"Nincs több erőm": távol mindentől, szomorú módon távozott el a gyönyörű magyar színésznő.

A nyár már búcsúzik. A melegfront elhagyta hazánkat, mintha csak azt üzenné nekünk: ideje eltenni a fürdőnadrágokat, a bikinit, és elrakni a gumimatracokat is.

Az ősz már ott állt készenlétben a fák tövében, hogy beszökjön Párizsba és Pócsmegyerre. A nő talán nem és érzékelte a várható időváltozást. Elővett egy papírt, meg egy tollat és írni kezdett. Aztán kinézett az ablakon, majd a gondosan odakészített több marék gyógyszert szép sorban lenyelte...

Különös esztendő volt az. A naptárak 1983-at mutattak, s Ronald Reagan amerikai elnök azt találta mondani, hogy: "a Szovjetunió a gonosz birodalma". Mi, itthon, a vasfüggöny mögött kevéssé tudhattunk erről a mondatról, viszont eljutott Magyarországra is a hír, hogy egy bizonyos Michael Jackson először mutatta be a legendás Moonwalkot. S Budapesten augusztusban közönség elé került az István a király című rockopera. De a gyönyörű, különleges tehetségű színésznőt ez már nem érdekelte. Az idegrendszere felmondta a szolgálatot, a lelke menekülni akart - el, ebből a világból. Ennyi év távlatából sem könnyű Jobba Gabi életéről s haláláról írni. Az 1947 márciusában, Szegeden született későbbi színésznő tragédiája megannyi kérdőjelet hordoz. Miért dobta el magától az életet mindössze 36 esztendősen, amikor a korszak sikeres, sokat foglalkoztatott színésznője volt? Érdemes megnézni a fotóit. Olyan a kisugárzása, a bája, a szépsége, hogy nem lehet összekeverni senkivel.

Jobba Gabi Fotó: Fortepan / Urbán Tamás.

A szegedi Ságvári Endre Gimnázium falai közt érettségizett 1964-ben, majd a vágyott színművészeti főiskolára került, ahol 1969-ben végre a kezében tarthatta álmai diplomáját. Színésznői pályafutása mindig is vonzotta, és nem volt számára kérdés, hogy ezen az úton kíván járni. Milyen felemelő érzés, amikor valaki megtalálja a hivatását, és biztos léptekkel halad a céljai felé! A friss diplomás színésznő Kecskemét városában indította karrierjét, majd a legendás 25. Színházhoz csatlakozott, ahol 1977-ig maradt. E közben számos izgalmas felkérésnek tett eleget, fellépve Debrecenben, Szegeden, a szentendrei Teátrum színpadán, valamint a Gyulai Várszínházban és a Mikroszkóp Színpadon is.

Foglalkoztatták, mert nem csak a szépségével tűnt ki. Azt írták róla: "Különös, fanyar egyéniségű színésznő volt, akihez a tragikus szerepek álltak a legközelebb..." A gyönyörű tragika, és a tökéletes versmondó lány. Merthogy Jobba Gabi imádott szavalni, tán még a prózai szerepeknél is jobban szerette, amikor szívszaggató rímekben szólhat a közönséghez. S hogy mennyire szerette a "szóló" műfajt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nagy sikerű önálló esteken léphetett fel. Olyan előadások fűződnek a nevéhez, mint a Petőfi Centenárium, Egy este Lady L-nél, s mindenekelőtt a Karády-est. Karádyként megjelenni különleges kegy volt akkoriban. Karády bőrébe bújni, Karády dalokat énekelni - az bizony nagyon nagy szó volt.

