Ott jártunk, ahol a lábunkat térdig érő vízben gázolva fedezhettük fel az F40-esek és más, milliárd forintot érő Ferrari csodáit.

Soha nem feltételeztük, hogy olyan környezetbe kerülünk, ahol nem csupán egy, hanem szinte egy egész flotta, közel fél tucat Ferrari F40 és más, hasonlóan lenyűgöző sportautók várnak ránk, mindegyik a maga különleges eszmei és pénzbeli értékével. Fedezd fel velünk, mit tapasztaltunk Párizs varázslatos utcáin!
1986. július 16-án befutott egy megrendelés a Pininfarinához, mely egyenesen a Ferraritól érkezett, és az állt benne, hogy rohamtempóban meg kellene tervezni egy közúti és versenypályás használatra egyaránt alkalmas új szupersportkocsi dizájnját.
1987. július 21-én Maranellóban világra jött a Ferrari egyik legnagyobb büszkesége: az F40. Ez a különleges modell Enzo Ferrari utolsó jóváhagyásával készült, és Leonardo Fioravanti mesteri keze alatt formálódott meg. Az ikonikus sportautóból mindössze 1311 darab készült 1992-ig, így nemcsak a sebesség, hanem a ritkaság is a varázsát növeli.
Amikor nemrégiben útra keltünk Párizsba, hogy megtekintsük a világ legrangosabb veteránautós eseményei között jegyzett Rétromobile-t, csak reménykedtünk abban, hogy az ígéretes felhozatal részeként F40-essel is találkozunk majd.
Nos, a francia rendezvény igazán felülmúlta minden elképzelésünket – több szempontból is.
A Rétromobile előtt gyorsan ellátogattunk az RM Sotheby's által a Louvre-ban rendezett árverésre, ahol alaposan szemügyre vettük a Ferrari 250 LM-et. Ez a legendás autó végül 14 milliárd forintért, azaz 14 ezer millió forintért kelt el. Érdekes módon, ez az ikonikus modell 1965-ben hódította meg a Le Mans-i 24 órás versenyt, így nem csupán egy jármű, hanem a motorsport történetének egy darabja is.
A 320 lóerős, 3,3 literes V12-es motorral felszerelt versenyautó, amely mindössze 820 kilogramm tömegével hódít, 1965-ben aratta első diadalát. Az olasz gyártó rajongói azonban egészen 2023-ig kénytelenek voltak várni, hogy újra ünnepelhessék a Le Mans-i sikerét.
Nem kérdés, hogy a tehetős új tulaj egy darabka történelmet vásárolt magának.
A 250 LM mellett egy 512 BB/LM is ott ragyogott, amely 800 millió forintos értékével és lélegzetelállító hangzásával igazi versenyautócsoda. Ez a lenyűgöző jármű az 1981-es Le Mans-i 24 órás futamon mutatkozott be, és azóta is a motorsport szerelmeseinek egyik kedvenc legendája.
A licittárgyak között felfedeztünk egy igazán különleges darabot: egy 2015-ös LaFerrari-t, amely lenyűgöző 963 lóerős V12-es hibrid motorral rendelkezik. Ez a modern klasszikus közel 1,5 milliárd forintért talált új gazdára, bizonyítva, hogy a luxus és a teljesítmény iránti kereslet továbbra is töretlen.
A LaFerrari elődje a 2002-ben debütált Enzo volt, melynek közvetlen felmenőjének az 1995-ös keltezésű F50 tekinthető, amit a cikk elején is említett F40 előzött meg az Cavallino Rampante (ágaskodó ló) emblémás gyártó szupersportkocsi felhozatalában.
A Rétromobile-on, alig néhány perccel az érkezésünk után, egy lenyűgöző látvány fogadott minket: egy tökéletes állapotban lévő F40. Ez a csodás jármű 1990-ből származik, és valódi szépségével azonnal magára vonzotta a figyelmünket.
Ez a különleges autó, amely eddig mindössze egyetlen tulajdonost szolgált ki, most új gazdára vár. 35 évvel ezelőtt Modenában gördült ki a gyártósorról, és azóta is megőrzi eredeti olasz rendszámát, amely a régmúlt idők varázsát idézi.
Az utolsó, katalizátor nélküli F40-esek egyik különleges darabja hosszú időn át a Ferrari múzeumának falai között ragyogott, ám az eladó cég képviselőitől sajnos nem tudtuk meg az árát.
Pár standdal odébb rábukkantunk egy másik F40-re, amely a legendás 1992-es modellévben készült. Ez a különleges autó mindössze 10 ezer kilométert futott, és most a második tulajdonosa kínálja eladásra.
Nem gondoltuk volna, hogy ezen a kettőn kívül találunk még újabb F40-est, de máris feltűnt a színen egy harmadik darab:
Aztán következett a negyedik. A gyártósort 1990 március végén elhagyott kocsi 23 ezer kilométerrel vár új tulajdonosra, az árcéduláján pedig 1,1 milliárd forintos összeg feszít.
És hogy ne legyen unalmas a piros F40-es felhozatal, végül egy ilyen szépséget is elénk sodort az élet:
A Rétromobile kiállításon sajnos nem akadt több F40, ami kicsit csalódást okozott, főleg mert a még ritkább 288 GTO-ból egy példány sem érkezett Párizsba. Viszont nem lehetett panaszunk, hiszen Gilles Villeneuve legendás 1980-as Ferrari 312 T5-ösét testközelből csodálhattuk meg, ami igazán különleges élmény volt!
Vegyük például az 1970-es évek ikonikus versenyautóját, a Ferrari 312 B-t. Ez a lenyűgöző modell egy 460 lóerős, 3 literes V12-es motort rejtett magában, és ötfokozatú kézi váltóval volt felszerelve. Jacky Ickx, a motorsport legendája, ezt az autót használta, hogy megvalósítsa álmait a versenypályákon.
Ezt a lenyűgöző Ferrari 126 C4-et Michele Alboreto irányította 1984-ben, amikor a versenyautók világában újra és újra megmutatta tehetségét és bátorságát.
1985-ben az olasz autógyártó műhelyében a figyelem középpontjában a 156-85-ös típus állt, amely egy 1,5 literes V6-os turbómotorral volt felszerelve. Ez a modell igazi mérföldkőnek számított, hiszen a teljesítménye és a technológiai újításai új dimenziót nyitottak a sportautók világában.
A 92-es szezonban Jean Alesi ezzel a 3,5 literes V12-vel felvértezett F92-vel állt rajtvonalhoz:
Modernebb Ferrari versenyautókból sem volt hiány, ez itt például Michael Schumacher F2002-es kocsija, a maga 18 ezres fordulatszámú remek V10-es szívével:
Zárjuk a sort egy visszafogottabb, mégis lenyűgöző utcai Ferrarival, amely nem más, mint Michael Schumacher legendás F355 GTS-e.
A Blu Le Mans fényezésű, Pelle Crema bőrbelsős Ferrari 1996-ban látta meg a napvilágot, és eddig 47500 kilométert hagyott maga mögött.