Orbán Viktor bejelentése nem csupán a várakozásokat váltotta ki, hanem meghatározta az év leglényegesebb témáját is. De az igazi izgalom most kezdődik!

A kormányfő ígérete szerint 2025 a magyar gazdaság nagyszerű éve lesz. Az elemzők rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az ígéret eldöntheti a 2026-os választásokat. Megvizsgáltuk, hogy Orbán Viktor ígérete beteljesülhet-e, de talán nem is ez a lényeg. Sokkal inkább a lakosság valós konjunktúra-érzetét lesz érdemes - politikailag és a 2026-os választásokra tekintettel is - figyelni, mint a GDP-adatokat.

"2025-ben a magyar gazdaság fényes jövő elé néz" - fogalmazott tavaly Orbán Viktor miniszterelnök. Ez a kijelentés fokozatosan népszerűvé vált, a kormány kommunikációjának egyik alappillérévé nőtte ki magát, mémek ezreit inspirálva. Mielőtt alaposan megvizsgálnánk, hogy vajon megvalósulhat-e Orbán Viktor előrejelzése, érdemes visszatekinteni: 2023 végén a kormány azt hirdette, hogy 2024 a fellendülés éve lesz, ám ez az ígéret nyilvánvalóan nem vált valóra - tavaly a harmadik negyedévben Magyarország technikai recesszióba került.

Amikor az év végi sajtótájékoztatón azt firtattuk, ki a felelős azért, hogy 2024 nem lett a gazdasági növekedés éve, Orbán Viktor kifejtette, ez helytelen kérdés. Szerinte az a jó kérdés, ki a felelős 2025-ös növekedésért. Ám a kormányfő elárulta, sosem szerette azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget. Persze mindig vannak külső tényezők, de a fontos az, hogy vannak-e világos céljaik, ha pedig azokat nyilvánosságra hozták, akkor teljesíteni kell - vélekedett.

A 2025-ös gazdasági növekedés politikai szempontból kulcsfontosságúbb lehet, mint az azt megelőző év. Szinte minden elemző, függetlenül attól, hogy a kormány vagy az ellenzék oldalán áll, arra figyelmeztet, hogy az idei gazdasági teljesítmény döntő szerepet játszhat a 2026-os országgyűlési választások kimenetelében. A gazdasági helyreállításért Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert bízta meg a miniszterelnök, aki úgy fogalmazott: "Szükség van egy Erhardra, aki korábban Matolcsy György volt, mielőtt a jegybank élére került. Olyan gazdasági csúcsminiszterre van szükség, aki párhuzamosan tudja irányítani a gazdasági és költségvetési eszközöket, és képes végrehajtani ezt a cselekvési programot."

A Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyesülésével világossá vált, hogy Orbán Viktor ígérete, miszerint az idei év "a gazdaság nagyszerű éve" lesz, január 1-jétől az újonnan kinevezett csúcsminiszter, Nagy Márton vállán nyugszik. Ez az átalakulás különös helyzetet teremtett, hiszen a 2026-os választás irányítása nem hagyományos politikai figurákra, hanem inkább szakpolitikusokra hárul, amire Orbán Viktor is utalt a legutóbbi Kormányinfón.

A legutóbbi Kormányinfón arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány számára a valódi gazdasági növekedés vagy a lakosság konjunktúraérzete bír-e nagyobb jelentőséggel. Orbán Viktor válasza meglepő módon azt sugallta, hogy a két fogalom szorosan összefonódik: "Nem tudom, hogy a kettő létezik-e egymás nélkül. Szerintem konjunktúra nélkül nehéz konjunktúraérzetet teremteni." Bár a miniszterelnök nézőpontjával nem feltétlenül értünk egyet, erről később még részletesebben is beszélünk. Most azonban fontos, hogy elsődlegesen a gazdasági növekedés és helyreállás lehetőségeit mérlegeljük az idei évre vonatkozóan.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hangsúlyozza, hogy a háztartások számára a gazdasági mutatók közül talán a legfontosabb az infláció, a bérek alakulása (akár növekedés, akár stagnálás esetén), valamint a gazdasági helyzet általános irányvonala, amit a GDP is tükröz. Az elemző véleménye szerint az idei növekedés várhatóan dinamikusabb lesz, azonban nem fogja elérni a hosszú távon kívánatos mértéket. Ezt a helyzetet több tényező befolyásolja: az áthúzódó hatások, a gyenge külső kereslet, valamint az uniós források késlekedése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni a benne rejlő potenciált.

