Orbánék az állam érdekeire hivatkozva kívánják megvonni a külföldi befektetők cégeit.

A piaci spekulációk jelenleg szárnyra kaptak, mivel egy jelentős magyar cég került a figyelem középpontjába, és a pletykák szerint eladósorba lépett. A helyzet különlegessége, hogy az állam gyorsan reagált, és elővásárlási jogot biztosított magának, ha külföldi befektető érdeklődne a cég iránt. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ennek a lépésnek komoly következményei lehetnek; eddig is kicsi volt a magyar cégek iránti kereslet, de a legújabb szabályozás hatására a potenciális befektetők most már alaposan mérlegelni fogják, hogy érdemes-e belevágniuk egy felvásárlásba. Az eladási előkészületek költségei a cégérték 5-7 százalékát is elérhetik, és ezek a befektetők számára teljesen feleslegessé válhatnak, ha az állam közbelép, és a cég a befektető helyett az állam kezébe kerül.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter eddig csupán megakadályozhatta, hogy külföldi befektetők részesedést szerezzenek magyar cégekben, ám mostantól a magyar állam akár a vevő szerepébe is léphet. A június 23-án életbe lépett rendeletmódosítás értelmében az állam elővásárlási jogot kapott, amelyet akkor gyakorolhat, ha azt az államérdek megkívánja. Az "államérdek" kifejezés lényegében bármilyen olyan ügyet jelenthet, amelyet az állam közérdeknek nyilvánít, a jogszabály szerint pedig ez a "nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek."

Az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva 2022 végén kelt az a kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy a belgazdaságért felelős miniszter megtiltsa a külföldi vevőknek a magyarországi stratégiai cégekben való tulajdonszerzést. Akkoriban az volt a félelem, hogy a magyarországi cégeket a szomszédban folyó háború miatt esetleg hirtelen áron alul kezdik kidobálni a tulajdonosok, és így olcsó préda lesz belőlük.

Az új szabályozás értelmében mostantól - büntetés terhe mellett - kötelező bejelenteni az adásvételt még az ügylet tényleges megvalósulása előtt. Az illetékes miniszternek ezután 30 napon belül, esetleg hosszabbítás esetén 45 napon belül kell döntenie arról, hogy engedélyezi vagy elutasítja az ügyletet. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, hány esetben éltek a tiltás lehetőségével, milyen indokok alapján, és mely cégek érintettek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Azt is szerettük volna tudni, miért tartotta a kabinet annyira sürgősnek ezt az intézkedést, hogy az Orbán Viktor által aláírt rendeletmódosítás már a kihirdetés másnapján életbe lépett. A hivatalos indoklás a következőképpen hangzik: