Orbán Viktor megjegyzése szerint nem a véletlen műve, hogy feszültségek alakultak ki Ukrajnával.
Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök az október 23-i békemenet és az állami esemény miatt az EU-csúcs jelentős részét nem tudta végigkísérni, a rendezvény után mégis tartott egy rövid sajtótájékoztatót, ahol beszámolt az ottani eseményekről. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország és Ukrajna között három jelentős konfliktus feszül, továbbá továbbra is ellenzi az uniós területen befagyasztott orosz vagyonnal való rendelkezést. Emellett megjegyezte, hogy a budapesti csúcs napirendje továbbra is lényeges téma az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban.
Október 23-án, csütörtökön találkoztak Brüsszelben az EU-tagállamok állam- és kormányfői, amire Orbán Viktor magyar miniszterelnök a békemenet miatt körülbelül nyolcórás késéssel érkezett meg - a magyar kormányfő kihagyta a délelőtti ülésszakot, valamint a munkaebédet, amikor Ukrajnáról, valamint az uniós haderőfejlesztésről tárgyaltak az uniós vezetők.
Az eredeti tervek szerint Orbán érkezésekor röviden nyilatkozott volna a csúcsnak helyet adó Európa épületben - az EU televíziós szolgálata, az EbS is egy rövid ideig így jelezte az EU-csúcsról való közvetítésében, ahogy a Politico is úgy tudta, hogy a magyar kormányfő tart egy doorstepet a csúcsra való érkezése előtt -, ez azonban végül elmaradt, helyette a csúcs lezártával válaszolt pár kérdésre a jelenlévő magyar újságíróknak.
Orbán Viktor először Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről és a magyar-ukrán viszonyról beszélt. Kifejtette, hogy a két ország között fennálló véleményeltérések mögött valós okok húzódnak meg, és ez a konfliktus nem csupán alaptalan, hanem mélyebb gyökerekkel rendelkezik.
A magyar miniszterelnök véleménye szerint három jelentős feszültség áll fenn Magyarország és Ukrajna között.
Orbán Viktor véleménye szerint az ukránok célja, hogy minél több országot vonjanak be a konfliktusba, ami Magyarország szempontjából kedvezőtlen. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hazánk nem kíván részt venni a háborúban; ehelyett a béketárgyalások előmozdítására összpontosít a kormány.
Szerinte a második konfliktus Ukrajna jövője - míg Ukrajna azt szeretné, hogy beléphessenek az EU-ba, addig azt Orbán Viktor ellenzi.
Nem szeretném, ha Magyarország egy olyan szövetség része lenne, amelynek új tagja folyamatos háborús fenyegetettségben él, és így bármikor belesodorhat minket is egy konfliktusba.
A miniszterelnök kifejtette, hogy Ukrajna jelenleg egy olyan nemzet, melynek keleti határait pontosan meghatározni nem lehetséges. Az ország háborús helyzetben van, és még ha sikerülne is tűzszünetet kötni Oroszországgal, a tartóssága erősen kérdéses.
Orbán az ukrán EU-csatlakozás ellen érvelve azt hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban kijelenthető, hogy...
az ukrajnai háború nem a mi háborúnk, de ha Ukrajna tagjává válna az EU-nak, ezt már nem tehetném meg.
A magyar miniszterelnök az ukrán EU-csatlakozással szemben is kifejezte aggályait, mivel véleménye szerint a folyamat következményeként az ukrán újjáépítéshez szükséges uniós támogatások a hátrányos helyzetű magyar régiók fejlesztésére szánt forrásokat elvonhatják. Orbán Viktor álláspontja szerint ez nemcsak Magyarország érdekeivel ellentétes, hanem a hazai gazdasági fejlődést is akadályozná.
A harmadik konfliktus kapcsán a kárpátaljai magyar közösség helyzete került szóba. Az illető úgy véli, hogy 2015-ig a helyi magyarok olyan kisebbségi jogokkal rendelkeztek, amelyeket nemcsak elismertek, hanem büszkén ápoltak is. Azonban azóta a magyar kultúra, az iskolák és a közösségi élet védelme komoly fenyegetésnek van kitéve. Ezt a helyzetet a magyar állam számára elfogadhatatlannak tartja, és hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a magyar identitás megőrzése érdekében.
A magyar miniszterelnököt kérdezték az EU-csúcs egyik fő témájáról, az immobilizált orosz vagyonok lehetséges felhasználásáról is, amiről végül a tagállamok állam- és kormányfői nem tudtak megegyezni. Mint ezzel kapcsolatosan írtuk, a csúcsot lezáró konklúzió annyira homályosan, konkrétumok nélkül fogalmaz, hogy azzal lényegében nem vállaltak semmit a tagállamok - Magyarország egyébként megint egyedüliként nem fogadta el az Ukrajnáról szóló álláspontot, így azt arról szóló következtetéseket a többi 26 tagállam külön fogadta el.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a téma rendkívül összetett és komoly vitákat generál. Rámutatott, hogy Oroszország devizatartalékai megtalálhatóak Európában, ám nem ő az egyetlen, aki így rendelkezik. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez egy bizalmi vagyonkezelési rendszer, amelyet politikai nyomásra történő megérintés komoly következményekkel járhat, hiszen ez alapjaiban rengetheti meg a különböző országok közötti bizalmat, ezzel pedig a teljes iparág jövőjét veszélyeztetheti.