Ugyanakkor több olyan tényező is létezik, melyek szemmel látható fejlődést idéznek elő:

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az idei növekedés várhatóan kiegyensúlyozottabb lesz a tavalyinál, a fogyasztás mellett a beruházás és a nettó export is felfelé tudja húzni - a járműgyártás és az akkumulátorgyártás teljesítménye az alacsony bázishoz képest érdemben növekedhet.

A következő évben körülbelül 2,6 százalékos növekedésre számíthatunk. A 3 százalék feletti bővülés eléréséhez azonban fontos lenne, hogy Magyarország a jelenlegi uniós forrásoknál nagyobb részesedést kapjon, továbbá a német gazdaság fellendülése is kulcsszerepet játszhat. Ha a külső környezet kedvezően alakul, akkor a potenciális növekedési lehetőségek is bővülhetnek.

„Kérlek, formáld át a mondandódat egyedi stílusban!” - javasolta a közgazdász.

Külső sokkok hiányában az inflációval kapcsolatosan nem valószínű, hogy komoly problémák merülnének fel. Azonban az elemzők véleménye szerint a tavalyi utolsó negyedévben tapasztalt forintgyengülés hatásai még mindig érezhetők. A keresetek terén nem számíthatunk a tavalyi kiemelkedő reálbérnövekedésre: míg 2024-ben a reálbérek körülbelül 9%-os emelkedést mutattak, 2025-re 4-5%-os növekedés várható. Ez a tendencia azonban még mindig kedvező alapot biztosít a fogyasztás növekedéséhez.

A keresetek emelkedését számos tényező befolyásolhatja. Kiemelkedően fontos szerepet játszik ebben a bérmegállapodás, amely az inflációt meghaladó bérnövekedést ígér. A garantált bérminimum 7%-os emelése különösen jelentős, mivel sokkal szélesebb munkavállalói kört érint, mint a minimálbér. Regős Gábor véleménye szerint a munkaerőpiac keresletének és kínálatának alakulása sokkal inkább döntő tényező: a korlátozottan elérhető munkaerőt magasabb bérrel kell ösztönözni. E szempontból különösen fontosak a nagyberuházások, valamint a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának korlátozásai, amelyek jelentős hatással bírnak a munkaerőpiac dinamikájára.

A 2025-ös évre előre tekintve, számos lényeges kihívással kell szembenéznünk. Először is, elengedhetetlen a bizalom erősítése a vállalatok és a háztartások között. Ennek elősegítésére kulcsfontosságú a beruházások fokozódása és a fogyasztói aktivitás növekedése. A szükséges kedvező feltételek és a stabil környezet, beleértve a forint árfolyamának stabilitását is, nélkülözhetetlenek ehhez a folyamathoz. Regős Gábor véleménye szerint az ipar sokszínűségének növelése is rendkívül hasznos lenne a jövőbeli fejlődés szempontjából.

ne egy-két ágazat teljesítménye befolyásolja nagy arányban a gazdaságot, hiszen ha ezek nem tudnak jól teljesíteni, akkor a növekedés is alacsony lesz. Szükséges ezen kívül az uniós forrásokhoz való hozzáférés - ez viszont már politikai és nem gazdasági kérdés.

Többször foglalkoztunk már azzal, hogy mára egyértelműen látszik, a kormány ismét a magasnyomású gazdaságpolitika mellett döntött. Ennek egyik alkotóeleme, hogy ha növekednek a vállalatok költségei a dinamikus béremelések miatt, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal tudják elérni. Így a bérkonvergencia a kkv-szektorban effektivitást eredményez.

"Termelékenységben, versenyképességben, hatékonyságban sokkal jobbnak kell lennie mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, valamint a vállalkozóknak is. Nyomás alá kerülnek, mert ezeket a béreket ki kell tudni termelni" - összegezte korábban az Indexnek Nagy Márton.

Röviden összefoglalva: aki nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, az könnyen csődbe juthat, vagy egy erősebb cég veszi át. Mindenki kénytelen a hatékonyságra törekedni, különben nem marad talpon.

A problémák akkor kezdődnek, amikor a bérek üteme meghaladja a munkavállalók vagy a vállalatok termelékenységének növekedését. Ezért lényeges, hogy a megállapodás keretében a béremelést a produktivitás javulásához kössük. Emellett fontos megemlíteni, hogy a kormányzat a kis- és középvállalkozások szektorának konszolidálását célozza, ami a mérethatékonyság fokozódását vonhatja maga után, akár felvásárlások révén is.