Jobba Gabi tehetsége sokrétű, hiszen nem csupán filmekben és prózai előadásokban brillírozott, de a költészet világában is otthonosan mozgott, ám az éneklés mindig is a legközelebb állt a szívéhez. Ennek az útnak az első lépései az 1967-es Táncdalfesztiválra vezetnek, ahol a korszak neves beatzenekarai, énekesei és énekesnői között tűnt fel, Mary Zsuzsi oldalán. Az együtt énekelt Csakis nekem című dal hamar elnyerte a közönség szívét, így egy új fejezet indult számára. A hetvenes években aztán a Karády-estek varázsa emelte őt a csúcsra, ahol a siker, a taps és a rajongás mindennapjainak részévé vált. Fiatal, ártatlan tekintete mögött azonban sorsának váratlan fordulatai rejlettek, amelyek mindent megváltoztattak. Az 1983-as év különösen emlékezetes volt Magyarország számára, hiszen ekkor rendezték meg az Eszperantó Világkongresszust, ahol Jobba Gabi a Csendesek a hajnalok című Vasziljev-darabbal lépett színpadra, méghozzá eszperantó nyelven. Ekkor tanulta meg ezt a különleges nyelvet, amely új kihívásokat jelentett számára. Talán ez volt az utolsó fellépése, amely a művészi pályafutása végén új dimenziót nyitott meg, de egyben a búcsú szimbolikus pillanata is lett.

A dátum 1983. augusztus 29. A nyár utolsó simogatása is elillant, amikor Ő, a csendes gondolatok tengerében ülve, tollat ragadott: "Nincs több erőm ezzel a lelki szenvedéssel élni, és nem akarom tovább terhelni a körülöttem levőket. Remény már nem létezik! Az autóm a II. kerületi Verecke lépcső és a Ruthén utca 26/b előtt várja a sorsát. Kérlek, a harmincezer forintot küldjétek vissza Szegedre, a többit pedig a Pesten élő nővéremnek adjátok. A lakás berendezését rátok bízom, nem tudom, mit kezdjetek a dologgal. Mindenkinek ölelésem küldöm, akik valaha szerettek, és akiket én is szerettem, Gabi..." Évekkel később került napvilágra ez a búcsúlevél, amelyet a Békés Megyei Népújság közölt 1990-ben. Jobba Gabi tragédiája felkavarta a közvéleményt, és sokan értetlenül álltak az előtt, hogy ez a tehetséges művész, aki olyan népszerű darabokban brillírozott, mint a Szerelmes biciklisták, a Rózsa Sándor, és az Asszonyok mesélik, aki Shakespeare, Fejes Endre és Gyurkó László műveiben bűvölte el a közönséget, miért döntött úgy, hogy elengedi az életet? Mindössze 36 éves volt.

Gabi, a Jobba csapat énekese, nemcsak hogy imádott énekelni, hanem valódi tehetséggel is bírta ezt a művészeti ágat.

A színésznő utolsó éveiről jóval később a bátyja mesélt. S amit elmondott, az megrázta a közvéleményt. Tudniillik kiderült, hogy a húga az öngyilkosságot megelőzően már jó ideje ideggyógyászati kezelés alatt állt és teljesen magányosan élt, mintha elzárkózott volna mindentől és mindenkitől. Akik látták, akik ismerték, azt mondták: az a szépséges arc átalakult és riadt tekintet váltotta fel. Szinte könyörögtek neki, hogy pakoljon össze, hagyja ott Budapestet, és költözzön vidékre, hátha rendbe jön, magához tér, és újra lesz kedve élni. Csakhogy már nem kért a menekülőútból. Az sem titok, érzelmi szálak fűzték a Kádár-korszak egyik meghatározó kulturális alakjához, a könnyűzene "mindenható urához", Erdős Péterhez. Sokan ettől a kapcsolattól is megmentették volna... Gyurkó László, aki rendezőként dolgozott együtt a színésznővel a 25. Színházban, azt mondta róla: "Jobba Gabi magának kínt szült egész életében..." Egy nekrológban pedig így írtak róla: "A sorsát tudatosan alakító ember tragikus meghasonlása önmagával..."A rivaldafény, amely mögött ott a sötét valóság.

Jobba Gabi élete egy rendkívül tanulságos mese, amely mélyen belevésődik az emlékezetünkbe. Története a kiszolgáltatottság, a siker utáni vágy és a szeretet keresésének bonyolult szövevényéről szól. Megtanít arra, hogy mennyire fontos figyelmet szentelni embertársainknak, és hogy a másikra való odafigyelés sokkal többet ér, mint eddig valaha is gondoltuk. Az ő sorsa arra figyelmeztet minket, hogy a valódi értékek sokszor a legegyszerűbb dolgokban rejlenek.