Orbán Viktor: Fontos, hogy mérlegeljük, vajon a jövőben is ezen az úton kívánunk-e haladni.

"Fontos, hogy átgondoljuk, vajon a jövőben is így kívánjuk-e folytatni, vagy esetleg kitalálunk valamilyen jogi megoldást az ilyen helyzetek kezelésére" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, reagálva Varju László újpesti időközi választására, amelyet annak ellenére megnyert, hogy a bíróság elítélte őt. Jelenleg nincs törvénymódosító javaslat a napirenden, de a kormánypártok számára több alternatíva is rendelkezésre áll.

Varju Lászlót 2018-ban az MTVA székházában zajló verekedés, valamint a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően felmerült ügyei miatt garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása vádjával 900 ezer forint pénzbírságra ítélték. A politikai életben aktív szereplő és pártja is azt állította, hogy az eljárás mögött politikai motiváció állt.

Varju László az ítélet kihirdetése után önkéntesen lemondott a parlamenti mandátumáról. A Demokratikus Koalíció közleménye szerint, ha nem teszi ezt meg, az Országgyűlés kormánypárti többsége valószínűleg maga nyilvánította volna összeférhetetlennek a helyzetét.

A korábbi gyakorlat szerint, amennyiben egy egyéni választókerület képviselője mandátuma idő előtt megszűnt, az adott körzetben időközi választást kellett tartani. Azonban a Fidesz nemrégiben módosította a választási törvényeket, így az általános parlamenti választások előtti évben már nem lehet időközi választásokat kiírni. Ez a változás azt jelenti, hogy 2025. április 1-jét követően nem kerülhet sor ilyen jellegű választásokra. Az új szabályozás értelmében a megüresedett képviselői helyet ezentúl a pártlistáról kell betölteni - hívta fel a figyelmet a párt.

Az időközi választásra a lemondás után még volt lehetőség, és Varju László 50 százalék feletti szavazatarányt elérve ismét Újpest, valamint részben Angyalföld országgyűlési képviselőjévé választották.

Orbán Viktor az Országgyűlés március 24-i ülésén reagált Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselőjének kérdésére az újpesti választással kapcsolatban. A miniszterelnök kifejezte háláját a választópolgároknak, akik részt vettek a voksoláson, különösen a Fidesz-KDNP jelöltjének támogatóinak, és gratulált a választás győztesének is.

Kétségkívül faramuci helyzetben vagyunk, hiszen ezt a képviselőt egy bírói ítélet fosztotta meg a mandátumától, és most egy parlamenti időközi választás eredményeképpen ezt a mandátumot visszakapta. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a jövőben ezt így akarjuk-e folytatni, vagy az ilyen helyzetek megoldására kitalálunk valamilyen jogi megoldást

- vélekedett Orbán Viktor.

A Nemzeti Választási Iroda által készített, "Kinek van választójoga?" című tájékoztatóban részletesen kifejtik, hogy kik nem rendelkeznek választójoggal, azaz sem aktívan nem szavazhatnak, sem passzívan nem jelölhetők. Ezen személyek közé tartozik...

Ifj. Lomnici Zoltán az M1-en a témával kapcsolatban megjegyezte, hogy "sokféle morális dilemmával találkozunk, ugyanakkor a jogszabályok világosan lefektetik a kereteket". Az alkotmányjogász véleménye szerint, ha egy korábbi országgyűlési képviselő, akit jogerősen elítéltek, újraindul a választáson, az a társadalom értékítéletét joggal provokálhatja, de a jogalkalmazónak a jogszabályi előírásokat kell figyelembe vennie.

Egy lehetséges alkotmányos megoldás a jövőre nézve az lehet, hogy azok, akik súlyos vagy közepesen súlyos bűncselekmények, különösen erőszakos cselekmények miatt elveszítik mandátumukat, egy meghatározott időszakra ne pályázhassanak vissza ugyanarra a pozícióra. Ezzel a lépéssel biztosítható lenne, hogy a közéleti szereplők megbízhatósága és tisztessége megkérdőjelezhetetlenné váljon, hozzájárulva a demokratikus intézmények stabilitásához.

- mondta Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy bár az elemző nem nyújt konkrét iránymutatást a jogalkotónak, számos lehetséges irányvonalat felvázolhatunk:

Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy aki a legmagasabb közjogi pozíciók egyikét tölti be, annak példamutató magatartást kell tanúsítania a társadalom számára. "Milyen üzenetet közvetít az, ha valakit közepesen súlyos vagy súlyos bűncselekmények elkövetéséért elítélnek, majd néhány hónap elteltével, mintha mi sem történt volna, újra pályázik?" - tette fel a provokatív kérdést az alkotmányjogász.