Regős Gábor véleménye szerint a magasnyomású gazdaság kulcsa a bérek növelésének elősegítése. Ehhez azonban elengedhetetlen egy szoros munkaerőpiac és alacsony munkaerőhiány fenntartása. Tavaly a bérnövekedés megvalósult, viszont a munkaerőpiac feszessége jelentősen csökkent. Ezen a téren változást hozhatnak a nagyberuházások, amelyek új munkahelyeket teremthetnek, valamint a harmadik országbeli munkavállalók beáramlása is hozzájárulhat a helyzet javulásához. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy...

A munkaerő biztosítása és a munkaerőpiac feszessége közötti egyensúlyozás folyamata zajlik, azonban úgy tűnik, hogy a feszesség jelenlegi szintje talán túl alacsonyra süllyedt. A várakozások szerint ebben az évben 4-5 százalékos, vagy akár ennél jelentősebb reálbéremelkedésre van szükség a munkaerőhiány fenntartásához. Ez a jelenség végső soron a magasnyomású gazdasági környezet révén érhető el, természetesen figyelembe véve az egyensúlyi mutatók elérését is.

Ha pedig pusztán a számokat nézzük, akkor a kormány 3,4 százalékos GDP-bővülést vár 2025-ben, míg az MNB szerint idén 2,6-3,6 százalék, 2026-ban 3,5-4,5, 2027-ben 2,5-3,5 százalék között bővülhet a gazdaság. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint azonban mindössze 1,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.

A Bloomberg nemrégiben felhívta a figyelmet arra, hogy Németország, amely továbbra is a gyártási szektorának tartós válságával küzd, csupán 0,4 százalékos növekedésre számít 2025-re. Ez a helyzet Magyarország számára is aggasztó jel, mivel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosak, így a német gazdasági nehézségek könnyen átterjedhetnek hazánkra. Ennek következtében a német stagnálás komoly kihívások elé állíthatja a 2025-ös magyar növekedési terveket.

Mint már említettük, a konjunktúra fogalma egy olyan időszakot jelöl, amikor a gazdaság fellendül, és a GDP növekedésnek indul. Ugyanakkor ez a pozitív trend nem mindig tükröződik a lakosság mindennapi tapasztalataiban, és a történelem számos példát szolgáltat erre. Fontos megjegyezni, hogy a konjunktúraérzet és a gazdasági növekedés nem azonos fogalmak, és ebben Nagy Márton jól érti a különbséget.

A miniszter többször hangsúlyozza, hogy "legalább ennyire lényeges, hogy a gazdasági fejlődés inkluzív jelleget ölt, vagyis a fellendülésből minden társadalmi csoport részesedjen."

- erre jó példa a 2024-es amerikai választás. A világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, azonban a választási eredmény ezt egyáltalán nem tükrözte - korábban a CIB Bank elemzője a G7-en is azt emelte ki, hogy jó erőben van az amerikai gazdaság a választás előtt. Az meg külön érdekesség, hogy a pozitív gazdasági kommunikáció a konjunktúra-érzeten keresztül magára a gazdasági növekedésre is hatással van.

Regős Gábor véleménye szerint a lakosság konjunktúraérzete nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszú távú folyamat eredménye. Ennek kulcsfontosságú tényezője a reálkeresetek emelkedése és annak állandósága. Emellett a környezeti tényezők is jelentős hatással bírnak: a látható beruházások mennyisége, a közszolgáltatások hatékony működése, valamint a jól fizető munkahelyek megléte mind hozzájárulnak a pozitív konjunktúraérzet kialakulásához.

A választásokra tekintettel a kormánynak politikailag a valós konjunktúraérzet megteremtése fontosabb lehet, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés. A KSH-adatok szintjén sok lehetőséget tartogat 2025, ahogy azt fentebb levezettük, de ahogy Nagy Márton az Indexnek korábban megfogalmazta, a válság következtében sokkal jobban megsérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és kisebb vállalatok.

A miniszter szerint az újraindításkor rájuk kell koncentrálni: az alacsony jövedelmű vidéki családokra és a fiatalokra, valamint a vállalati szektorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra. Így tehát inkább a társadalom valós konjunktúra-érzetét lesz érdemes - politikailag és a 2026-os választásokra tekintettel - figyelni, mint a KSH által publikált GDP-számokat.