Orbánt nem igazán foglalkoztatják azok az okok, amelyek miatt a magyar gazdaság borzalmas teljesítményt mutatott.

Némileg váratlan módon a magyar miniszterelnök úgy döntött, hogy a hosszú hétvégén is fontosnak tartja megjelenni a Kossuth rádió stúdiójában egy újabb reggeli interjúra. Ennek a lépésnek a hátterében azonban egyértelműen érzékelhető a közelmúlt eseményei: pár nappal ezelőtt a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményét, amely nem éppen kedvező eredményeket hozott. A várt minimális, stagnálás közeli növekedés helyett a korábbi negyedévhez viszonyítva 0,2, míg az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékos csökkenésről számoltak be a szakemberek. Ez a statisztika azt is jelzi, hogy az utolsó országgyűlési választás óta eltelt 11 negyedévben a gazdaság 7 alkalommal zsugorodott negyedéves alapon.

éves bázison pedig a 11-ből 5 negyedév volt mínuszos.

Orbán Viktor, a miniszterelnök, Nagy Márton gazdasági csúcsminiszterével egyetemben az európai gazdasági helyzetre mutatott rá, ha egyáltalán érdekelnék az okok. "Az adatokat már régebben ismertük, és az okok is egyértelműek: az egész európai gazdaság stagnál, és mi, mint az EU tagjai, ennek a gazdaságnak a részesedését képezzük," fogalmazott, majd kiegészítette:

Ezzel pedig lényegében egy újabb elemmel gyarapodott azon témák listája, amivel a Orbán Viktor nem foglalkozik, mint például a nőügyek. Most ugyanis nem akarják azt magyarázni, amiről ők nem tehetnek, hiszen "ez rajtunk kívül eső okok miatt történt".

A kormányfő a héten már tárgyalásokat folytatott minisztereivel, hogy meghatározzák, ki mit tehet a 2025-re kitűzött célok elérése érdekében. Orbán szavaival élve a "fantasztikus 2025" víziójára célozhatott, amelynek megvalósításához az év eleji lendületes kezdet elengedhetetlen. Azonban a magyar gazdaság nem csupán lekéste a lehetőséget, hanem szinte a földbe is állt. Néhány hónap elteltével szükségessé vált a főbb makrogazdasági előrejelzések módosítása: Nagy Márton nemrégiben bejelentette, hogy a várható 3,4 százalékos növekedés helyett csupán 2,5 százalékkal számolhatunk az idén, míg az infláció is a 3,2 százalék helyett 4,5 százalékra emelkedhet. Az összeomlás szélén álló költségvetés, amelyben az éves hiány 62 százaléka mindössze három hónap alatt gyűlt össze, még nem került átértékelésre.

Visszautalva Orbán interjújára, a megfogalmazott okok és célok kapcsán kijelentette:

Orbán szavaiból úgy tűnik, hogy a problémákat az európai gazdaság részeként való létezésünk okozza, ám a valóság teljesen más képet fest. Az elméletben hangoztatott gazdasági semlegesség célja, hogy egy harmonikus és prosperáló környezetet teremtsen számunkra, ahol a jólét és a fejlődés természetes következményeként jelenik meg.

Ráadásul, ha valóban őszintén szeretnénk elemezni az európai gazdaság helyzetét, akkor nehéz lenne mindent a külső körülményekre hárítani. A "háború elviselhetetlen pénzügyi terhei" (ahogy Nagy Márton fogalmazott) láthatóan kizárólag a magyar gazdaságot terhelik meg rendkívüli mértékben. Valójában még egyetlen másik tagállam sem tapasztalt olyan helyzetet, hogy három hónap alatt ne tudott volna valamilyen növekedést felmutatni.

Éves szinten is kedvezőtlen a helyzet, hiszen a magyar gazdaság a második legrosszabb teljesítményt mutatja. A hazai 0,4%-os visszaesésnél csupán az osztrák gazdaság szenvedett nagyobbat, 0,7%-os csökkenéssel, amit Orbán sem hagyott figyelmen kívül az interjú során. Ausztria teljesítménye tehát még a mieinknél is gyengébb, ami "egy gazdag országtól meglepő" jelenség, ráadásul a német gazdaság is hasonló szinten mozog. Valójában ez annyit tesz, hogy az előző negyedévhez viszonyítva a német gazdaság 0,2%-kal nőtt, viszont éves összevetésben 0,2%-os zsugorodást könyvelhetett el.