Ezt követően megosztotta, hogy a héten kapcsolatba lépett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és érdeklődött, milyen válaszlépéseket várhat az orosz fél egy ilyen helyzetben.
Teljesen egyértelmű, hogy jogi szaknyelven megfogalmazva, intézkedéseket fognak eszközölni. Ez pedig azt jelenti, hogy az Oroszország területén található vállalati javak komoly kockázatnak vannak kitéve.
Orbán kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar vállalatok jelentős tőkével rendelkeznek Oroszországban, amelyet nem szabad kockára tenni. Úgy érzi, hogy egy magyar miniszterelnök felelőssége nem engedheti meg ezt a fajta kockázatot.
Az Európai Unió területén lévő orosz pénzügyi eszközök befagyasztásának felhasználása kapcsán Orbán Viktor ismét az ukrajnai konfliktust emelte ki harmadik érvek között. Állítása szerint aggasztó gyakorlat lenne, ha az EU "belevetné magát egy kalandba", és Ukrajna oldalára állna a háborúban anélkül, hogy saját forrásaival rendelkezne, valamint más országok pénzét kényszerítené arra, hogy a háború folytatásához használja fel.
Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a közeljövőre vonatkozóan bejelentette, hogy nem találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ennek következtében az eredetileg tervezett budapesti békecsúcs, amelyet Trump javasolt, most elmarad.
Felidézte, hogy a szombat késő estéjén érkezett meghívó a hétfői eseményre az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti tűzszüneti megállapodásra vonatkozik.
Az ilyen típusú tárgyalások alapvetően jól meghatározható kérdések köré épülnek. Jelenleg három-négy olyan kulcstémát azonosítottak, amelyekben az amerikai és orosz fél között még mindig jelentős eltérések vannak, de a felek folyamatosan dolgoznak a megoldásokon, így van esély a megállapodásra. Amennyiben sikerül konszenzusra jutniuk, a béketanácskozás létrehozása rendkívül gyorsan megvalósulhat.
- jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki elmondta, Magyarország továbbra is készül a békecsúcsra és készenlétben áll, ha arra végül sor kerülne.
Ezután kifejtette véleményét, miszerint az Európai Uniónak is aktívan kellene kezdeményeznie egy csúcstalálkozót Oroszországgal.
Európának nem csupán az orosz-amerikai tárgyalásokra kellene figyelnie, hanem véleményem szerint aktívan kezdeményeznie kellene párbeszédet az orosz féllel.
Orbán véleménye szerint a Donald Trump előtti politikai megközelítés ideje lejárt, mivel Trump már megtörte a Nyugat és Oroszország közötti közvetlen kapcsolatok hiányát. Ebből kifolyólag nem érti, miért nem alakul ki hasonló kapcsolat Európa és Oroszország között.
A magyar miniszterelnököt arról is faggatták, hogy miért nem támasztott ellenállást a 19. szankciós csomaggal szemben. Orbán Viktor válaszában azt hangoztatta, hogy "mindent eltávolítottunk belőle, ami káros hatással lehetett volna Magyarországra", és hangsúlyozta, hogy a csomagban nincsenek olyan elemek, amelyek hátrányosan érintenék az országot.
Ezt követően kritizálta a szankciós politikát, amelyet téves irányvonalnak tart. Kifejtette, hogy a háború következtében a magyar gazdaság várhatóan 20-30 milliárd euró közötti veszteséget szenvedhetett el, ezért szerinte elengedhetetlen, hogy az ország mielőbb túljusson a konfliktuson. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy amit mond, azt ne csupán diplomáciai állásfoglalásként értelmezzék, hiszen a szankciók ellenzésével a magyarok pénzügyi érdekeinek védelmét tűzte ki célul.
A rövid, mindössze negyedórás sajtótájékoztatóján a beszélgetés középpontjában állt, hogy véleménye szerint Robert Fico, a szlovák miniszterelnök "derekasan képviselte" a magyar érdekeket a hiányzó kontextusban. Hangsúlyozta, hogy az október 23-i forradalomról tett beszédében nem csupán Brüsszel kritikáját fogalmazta meg, hanem utalt a Szovjetunió bukásának jelentőségére is. Ezen kívül, a Tisza Párt és a Fidesz rendezvényeinek létszámát összehasonlító posztjára reagálva elmondta, hogy az előbbin nem volt jelen, így arról nem tudott véleményt formálni.
