Októbertől kezdve véget ér a politikai hirdetések kora a Facebookon és az Instagramon.
A Meta, amely a Facebook és az Instagram platformjait birtokolja, a héten bejelentette, hogy októbertől kezdődően leállítja a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unión belül. Ezzel a lépéssel nem próbálnak megfelelni az EU által bevezetett átláthatósági követelményeknek. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egyedülálló eset; tavaly a Google is hasonló döntést hozott.
A közösségi média óriása, a Meta, bejelentette, hogy októbertől felfüggeszti a politikai, választási és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos hirdetések közzétételét az Európai Unió területén. E döntés mögött az áll, hogy a vállalat nem kíván megfelelni az EU új átláthatósági szabályainak, amelyek a politikai hirdetésekre vonatkoznak - számolt be az Educativ. Az EU-szintű átláthatósági szabályozás (TTPA) októberben lép életbe, és célja, hogy csökkentse az információmanipulációt és a külföldi beavatkozást a választások során, ahogyan azt a tanács tavalyi közleménye is hangsúlyozta.
A rendelet előírja az online hirdetési felületek üzemeltetőinek, hogy világosan jelezzék, ha egy hirdetés politikai szereplő támogatásával készült. Ezzel a lépéssel a cél az, hogy az állampolgárok könnyebben azonosíthassák a politikai reklámokat. Emellett kötelezővé válik az is, hogy az üzemeltetők tájékoztassák a közönséget arról, ha a hirdetést személyes adatok alapján célozták meg.
E hirdetéstípusok definíciója területenként változó, amelyeket a saját szabályzataikban határoznak meg. Azonban azt is bejelentették, hogy a módosítások más "európai régiókra" is vonatkozni fognak, így az Egyesült Királyságot sem hagyják ki a változásokból.
A Meta az EU-s rendeletet okolja a döntésért - holott ez már évek óta a levegőben lógott -, mondván, az túl szigorú, és hatalmas terhet jelent a hirdetők számára. "Sajnálatos módon a TTPA olyan mértékű többletkötelezettségeket ró ránk, amelyek elfogadhatatlan mértékű bonyolultságot és jogi bizonytalanságot teremtenek az EU-ban működő hirdetők és platformok számára" - írta a Meta.
A Meta arról is beszámolt, hogy ez a lépés nem változtatja meg más szabályzatait az EU-ban élő felhasználók számára a politikai viták kapcsán. A politikusok továbbra is posztolhatnak tartalmakat a cég közösségi felületein -
A Meta legújabb bejelentésére reagálva Sandro Gozi, a liberális EP-képviselő és az EU politikai hirdetésekről szóló rendeletének jelentéstevője kifejezte aggodalmát. Szavai szerint ez a lépés "mélyen tükrözi az átláthatóság, az adatvédelem és a demokratikus elszámoltathatóság iránti ellenérzést." Gozi hozzátette, hogy a vállalat "úgy cselekszik, mintha az álhírek ellen küzdene, miközben valójában profitál belőlük."
Már tavaly a Google bejelentette, hogy felfüggeszti a politikai hirdetések megjelenítését az EU-ban, még mielőtt a vonatkozó rendelet életbe lépett volna. A cég a szabályozásra hivatkozva kifogásolta, hogy a "politikai hirdetés" definíciója túl általános, ami megnehezíti a megfelelő alkalmazkodást. Ennek következtében úgy döntöttek, hogy inkább teljesen elkerülik az ilyen típusú hirdetéseket az unió területén.
Mindkét cég döntése felveti azt a kérdést, hogy saját - jellemzően automatizált - hirdetésellenőrző rendszereik valójában mennyire képesek felismerni és kiszűrni a politikai, választási vagy társadalmi kérdéseket érintő hirdetéseket. Ha ilyen hirdetések mégis átcsúsznak, az automatikusan sértené az EU átláthatósági előírásait, mivel ezek a rendszerek nem biztosítják a kötelező adatszolgáltatást. A Meta esetében nem ez az első alkalom, hogy uniós törvényeket okol a hirdetési működésének módosításáért: a techóriás jelenleg is eljárás alatt áll a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act) kapcsán, fizetős vagy hozzájáruláson alapuló hirdetési modellje miatt.
Érdekesség, hogy ez hogyan fogja érinteni a magyar pártokat, hiszen a Magyar Péter és Zelenszkij lejáratására szolgáló reklámra egy hónap alatt elégettek több mint 125 millió forintot.
