Osztályozva az osztrák professzor gondolatait: A magyar középréteg frusztrált a korrupt és autoriter elit miatt, de úgy tűnik, hogy nehezen tudja levetkőzni ezt a helyzetet.
A szerb, magyar és grúz középpolgárság a korrupt elittől szenved, azonban a tömegmozgalmak kevésnek bizonyulnak a változáshoz, amíg az EU asszisztál a "stabilokráciához" - írja Oliver Jens Schmitt történész. Miért érdekes a Tisza Párt felbukkanása?
Az újonnan formálódó magyar, szerb és grúz polgári rétegek egyre inkább elutasítják a korrupciót és az önkényes hatalomgyakorlást. Nem engedhetjük meg, hogy a fiatalok által generált tüntetések ereje kihasználatlanul elvesszen - hívja fel a figyelmet Oliver Jens Schmitt, a Bécsi Egyetem kelet-európai történelemmel foglalkozó professzora a Neue Zürcher Zeitung hasábjain.
Szerbiában fél éve tízezrek demonstrálnak az autokrácia ellen. Budapesten is napirenden vannak a megmozdulások Orbán Putyin-barát irányvonala ellen. A felvonulásokban közös, hogy nyugati társadalmat követelnek. Magyarországon a tiltakozások egyelőre lepattannak a miniszterelnökről, és idáig Aleksandar Vucic szerb elnök is csupán gyalogáldozatokra volt hajlandó.
De vajon miért nem elegendőek a tömegmozgalmak a valódi változások eléréséhez?
A térségben a rendszerváltás után új középréteg jött létre: jól képzett, megnyugtató anyagiakkal, külföldi tapasztalatokkal. Már nem hajlandó olyan körülményeket eltűrni, amelyek Nyugaton elképzelhetetlennek lennének. Normális életet, működő államot akar, jó kórházakkal, iskolákkal, tisztességes igazságszolgáltatással, szabad választással, a tudás megszerzésének lehetőségével.
