Orbán Viktor: Trump távozása után új irányt vesz az unortodox gazdaságpolitika Orbán Viktor a közelmúltban kifejtette, hogy Donald Trump elnöksége után az unortodox gazdasági megközelítések jelentős átalakuláson mennek keresztül. A miniszterelnök hangsúl
Tucker Carlson Dubajban tette fel a kérdéseit. A város fényei alatt a kormányfő egy olyan megállapodásról beszélt, amely Washingtonnal való kapcsolattartásra összpontosít, függetlenül attól, hogy az Európai Unió létezése milyen hatással van erre.
Orbán Viktor véleménye szerint Donald Trump jelentős változást hozott a nyugati politikai diskurzusban. A miniszterelnök egy Tucker Carlsonnak adott interjú keretében, a dubaji világkormányzati csúcstalálkozón kifejtette, hogy kormánya az elmúlt másfél évtizedet liberális ellenállásban töltötte, céljaik között szerepelt a migráció megfékezése, a hagyományos értékek védelme, a vallási közösségek tisztelete és az adók alacsonyan tartása. E megközelítések a liberálisok szemében unortodoxnak számítanak. Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök megjegyezte: bár ma már mosolygunk a nehézségeken, az elmúlt 15 év valóban kihívásokkal teli volt.
Az Egyesült Államok nyomása érzékelhető volt számunkra, míg Brüsszel folyamatosan igyekezett ránk nehezedni. Jelenleg azonban örömmel tapasztalhatjuk, hogy az amerikaiak már nem gyakorolnak ránk ilyen intenzív nyomást, csupán a brüsszeli befolyást kell megszüntetnünk.
Kiemelte, hogy a nyugati liberális elit az amerikai adófizetők pénzét arra használta, hogy globálisan népszerűsítse saját ideológiáját. Magyarországon több mint 60 nem kormányzati szervezetet (NGO) részesített támogatásban, politikai szereplőket és médiát is finanszírozott.
A szuverenitásunk és függetlenségünk ellen irányuló rejtett machinációk sorozataként értelmezhető ez az esemény.
Ez történik Brüsszel részéről is, amit még felháborítóbbnak tart, mert mi is hozzájárulunk az uniós költségvetéshez, és abból a pénzből támogatják ellenségeiket.
Ez a globális liberális háttérhatalom, és most már világosan látjuk, hogy miként működött a színfalak mögött.
A jelentés szerint az amerikai demokraták azon fáradoztak, hogy leváltsák azokat a kormányokat, amelyek erősen ragaszkodnak a szuverenitásukhoz és saját érdekeik védelméhez. Eközben a nyugat-európai baloldal vezetői mély meggyőződéssel hiszik, hogy a többségében muszlim hátterű bevándorlók befogadása a hagyományosan keresztény társadalmakba jobb és boldogabb jövőt eredményezhet. Soros György ezért is támogatta azt az elképzelést, hogy évente egymillió bevándorló érkezzen Európába. Magyarország álláspontja viszont mindig is az volt, hogy ezek a döntések nemzetállami hatáskörbe tartoznak, és az ország sosem kívánta megmondani másoknak, hogyan építsenek sikeres társadalmat.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Donald Trump politikai irányváltása jelentős hatással volt a Nyugat gondolkodásmódjára, különösen a migráció és a zöld megállapodás terén. Ma már széles körben elterjedt nézet, hogy a gazdasági versenyképesség elsődleges szempont, míg a környezeti kérdések ennek tükrében másodlagosak lettek. A kereszténység korábban elavultnak számított, de mára elfogadták, hogy tiszteletben kell tartani a vallási közösségek jogait. A család intézménye is hasonló sorsra jutott: míg régen azt tartották, hogy a hagyományos családi modell elavult, ma már egyre inkább visszatérnek a hagyományos értékekhez. Az úgynevezett "genderpropaganda" kritikája is felerősödött, és már nyíltan elítélik azt. Az ukrajnai háború kapcsán pedig a régi felfogás, miszerint a háború támogatója volt a helyes oldal, mára megfordult, és a béke iránti vágy már pozitív értékként jelenik meg.
A kormányfő véleménye szerint a baloldali-liberális közösség szinte rosszként tekint saját civilizációjára. Nem arra törekedtek, hogy megerősítsék azt, hanem inkább arra, hogy átalakítsák, miközben lerombolják a meglévő értékeket, ami szerinte egy igazi kommunista eszme. Úgy véli, hogy ez a közösség nem képes elfogadni a nemzeti identitását, sőt, néha még szégyenkezik is amiatt, hogy egy adott nemzethez tartozik. Azok, akik büszkék a nemzetükre, és úgy vélik, hogy a nemzet érdekében kell cselekedniük, a baloldal szemében nácinak vagy szélsőjobboldalinak számítanak. Az ő nézőpontjuk alapján...
