Pintér Sándor kifejtette, hogy nem volt teljesen tisztában az egészségügyi rendszer aktuális állapotával. A nyilatkozata rávilágít arra, hogy fontos a rendszer átláthatósága és a tájékozottság, különösen olyan döntéshozók számára, akiknek a feladata a köz

A belügyminiszter eddig nem vett részt egészségügyi konferencián, kedden kivételt tett, és félórás beszédet mondott az átalakításról, valamint arról, hogy még nagyobb szigor jön az egészségügyben. Kifejtette azt is, hogy az új kórházigazgatók közül tízből kilenc bevált, egy viszont "billeg."

Csordulásig megtelt a keddi budapesti Medicina Fórum Konferencia előadóterme, amikor Pintér Sándor belügyminiszter tartott beszédet. A tárcavezető jelenléte kuriózumnak számít, és maga is azt mondta, hogy eddig nem fogadta el a meghívásokat, most azonban kivételt tett. Kijelentette, szűkebb szakmai közönségre számított, de amikor meglátta a meghívottak listáját, és hogy a sajtó is jelen lesz, tervezett beszédének harmadát kihúzta, átalakította. "Túl rendőrösre sikerült az eredeti szöveg" - vallotta be a belügyminiszter, aki hozzátette, szeret határozottan és egyszerűen fogalmazni.

Amikor arról érdeklődtek, miért nem reagált eddig a meghívásokra, egy váratlan beismerést osztott meg: nem volt teljesen képben az egészségügyi reformok aktuális állapotával.

A sötétség mélyén álltam, és csupán azokat a problémákat láttam, amelyek már régóta terhelték a vállaimat.

- kifejtette, hozzátéve, hogy korábban az egészségügy jövője ködösnek tűnt, de mostanra egyre világosabbá vált a helyzet. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott az a kilencven intézkedés, amelyek az utóbbi évek során kerültek bevezetésre az ágazatot érintően.

Az a törekvés, hogy

csináljuk meg Európa egyik legjobban vezetett egészségügyi rendszerét. Nem a leggazdagabbat, hanem az adott körülmények között a legjobbat

„Kérlek, formáld meg a szöveget a saját stílusodban!” – kérte a tárcavezető.

2007-ben kezdett foglalkozni az egészségüggyel mint informatikáért felelős miniszter. Akkor azt tapasztalta, hogy nem kellőképpen fejlett a rendszer. Ennek megfelelően kezdték el az EESZT kidolgozását, ami 2017-ben kezdte el működését és azóta is működik.

Pintér Sándor visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány idején Orbán Viktor kérésére ő lett az operatív törzs egyik vezetője. A helyzet rendkívül összetett volt, mivel nem álltak rendelkezésre pontos adatok arról, hány kórházi ágy és hány orvos áll a rendszer rendelkezésére. A koordináció gördülékeny megvalósítása érdekében dandártábornokot nevezett ki, hogy összegyűjtse ezeket az elengedhetetlen információkat.

A belügyminiszter hosszan beszélt azokról a javaslatokról, amelyeket miniszteri kinevezésekor kapott a Kincses Gyula vezette Magyar Orvosi Kamarától. Az első javaslat a paraszolvencia kivezetése volt. Ezt meg is tették, és a teljes kivezetésében reménykedik, merthogy még nem 100 százalékosan hálapénzmentes az egészségügy. Pintér Sándor szerint 80-90 százalékon állunk e téren.

Kincses Gyula másik ajánlata az volt, hogy be kellene vezetni az uniós szintű orvosi és szakápolói bérezést.

Ezt a célt is sikerült elérnünk. Bár tisztában vagyok vele, hogy van még hová fejlődni, a többi európai országhoz viszonyítva a magyar orvosok átlagfizetése jelentősen kedvezőbb, ha figyelembe vesszük az egyes országok GDP-jét.

A miniszter értékelése alapján a MOK kérésére fontos lépéseket kell tenni a menedzsertorzítások megelőzése érdekében. Kiemelte, hogy lényeges figyelemmel kísérni, hány beteget látnak el egy-egy kórházban, valamint sürgette a műtéti naplók rendezését is.

A jelenlegi átalakításokról beszélve Pintér Sándor bejelentette, központosítják az anyagellátás területét. Pátyon hoznak létre egy raktárt, ahol az összes gyógyításhoz szükséges eszközt tárolják. Ide rendelik meg az orvosi eszközöket, amelyet innen szállítanak ki. Ezzel egyidőben 26 egyéb raktárat szüntetnek meg, így csak ez az egy lesz.

Ha a Spar és az Obi képes megoldani ezt a kihívást, akkor nekünk sem szabad hátradőlnünk!

