A pápaválasztás során Erdő Péter esélyeit jelentősen befolyásolja, hogy bíborosi hivatala alatt több mint egymillió ember távolodott el a magyar katolikus egyháztól.
Ha a következő pápa megválasztásának legfőbb szempontja az lenne, hogy melyik bíboros neve a legismertebb a vatikáni elit körében, illetve ki a legképzettebb a kánonjog terén, akkor Erdő Péternek jó esélyei lennének. Ugyanakkor hazai tevékenységének eredményei jelentősen árnyalják ezt a képet.
"Aki pápaként lép be a konklávéra, bíborosként távozik onnan" – mondja a közmondás. Ez azt jelenti, hogy a Szent Péter trónjára esélyesnek tartott személyek közül a legtöbb esetben nem lesz pápa. Hasonlóan állhat a dolog Erdő Péterrel is, akit már a legutóbbi konklávé előtt a nemzetközi sajtó egy része potenciális jelöltként emlegetett: a fogadóirodák szerint háromszor nagyobb eséllyel indult, mint a később Ferenc néven megválasztott Jorge Mario Bergoglio. Arról, hogy Erdő Péter mennyire számolt azzal, hogy nem kell visszatérnie a budai Vár prímási palotájába, nem rendelkezünk pontos információkkal. Három évvel később, 2016-ban a HVG-nek adott interjújában azonban megjegyezte, hogy csupán annyira volt kíváncsi, "kik terjesztenek ilyen irreális híreket a köztudatban".
Azóta rengeteg víz lefolyt a világörökség részét képező Teverén, és Erdő Péter neve már-már fogalomként él a Vatikán falai között: ő lett Magyarország jelentős képviselője a Szentszéknél. Ezt tükrözi az is, hogy ő irányítja az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, és Ferenc pápa 2015-ben őt bízta meg a Vatikánban megrendezett családszinódus koordinálásával. Ezen a fontos eseményen olyan kényes témákról folytattak diskurzusokat, mint az elváltak és újraházasodottak, valamint a saját nemük iránt vonzódók helyzete az egyházban.
Bár a kormánypárti politikai szereplők igyekeztek magukhoz ragadni a dicsőségét, valójában Erdő személyes lobbitevékenysége játszott kulcsszerepet abban, hogy Ferenc pápa kétszer is Magyarországra látogatott. Először a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén vett részt Budapesten, amely rendezvény 82 év szünet után tért vissza, majd 2023-ban egy újabb, többnapos lelkipásztori látogatásra érkezett.
Az eucharisztikus kongresszusok történetében eddig csupán levélben vagy videóüzenet formájában érkeztek üzenetek a pápáktól, mint például a Fülöp-szigeteki rendezvényen, ahol Budapest "rendezési jogát" bejelentették. Ferenc pápa részvételének kérdése sokáig nyitott maradt, ám Erdő Péter diplomáciai képességei révén a katolikus világegyház szinte minden jelentős bíborosa tiszteletét tette az eseményen, ami új dimenziót adott a kongresszusnak.
Miközben nemzetközi színtéren, a világegyházban Erdő ténykedése kétségtelenül sikeresnek mondható, ami működési területe fő helyszínén, Magyarországon a nevéhez kötődik, az már jóval ellentmondásosabbá teszi pályafutása megítélését. És itt nem az úgynevezett Pető Attila-ügyre kell elsősorban gondolni, amit az egyházi személyek által elkövetett abúzusok áldozatait segítő hálózat (SNAP) nemrég újra felmelegített, azzal vádolva Rómában a magyar bíborost, hogy rosszul kezelte az esetet (amit határozottan visszautasított).
