a feldolgozó üzemet is.

A feldolgozó létesítményének kialakításához a tulajdonos hitelt vett igénybe, azonban később ez komoly problémákat okozott. Molnár Pál elmondása szerint 2012 és 2015 között a már megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (amelynek jogutódja a Magyar Államkincstár) minden nekik járó támogatást visszatartott, méghozzá érdemi indoklás nélkül. Ez a helyzet különösen súlyos volt, mivel a visszatartott összeg körülbelül százmillió forintot tett ki, amely az építési beruházás utolsó lépésének finanszírozásához szükséges lett volna. A Bakony Dió Kft., amely több párhuzamos fejlesztést irányított, így komoly nehézségekkel szembesült. A cég, valamint a tulajdonos számára a helyzet annyira kritikusra fordult, hogy 2017-ben kénytelenek voltak felszámolási eljárást kezdeményezni. A dióültetvényeket és a feldolgozó üzemet végrehajtás alá helyezték, hiszen Molnár készfizető kezességet vállalt a hitelre, így a társaság vagyona is veszélybe került.