- emelte ki a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy az idei évben 200 új eszköz bevezetésével kezdi meg működését a raktár, és folyamatosan, hónapról hónapra tervezik a bővítést.

Pintér Sándor kiemelte, hogy a fejlesztési feladatok közé tartozik az informatikai rendszer korszerűsítése, különös figyelmet fordítva az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) optimalizálására. Rámutatott, hogy az adatok rendszertelensége komoly problémát jelent, és ennek átgondolására sürgető szükség van.

Az előadás során bejelentette, hogy bevezetésre kerül a digitális lázlap, amely bár részletezésre nem került, valószínűsíthetően azt jelenti, hogy az orvosok a betegek ágya mellett egy táblagépen keresztül azonnali hozzáférést kapnak a legfrissebb információkhoz. A kísérleti szakasz januárban fog megkezdődni, és a kórházakat arra ösztönzik, hogy jelentkezzenek a tesztelésre. Pintér azonban hangsúlyozta, hogy az első fázisban egyetlen kórházon belül csupán egy osztályon lesz lehetőség a rendszer kipróbálására.

Bejelentette azt is, hogy szigorúan ellenőrzik az ellátásokat. Több mint 200 olyan orvost találtak, akiket teljes munkaidőben foglalkoztatnak az állami egészségügyben, és augusztus 31-ig 50-nél kevesebb beteget láttak el. Találtak olyan orvost is, aki az állami munkahelyén hasonlóan kevés beteget látott el, a magánban viszont 1800-at.

- Mi motiválja őt, hogy dolgozni jöjjön? Talán azért, hogy saját magának gyűjtsön beteget a magánpraxisában? Lehetséges, hogy ez a kérdés nem volt a legbarátságosabb - kommentálta a tárcavezető az adatokat, és hozzátette, hogy terveik között szerepel egy normarendszer bevezetése is, amely meghatározza, hogy egy orvosnak hány beteget kell ellátnia.

Pintér Sándor tervei szerint az egészségügyben dolgozó ellenőrök létszámát jelentősen meg kellene növelni. Jelenleg 100 ellenőr teljesít szolgálatot, ám a miniszter ezt a számot szűkösnek ítéli. A Boston Consulting Group által készített, tíz évre titkosított egészségügyi tanulmány alapján 1-2 ezer ellenőr felállítását javasolták. Pintér azonban úgy véli, hogy a jelenlegi erkölcsi helyzetünkhöz mérten ez túlzás lenne, ezért 300 ellenőr felállítását tartja indokoltnak.

Tárgyalta az utóbbi időszak kórházigazgatói pozíciók betöltésének folyamatait is.

Tíz esetből kilenc pontossággal célba talál, de egy kicsit ingadozik, ahogy az állása is.

- mondta Pintér, aki szerint az, hogy valaki jó orvos, nem jelenti azt, hogy jó vezető is. A vezetés más elvárásokat fogalmaz meg, mint az, hogy valaki kiválóan gyógyítson. A kiváló gyógyítóktól azt várja el, hogy ne kórházvezetők legyenek, hanem teremtsenek iskolát a szakterületükön.

Beszélt az ügyeleti ellátás átalakításáról is, amely szerinte jelentős változásokat hozott. Elmondta, hogy a rendszer módosítására azért volt szükség, mert a háziorvosok "nem igazán vettek részt az ügyeleti feladatokban". Az ügyeletek szervezését 303 vállalkozás végezte, összesen 42 milliárd forintos bevétellel. Az új rendszer célja az volt, hogy ezt a költséget csökkentsék, és így takarékoskodjanak. Pintér kiemelte, hogy az első időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy azon a területeken, ahol korábban 30 beteg jelentkezett, az új rendszerben csupán 3 beteg kereste fel az ügyeletet. Emellett a mentők igénybevétele is csökkent, és kevesebb ellátási esetet regisztráltak. Külön köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik elsőként vállalták az ügyeleti feladatokat.

Pintér Sándor beszélt arról is, hogy a betegek az empátia hiányáról, modortalanságról, durvaságról panaszkodnak az egészségügyi dolgozók részéről. Ezen szerinte lehet változtatni, mert a rendőrségen is sikerült.

Magyarországon csak bunkó rendőr volt. Ma már a legmegbecsültebb szakmák között van, pedig a rendőrök nem is betegekkel foglalkoznak

- mondta Pintér, aki elmondta, hogy az egészségügyi dolgozók hozzáállásának fejlesztése érdekében az országos kórházi főigazgató évente kétszer kötelező képzéseket írt elő számukra.

Súlyos kihívásként emelte ki az ultrahangvizsgálatok alacsony számát, a szükséges szakorvosok hiányát, továbbá a szűrés iránti alacsony érdeklődést.