"Én egy fura figura vagyok, aki egy középkori, feudális világban képzeli el magát, ahol a keresztény radikalizmus uralkodik. Talán abszurd, de éppen ez teszi izgalmassá a gondolataimat!"
- tette hozzá.
Orbán Viktor úgy látja: az elit sokszor nem hajlandó elfogadni a választók egyértelmű akaratát: a tömeges migrációt ma már az emberek többsége elutasítja, de az elit nehezen változtatja meg az álláspontját, és ez nyomás alá helyezi a demokráciát.
A gazdasági helyzetre reflektálva hangsúlyozta, hogy harminc évvel ezelőtt a világ legnagyobb gazdasága az Európai Unió volt, ma viszont már csak a harmadik helyet foglalja el. Jelenleg a legnagyobb öt gazdaság között egyetlen európai ország sem található. Az unió sikeressége mindig is szoros kapcsolatban állt a német gazdaság teljesítményével, és mivel Németország most nehézségekkel küzd, mi is hasonlóan járunk. Ennek hátterében az a jól működő strukturális modell állt, amely az olcsó orosz energiaforrások és a fejlett európai technológiák összefonódásán alapult, biztosítva ezzel a versenyképességet. Az ukrajnai konfliktus következtében azonban elszigeteltük magunkat az olcsó energiától, és jelenleg nincs kidolgozott stratégiánk arra vonatkozóan, hogyan állhatnánk ismét talpra versenyképesség szempontjából; ötleteink és vízióink hiányoznak. Szerinte az új amerikai vezetés a világ három nagy szereplője - Európa, Kína és az Egyesült Államok - közötti kapcsolatokra fókuszál, és létfontosságú lenne, hogy Európa ne maradjon tétlen, hanem aktívan keressen megoldásokat a kereskedelmi egyensúlyhiány átalakítására. Ha ez nem sikerül, akkor a vámok terheivel kell szembenéznünk - tette hozzá.
Orbán Viktor úgy véli, hogy problémát jelent, hogy az Európai Bizottság bürokráciája kiszorult az európai kormányfők irányítása alól.
Magyarország arra törekszik, hogy saját maga jó megállapodást tudjon kötni Washingtonnal, ami független attól, hogy az Európai Unió létezik-e vagy sem.
Ha az Európai Unió a következő 3-4 évben nem lép radikálisan, a magas energiaárak következtében a cégek versenyképessége veszélybe kerül, a tőke el fog menekülni a térségből, és a közösség szétszéledhet - figyelmeztettek szakértők. Orbán Viktor a klímaváltozás elleni harc kapcsán hangsúlyozta, hogy nem lehet csupán egy ideológiai keretrendszerre támaszkodni, ha a gazdasági érdekeket figyelmen kívül hagyjuk. Szerinte a zöld megállapodás szinte az EU öngyilkossági kísérlete. Az európai intézmények képtelenek a szükséges reformok végrehajtására, és valódi irányítás csak akkor valósulhat meg az unióban, ha a francia és a német kormány határozottan átveszi a kezdeményezést.
Orbán Viktor ironikus módon reagált arra az amerikai médiában gyakran megjelenő véleményre, amely szerint ő Vlagyimir Putyin orosz elnök bábjaként működne. Ha komolyabban venné ezt az állítást, talán úgy fogalmazna, hogy ő nem Putyin támogatója, hanem a magyar érdekeket képviselő politikus.
Először is az én dolgom a nemzetem szolgálata. Másodszor: nekünk vannak tapasztalataink az oroszokkal, nem volt az kellemes időszak.
Magyarország története mindig is a három domináns hatalom árnyékában zajlott: Berlin, Isztambul és Moszkva. E három közül mindegyik legalább egyszer megszállta az országot, miközben az oroszok háromszor is beavatkoztak. Az ország helyzete miatt e hatalmak közül mindig lehetett választani - tette hozzá.
Amikor 2010-ben másodszor is a kormány élére kerültem, létrehoztam egy megállapodást Putyin elnökkel, amelyben megállapítottuk, hogy a múlt eseményeit a történészekre bízzuk, és a jövőben ésszerű együttműködésre és szorosabb gazdasági kapcsolatokra törekszünk. Célunk az volt, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el. Eddig ez a megközelítés sikeresnek bizonyult, és az orosz fél is hű maradt a vállalásaihoz. Amit Putyin ígért, azt valóban teljesítette; én pedig hasonlóképpen jártam el. Éppen ezért nem tekintek az oroszokra olyan negatívan vagy destruktívan, mint ahogyan azt sok nyugati vezető teszi manapság.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindig is úgy vélekedett, hogy a konfliktus nem csupán Ukrajna sorsáról szól, hanem sokkal inkább a NATO bővítésének kérdése áll a középpontban. A háború kirobbanása mögött az a stratégiai cél húzódik meg, hogy Oroszország megszállta Ukrajna egyes területeit, ezzel megpróbálva megakadályozni az ország NATO-hoz való csatlakozását.
