Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország egyik legfőbb erőssége a stabilitás, amelyet egy erős, széleskörű támogatottsággal rendelkező kormány biztosít.

Jó reggelt kívánok, Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta péntek reggeli eligazítását, a fontosabb témák kivonatolva:

A miniszterelnök első lépésként reagált arra a hírre, amely szerint a Honvédelmi és Rendészeti bizottság megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök nem hajtotta végre a honvédelmi miniszter utasításait, és elmaradt a magyar álláspont képviseletétől az orosz-ukrán háború ügyében. Erről részletesebben itt olvashat. (A bizottság ellenzéki tagjainak véleményéről pedig itt talál információt.)

"Mennyire politikai, és mennyire nemzetbiztonsági kérdésről van szó, amiről diskurálunk?" – tette fel a kérdést a riporter Orbánnak. Az interjúalany véleménye szerint "alapvetően az utóbbi", tehát a nemzetbiztonság aspektusai dominálnak az ügyben.

"Egymásnak ellentmondó vélemények vannak az asztalon, meg tények is vannak az asztalon" - mondta két torokköszörülés közt a beszélgetésbe kissé nehezen belelendülő miniszterelnök. Ő maga megvárja, amíg a honvédelmi miniszter a kormány asztalára teszi a jelentést - tette hozzá, bár álláspontja szerint az már "önmagában figyelemreméltó" az, ami történt.

Amikor még fiatalabb éveimet éltem, és a kommunista időszak uralta a mindennapokat, talán úgy fogalmaztak erről a "A tanú" című filmben, hogy "a nemzetközi helyzet fokozódik". És valóban, ma is érezhetően hasonló a szituáció.

Tényellenőrzés: Orbán helyesen idézett, a hivatkozott mondat A tanú című filmben hangzott el.

A miniszterelnök ezután gyorsan rá is fordult a kontextus elemzésére (ebben nagy meglepetés nincs, aki hétről hétre hallgatja a miniszterelnököt, az akár át is ugorhatja ezt a részt).

Orbán Viktor úgy véli, hogy az egész ügy középpontjában Ukrajna uniós csatlakozása áll. Kétféle ország létezik: azok, akik ezt a folyamatot pártolják, és azok, akik ellenzik (meglepetés: mi az utóbbiak táborába tartozunk - nyilatkozta a miniszterelnök).

Az ellenzők két fő csoportba sorolhatók: az egyik csoport ravaszkodik és kivár, abban a hitben élve, hogy a tárgyalások során sikerülhet megakasztani a folyamatot. A másik csoport, amelyhez mi is tartozunk, nyíltan és határozottan fellép a csatlakozás ellen. Ennek következményeként Magyarország a nemzetközi kritikák kereszttüzébe került. "Egy Brüsszel és Ukrajna által koordinált akciósorozattal állunk szemben" – fogalmazott a miniszterelnök, rámutatva, hogy ez a gondolkodásmód már a magyar hadsereg legmélyebb rétegeibe is beszivárgott, ahol sokan úgy vélik, hogy nem csupán a kormány döntéseit kellene követniük.

Orbán kifejezte boldogságát azzal kapcsolatban, hogy a magyar hadsereg rendelkezik saját "önvédelmi képességekkel". Ugyanakkor aggodalmának is hangot adott, megjegyezve, hogy nem látja jónak ezt a vitát, hiszen szerinte a honvédséget célszerű távol tartani a politikai játszmáktól.

Itt gyorsan áthárította a felelősséget Ruszin-Szendi Romuluszra, kijelentve, hogy ő az, aki politikai karrierbe kezdett.

"Nagyon fontos lenne, hogy ezt a lehető leghamarabb rendezni tudjuk" - fűzte hozzá.

A riporter azonban nem engedett a témából, és azonnal visszakérdezett, hogy vajon milyen belpolitikai következményekkel járhat az ügy.

"Orbán kijelentette, hogy 'a bábkormány építése zajlik', utalva ezzel Brüsszel és Ukrajna közötti kapcsolatokra. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bábkormány sorsa végül az emberek döntésén múlik."

Mindenképpen hangsúlyozta, hogy ez a kormány Brüsszel, a háború és Ukrajna iránt elkötelezett bábkormány lesz, ami "teljesen eltérő politikai elképzeléseket" képvisel, mint a jelenlegi vezetés.

Vannak olyanok, akik szerint egyáltalán nem reális az ukrán csatlakozás, miért kell most asztalra tenni ezt a kérdést? - vetette fel ezt az eredeti gondolatot a riporter.

"Mert Brüsszelben minden nap erről van szó" - rémisztgette a hallgatókat a miniszterelnök. Majd hozzátette, hogy Brüsszelben jelenleg épp azt gondolják, hogy Ukrajna helyettük is harcot vív Moszkva ellen. "De miért kéne nekünk háborúznunk Moszkvával Ukrajna területén?" - tette fel az adekvát kérdést magának Orbán Viktor, majd azzal folytatta: "ha ez így megy tovább, minden pénzünket fegyverkezésre fogjuk költeni".

