Orbán Viktor ma reggel az ezeréves magyar államiság végéről beszélt, figyelmeztetve a közvéleményt a veszélyekre.

Ma van az utolsó alkalom, amikor az emberek szavazhatnak a Vok25-ön, és valahogy többet vártam Orbán Viktor miniszterelnöktől. A reggeli interjúja sokkal kevésbé tűnt sötétnek és baljósnak, mint az eddigiek. Az eddigi világpolitikai helyzet leírása helyett inkább egy kiegyensúlyozottabb képet festett.

Rendben, csak tréfáltam, az apokalipszisből tényleg nem volt hiány, viszont a miniszterelnök valójában ugyanazokkal a már jól megkopott frázisokkal próbálta életben tartani a közönség figyelmét, amelyeket ki tudja, hányadszor mondott el, mindig ugyanolyan formában.

Mit mérlegeljen az, aki még nem töltötte ki a Vok25-öt? - tette fel a sokakat izgató kérdést a riporter.

Orbán a saját bevallása szerint is egyszerű szempontot javasolt: ha már több mint 2 millióan fontosnak tartották a szavazást, akkor azok is kapják össze magukat, akik ezt még nem tették meg.

Mennyire fontos egy 2 millió szavazat? - tette fel a kérdést a riporter, miközben tovább mélyítette a témát.

"Képzeljük magunkat egy békési gazda helyébe, aki ül a traktorján, és dolgozik minden nap" - vázolta fel az alapszituációt a miniszterelnök. Na, ennek a traktorosnak azt érdemes elgondolnia, hogy ha Ukrajnát felveszik az Unióba, az azt jelenti, hogy a földalapú támogatás nagy része elvész, mert a pénz Ukrajnába megy majd. Vagy ha emiatt beengedik az olcsó ukrán gabonát, akkor ez a békési traktoros nem tudja majd eladni a sajátját, vagy csak még olcsóban tudja eladni, szóval mindenképp rosszul jár majd.

Vegyünk például egy budapesti pincért. Orbán vélekedése szerint jelenleg ő havi 600-700 ezer forintot keres. Azonban, ha Ukrajna csatlakozik, a magyar kormány elveszíti azt a lehetőséget, hogy megakadályozza több százezer ukrán munkavállaló beáramlását az országba.

"Ma még van eszköz a kezemben" - nyugtatott minden budapesti pincért Orbán. De ha majd nem lesz, akkor ezek az ukrán munkavállalók el fogják végezni olcsóbban a pincérkedést, és elveszik a budapesti pincérek munkáját.

Ha Brüsszel ennyire elkötelezett, vajon miként formálhatja a közvélemény az uniós csúcs döntéseit? - egy újabb lépést tettünk előre.

"Ez nem éppen a legszebb feladat" - kuncogott a miniszterelnök, de "még ennek is megvan a maga varázsa".

Mire van szüksége Orbán Viktornak egy uniós csúcson, ahol a magyarok érdekeit képviseli? Mint kiderült, két dologra:

Mert ahogy kiderült, itt nem az a lényeg, hogy a magyar miniszterelnök mit vélekedik ("ez lehet izgalmas, de nem lényeges"), hanem sokkal inkább az, hogy az emberek hogyan érzik magukat és mit gondolnak ("ez nem csupán izgalmas, hanem alapvetően fontos").

És természetesen Brüsszelnek is jóvá kell hagynia ezt a lépést.

A riporter itt rávilágított, hogy a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek - akinek nevét ebben a műsorban mintegy varázslatos retorikával kerülik, mint Voldemortét - korábban voltak már utalásai arra, hogy népszavazást kezdeményeznének, de csak akkor, amikor a csatlakozás feltételei véglegessé válnak és valóban aktuálissá válik a téma.

Orbán ebben a pillanatban kifejezte tiszteletét azok iránt, akik most léptek be a politikai színtérre, mert úgy véli, hogy mindig hasznos, ha új arcok jelennek meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tapasztalat is kulcsfontosságú (amiből neki bőven van), így azt is megjegyezte, hogy Brüsszel hajlamos mindenkit eltávolítani a versenyből, ha nem akadályozzák meg ezt már a döntéshozatal előtt.

Ezután számos szó esett a Brüsszelből érkező, különböző nyomásgyakorlási próbálkozásokról. Azonban a patrióták és a föderalisták közötti eszmei vitától most eltekintenék, hiszen erről bármelyik korábbi interjúban részletesen olvashatnak az érdeklődők.

Az interjú során szóba került az Izrael és Irán közötti konfliktus, amely egyre aggasztóbb méreteket ölt. Orbán megjegyezte, hogy a téma részletesebb kifejtésére nincs lehetőség az interjú keretein belül, így csupán néhány gondolatot osztott meg. Kiemelte, hogy "Irán egy különleges ország", és hangsúlyozta, hogy nemcsak a hatalmas hadserege miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az iszlám egy sajátos értelmezését képviseli. Emellett gazdasági szempontból is jelentős szereplő a globális piacon.

De leegyszerűsítette azért a kedvünkért: ha az olajárak felfelé mennek, az Magyarországnak rossz. A háború felfelé viszi az olajárakat. A háború rossz.

Természetesen nem mentünk el szó nélkül amellett sem, hogy 2027-re az Európai Bizottság döntése alapján le kéne válni az orosz eneriahordozókról.

Nem titkolom, hogy mit gondolok: Orbán véleménye szerint a magyar családok számára kifejezetten hátrányos lenne ez a lépés, hiszen a rezsi költségek emelkedésével kellene szembenézniük. Így hát ő továbbra is küzdeni fog e döntés ellen, mint ahogy eddig is tette. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a szankciók ellen folytatott vétózásaik során sikerült Magyarországot (valamint a cseheket és a szlovákokat) megóvniuk a következményektől.

Valóban, Brüsszel most azon gondolkodik, hogy a jövőben a fontos döntéseket nem egyhangú, hanem többségi szavazással hozzák meg.

Ez azt jelenti, hogy a magyar államiság megszűnik. Ne kerüljük meg a témát, az ezeréves magyar államiság, ahogyan azt eddig ismertük – a szuverenitásunk és szabadságunk – most véget ér.

Miután a tét ennyire az egekbe szökött, szinte banálisnak hatott, hogy a következő lépés csupán az árrésstop brüsszeli támadásáról folyt a diskurzus a résztvevők között.

A pénteki interjúk rendszeres követőinek talán nem újdonság, hogy a kormány a kamatstop intézkedés keretein belül a bankokkal szemben áll ki a magyar családok érdekeiért. Hasonlóképpen az árrésstop is, amely révén Orbán Viktor a multinacionális cégekkel szemben folytatja harcát. Ezek olyan lépések, amelyek mellett a miniszterelnök ígérete szerint kitart, amíg a kamatok és árak vissza nem térnek a normális kerékvágásba.

A költségvetés kérdése elkerülhetetlen volt a beszélgetés során. Nem azért, mert már most súlyos problémák merültek fel, hanem mert korábban már említették, hogy békeköltségvetésről van szó, miközben a háborús helyzet továbbra is feszülten zajlik.

„Milyen módon biztosítható a költségvetés fenntarthatósága?” – érdeklődött a riporter.

"Ezt majd csak akkor fogjuk tudni megválaszolni, amikor elérjük a célunkat" - mondta Orbán Viktor, miközben megérintette az orrát. Ugyanakkor kifejezte, hogy ha a helyzet megkívánja, akár egy békeköltségvetés módosítására is nyitottak, hiszen rugalmasan alkalmazkodnak a körülményekhez, ha arra szükség van.

Mindenesetre már csak néhányat kell aludni, hogy mindenki érezze, milyen eredményei lesznek ennek a költségvetésnek - fogadkozott a miniszterelnök, aki szerint júliustól a különböző családtámogatások már éreztetni fogják a hatásukat, ahogy az önkormányzati dolgozók egy részének is emelkedik majd a fizetése.

Ahogyan értesültünk róla, a kormány merész és ambiciózus célokat fogalmazott meg saját jövőjére nézve.

"Akár háború is dúlhat, de én minden erőmmel küzdeni fogok azért, hogy ezek a célok megvalósuljanak" - fogalmazott a miniszterelnök határozottan.