A kollégáimnak már akkor is hangsúlyoztam, hogy ezt a konfliktust a lehető legjobban el kell különíteni, és a lehető leggyorsabban kell cselekedni. Ha nem így teszünk, a probléma csak tovább fog terjedni, egyre több forrást emészt fel, és számos embert érint majd.
A véleménye szerint, amikor két szláv nép összecsap, az különösen aggasztó, mivel mindkét fél katonai háttérrel rendelkezik. Sürgette a háború leállítását, mivel a halottak száma egyre nő. Ezzel szemben a nyugati stratégia úgy tűnik, hogy inkább a konfliktus folytatására épít. Kiemelte, hogy ő volt az első, aki hangsúlyozta: az Európai Uniónak tartózkodnia kell a háborúba való belépéstől. Később Szlovákia és a Vatikán is csatlakozott ehhez a békepárti irányvonalhoz, most pedig Donald Trump is hasonlóan vélekedik, ami új fejezetet nyit a helyzetben. Trump elnök követi azt a logikát, amelyet Magyarország már évek óta javasol. Figyelmeztetett arra, hogy ha Trump nem talál megfelelő megoldást a konfliktus rendezésére, Ukrajna könnyen az Európai Unió újabb Afganisztánjává válhat, ami komoly veszélyt jelenthet az EU számára is. Aláhúzta, hogy Trump feladata, hogy meggyőzze az oroszokat a háború leállításáról úgy, hogy közben megőrizzék a győzelem érzését.
Ukrajnáról és annak elnökéről beszélve elmondhatjuk, hogy amit tettek és amit jelenleg is tesznek, az valóban hősies, még ha hibáik is vannak. Fontos megemlíteni, hogy a Nyugat szándékait talán félreértették. Úgy tűnt, azt hitték, hogy a Nyugat folyamatosan mellettük áll, ami arra késztette őket, hogy nem mindig a helyzetükhöz illően cselekedjenek. Ha valaki nehézségekkel küzd, akkor elengedhetetlen a segítségkérés, és ezt a megfelelő módon kell megfogalmazni. Az a feltételezés, hogy a nyugati támogatás örökké tart, végül is tévedésnek bizonyult. Én magam is úgy éreztem, hogy előbb vagy utóbb ennek a támogatásnak vége lesz, és a háború befejeztével Ukrajna egyedül maradhat. Még ha súlyos veszteségeik is vannak, most van itt az ideje a békés megoldásnak. Nem engedhetjük meg, hogy a harmadik világháború veszélye árnyékot vessen a jövőnkre. Nagy együttérzéssel tekintek az ukrán népre, de aggasztó, hogy a helyzethez való hozzáállásuk miatt komoly problémákba ütköznek.
Orbán Viktor véleménye szerint a jelenlegi európai vezetés alatt nehézségekbe ütközik a változások előmozdítása, de optimista, hogy fél éven belül tartós megoldásokat találhatnak, mivel már rendelkezésre állnak a megfelelő, erős vezetők. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a magyar kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az európai állampolgárok véleményét az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy az európai lakosság egyre inkább a béke irányába tendál. Ugyanakkor a kormány egy másik, folyamatosan végzett felmérése is foglalkozik azzal, hogy az európai polgárok milyen jövőt képzelnek el gyermekeik számára. Míg Nyugat-Európában a válaszadók többsége pesszimista jövőképet fest, a közép-európai országok lakói optimistábban nyilatkoznak, ezzel éles ellentétet képezve a kontinens két részének gondolkodásmódja között.
Ebből arra jutott, hogy azok az országok, amelyek szovjet megszállás alatt, diktatúrában éltek, optimistábbak, hiszik, hogy jobb életet tudnak teremteni a gyerekeiknek, mint amilyen nekik volt vagy van. Úgy vélte: ez azért van, mert a közép-európaiak harcoltak a szabadságért, a demokráciáért. Hittek abban, hogy 45 évi szovjet uralom után fel tudnak építeni egy országot. A nyugatiak pedig csak beleszülettek ezekbe az állapotokba, örökölték őket, természetes volt nekik mindig. Vagyis nagy különbségek vannak Európán belül, nemcsak országonként, hanem a történelmi tapasztalat alapján is - hívta fel a figyelmet.