Orbán ismét felvázolta a szerinte elfogadható menetrendet: tűzszünet kell, majd békemegállapodás, aztán pedig fegyverzetkorlátozási megállapodást kell kötni. Különben "minden pénzünket felzabálja a hadiipar".

Mennyire befolyásolják a Voks25-ön leadott szavazatok a brüsszeli álláspontok kiegyensúlyozását? - tette fel a kérdést a riporter, ami sokunkat foglalkoztat.

Orbán Viktor erre elárulta, hogy épp a minap közölte az Európai Tanács elnökével hogy "győzködhet engem, szívesen meghallgatom az érveit, nekem is van néhány megfontolandó szempontom, de sajnos ez keveset nyom a latba, mert a magyar embereknek van egy véleményük, éppen most fejezik ki... Ha nincs Voks25, ami megtámassza a kormány álláspontját, akkor nehéz egy brüsszeli ellenszélviharban talpon maradni a magyar miniszterelnöknek. Én igyekszem, de az emberek segítsége nélkül ez nehezen megy" - árulta el.

Ezen a ponton a kedves olvasóknak talán szemet szúrhat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mintha már előre jelezné, hogy a Vok25 véleménynyilvánító szavazáson a többség a kormány nézeteit fogja támogatni. Azonban ne hagyjuk magunkat megtéveszteni; korábban már írtam arról, hogy tulajdonképpen teljesen lényegtelen, ki mit válaszol a feltett egyetlen kérdésre.

Orbán jelezte, hogy készítettek egy sor felmérést "az európai közvélemény állapotáról", amelyek azt jelzik, hogy nem állnak egyedül a véleményükkel. Tíz egyéb uniós tagállam, köztük Franciaország és Németország, nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba, míg csupán tíz ország áll ki mellette.

Orbán véleménye szerint tehát "képessé válunk megakadályozni, ha merészen vállaljuk a vitát".

Miért fontos ez? Hát azért, mert a miniszterelnök szerint ha felveszik Ukrajnát, akkor az emberek elvesztheti a tekintélyes részét annak, amijük van. Akkor ugyanis

Ezáltal a családi vagyonnak egy jelentős része eltűnik, mintha csak egy szivacs magába szívná, ahogy Ukrajna helyzete egyre súlyosabbá válik.

Oké, de a politikai vezetés szintjén csak Magyarország áll ki a blokkolás mellett, a többi tagállam vezetősége nem - vetette fel a riporter. Hogy lehet ez?

Azért van ez így, mert Brüsszelben 30 ezer bürokrata tevékenykedik, akik a háttérben folyamatosan zizegnek, intézkednek és szervezkednek. Ez a hatalmi apparátus óriási nyomást gyakorol az összes tagállamra. A miniszterelnök szerint ennek a nyomásnak nehéz ellenállni, de Magyarország számára van egy kulcsfontosságú tényező, ami lehetővé teszi ezt: a 2022-es választások eredménye. Ekkor a kormány nemcsak kétharmados felhatalmazást szerzett, hanem mentesült a koalíciós kényszer alól is.

"A jelenlegi helyzetben Magyarország legfőbb erőssége a stabilitás, amelyet egy erős, széles támogatottsággal rendelkező, megbízható kormány garantál" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Gyorsan össze is vetette a helyzetet Lengyelországgal, ahol ugyan üdvözölte a patrióta fordulatot, de azért jelezte, hogy Magyarországon szerencsénkre tartós kormányzás van, és nem váltogatják egymást a kormányok. Emellett azt is jelezte, hogy a lengyeleknél "erős elnöki pozíció is van, sokkal nehezebb irányt szabni Lengyelországban az ország fejlődésének, mint Magyarországon" (ami viszont Sulyok Tamás autonóm köztársasági elnöki pozícióját kérdőjelezi meg - teszem hozzá én, kicsit aggododalmaskodva).

A lengyel elnökválasztás kimenetele a magyar miniszterelnök szemszögéből pozitív fejleménynek számít, azonban amikor a riporter felvetette, hogy a kampány során felmerült a külföldi befolyásolás lehetősége, Orbán Viktor inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy "söprögessünk a saját portánk előtt". Ekkor megemlítette a guruló dollárok ügyét is, amelyet az Állami Számvevőszék beavatkozása révén úgy értékelt, hogy "megsemmisítette a baloldali-szocialista oldalt".

Az események gyorsan átváltottak a parajdi sóbánya tragédiájára, ahol Orbán részletesen ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány segítséget nyújt. Megemlítette, hogy magyar geológusokat is küldtek a helyszínre. Kifejtette, hogy bár még korai a kár mértékének pontos felmérése, a parajdi sóbánya, amelyet ő a magyar identitás szimbolikus és erőteljes megnyilvánulásának tart, sokakat ösztönzött adakozásra. Ennek eredményeként több mint 160 millió forint gyűlt össze, amit a kormány hasonló összeggel egészít ki, hogy hatékonyan kezelhessék a kialakult helyzetet.

"Ha már problémákról beszélünk" - kezdte a riporter, miközben a miniszterelnököt a következő kérdésre terelte -, 11:50-kor a főpolgármester utasítására leáll a közösségi közlekedés Budapesten, hogy ezzel felhívják a kormány figyelmét. "Valóban reagálnak majd erre a figyelmeztetésre?"

Mielőtt belemélyednénk a témába, fontos néhány tisztázó megjegyzést tenni, amelyeket sem a riporter, sem a miniszterelnök nem említett a beszélgetés során. Így hát én vállalkozom arra, hogy ezt megtegyem: a közösségi közlekedés leállása nem a főpolgármester utasítására történt. A demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek határoztak, míg a leállítást a cégek maguk rendelték el. Május 29-én a főpolgármester bejelentette, hogy kénytelen volt felfüggeszteni a Budapesti Közlekedési Központ, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős vállalat kifizetéseit. Ezután történt, hogy a kormány, egy napos késlekedés után, végül levonta a főváros számlájáról azt a 10,2 milliárd forintot, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester szerint jogtalanul vontak el Budapesttől, mindezt a szolidaritási hozzájárulás keretein belül.

Térjünk vissza a miniszterelnökhöz! Orbán Viktor úgy véli, hogy ami most zajlik, az páratlan esemény a politikai tájban, és nem emlékszik arra, hogy valaha is tapasztalt volna hasonlót. Meggyőződése, hogy a politikai tevékenység alapja a közszolgáltatások megléte, és azok, akik vezető pozícióban vannak, kötelesek ezeket elérhetővé tenni az emberek számára, nem pedig elzárkózni tőlük. Orbán hangsúlyozta, hogy ami a fővárosban történik, az egy "meglepő fordulat a magyar politikai életben".

"Miért kéne büntetni az embereket bármiért is?" - tette fel a nagy kérdést a miniszterelnök. Szerinte azonban az egész történet egy nagyobb keretbe illeszkedik, amit ő szomorúan néz.

Szomorú érzés tanúja lenni ennek a szenvedésnek, ahogyan a város irányítói képtelenek megoldani a település előtt álló nehézségeket.

Orbán ezen a ponton kifejezte készségét, hogy támogassa Karácsony Gergelyt. Úgy fogalmazott: "A kormányzás nem egyszerű feladat, és bizony vannak vezetői tévedések – ezt kollégaként is kijelenthetem." Ezt követően részletezte a megítélése szerint tapasztalt vezetői hiányosságok következményeit: "Hiányzik a főpolgármester-helyettes, a költségvetés is bizonytalan, a cégvezetők mint fogyóeszközök tűnnek el, a korrupció mértéke aggasztó, és a Fővárosi Közgyűlés atmoszférája inkább emlékeztet egy zsibvásárra, mint egy komoly döntéshozó fórumra."

"Ha szükség van rá, itt vagyunk, hogy segítsünk. Csak jelezzék, és azonnal érkezünk!"

Ugyanakkor azt is jelezte, hogy Budapest többet kap az országtól, mint amennyit maga tesz bele a saját működésébe, sőt, Orbán még azt is kiemelte, hogy a BYD fejlesztési központját is ők hozták a fővárosba, ami a kormánynak súlyos pénzekbe került.

"Sok száz milliárd forintot fektetünk Budapest jövőjébe" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a főváros "bőségesen el van látva pénzügyi forrásokkal, csupán a megfelelő irányítás hiányzik."

Szerinte minden támogatás alapja abban rejlik, hogy "ne hagyjuk, hogy ez a helyzet újra megismétlődjön".

Az utolsó pecekben a kábítószerek elleni küzdelemről esett szó az elmúlt 3 hónap tapasztalatai alapján. Orbán itt ismét úgy beszélt a dizájnerdrogokról, mintha azok az utóbbi időben okoztak volna csupán óriási problémát.

Hogy ez mennyire nincs így, arról elég hosszan írtunk ebben a cikkünkben.

"Futótűzszerű fertőzés terjedt el" - mondta, ugyanis néhány hónapja olyan pancsolt dizájnerdrogok terjedtek el, amik "olyan olcsók, hogy alámentek az alkohol árának". Orbán szerint régebben is volt olyan, hogy a fiatalok próbálkoznak drogokkal, "meg magas műveltségű emberek", ez ellen korábban is fellépett a kormány. Most viszont szegény családokat tesznek tönkre a drogok, szegény fiatalokat ölnek meg, ezért "itt hirtelen kellett fellépni". Felsorolta az eddig elért sikereket. mire a riporter megkérdezte: