Pogátsa Zoltán az Orbán által tartott évértékelő kapcsán hangsúlyozta, hogy a felszíni tünetek kezelésénél sokkal fontosabbak a mélyreható, valódi megoldások. Szerinte a problémák gyökeréhez kell nyúlni, nem csupán a látszatra fókuszálva.

Orbán Viktor 26. évértékelő beszédéről és a gazdasági intézkedésekről részletesen tájékoztatunk ebben a cikkünkben. Az esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen a miniszterelnök számos fontos bejelentést tett a jövőbeli tervekkel és a gazdasági helyzettel kapcsolatban. Kérjük, olvassa el, hogy megtudja, milyen irányvonalakat határozott meg a kormány a következő időszakra.

Pogátsa Zoltán véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde figyelmen kívül hagyta a magyar gazdaság valós problémáit és kihívásait. Az Index által feltett kérdésekre reagálva kifejtette, hogy széleskörű konszenzus mutatkozik abban, hogy Magyarország legnagyobb gazdasági gondja a termelékenység és a versenyképesség hiánya az uniós riválisokkal szemben. Ennek következményeként az ország az uniós rangsor aljára szorult a bérek és jövedelmek terén, mivel a magyar gazdaság alacsony termelékenysége csak ennyire alacsony jövedelmek fenntartását teszi lehetővé.

A közgazdász véleménye szerint a kormányfő beszédének középpontjában az kellett volna állnia, hogy feltárja az aktuális helyzet okait, valamint azt, milyen lépéseket kíván tenni a jövőbeli javulás érdekében. Ezzel szemben az évértékelő inkább a már meglévő költségvetési források átcsoportosítására összpontosított, nem pedig arra, hogy miként lehetne serkenteni a gazdaság növekedését.

Ez az évértékelő beszéd a létező torta újraelosztásáról szólt, hogy a költségvetésen belül különböző átcsoportosításokkal kiket akarnak kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, nem pedig arról, hogyan tudna nagyobb lenni a torta

- nyilatkozta Pogátsa Zoltán.

A közgazdász véleménye szerint a beszéd politikai szándékokat tükrözött, ahol a fókusz a különböző választói csoportok azonosításán volt, nem pedig a gazdaság egészének alapos vizsgálatán. Kiemelte, hogy egy évértékelő beszéd elsődleges célja a magyar gazdaság állapotának reális értékelése lenne, ám a beszéd inkább a társadalmi csoportok közötti preferenciákra és az egyes csoportok privilégiumaira helyezte a hangsúlyt, mások rovására.

A miniszterelnök konkrét bejelentéseivel kapcsolatban Pogátsa Zoltán kifejtette, hogy sajnos nem tud olyan intézkedést említeni, amelyet támogatásra érdemesnek tartana.

Elengedhetetlen, hogy a gazdaságot érintő kulcskérdésekről folytassunk párbeszédet, ugyanakkor a beszédben bemutatott intézkedések inkább súlyosbítják a költségvetési egyensúlyt, amely már így is komoly hiánnyal küzd. Ráadásul nem világos, hogy ezeket az intézkedéseket milyen bevételi forrásokkal kívánják kompenzálni, miközben az igazságosságuk is erősen megkérdőjelezhető.

- emelte ki a közgazdász.

Arról is kérdeztük, milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a kormány árkorlátozásokat vezet be az élelmiszerárak emelkedésének megfékezésére, amennyiben a kereskedőkkel folytatott tárgyalások nem hoznak eredményt.

Pogátsa Zoltán rámutatott, hogy az inflációval kapcsolatosan régóta fennálló problémát jelent, hogy az árak különböző ütemben emelkednek, méghozzá a kormányzat nem szentel elegendő figyelmet ennek a jelenségnek a hátterének feltárására és annak folyamatos nyomon követésére. Kiemelte, hogy fontos lenne, hogy a hatóságok alaposabban megértsék a jelenséget, mert ez alapvetően befolyásolja a gazdasági stabilitást és a lakosság jólétét. Arra figyelmeztetett, hogy a megoldás érdekében sürgős lépésekre van szükség, különösen a legsebezhetőbb társadalmi csoportok védelme érdekében.

Egy korábbi példa alapján, amikor az élelmiszerek inflációja elérte a 45 százalékot, különösen a tej és sajt ára ugrásszerűen megnőtt, fontos lett volna feltárni ennek a jelenségnek az okait. Hasonlóképpen, ha most a szolgáltatások ára drámai növekedésnek indul, a kormány feladata, hogy alaposan megvizsgálja a mögöttes tényezőket, és megfelelő intézkedéseket dolgozzon ki a helyzet kezelésére.

A közgazdász hangsúlyozta, hogy a problémák kezelését nem szabad a külső tünetek szintjén folytatni, hanem sokkal inkább a mögöttes okokat kell feltárni. Például, ha bizonyos termékek ára a globális piacon tapasztalható változások, mint a kakaó, kávé vagy narancs árának emelkedése miatt nő, akkor ezt a helyzetet más válaszokkal kell kezelni. Ezzel szemben, ha a szolgáltatási szektor folyamatos áremelkedése belső tényezők következménye, akkor a problémák gyökerét kell megoldani.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a minisztériumok rendelkezzenek olyan elemző kapacitással, amely képes alaposan feltérképezni, értékelni és kezelni a belső tényezőket. Jelenleg azonban ez a fajta elemzői tevékenység hiányzik, és a kormányzat gyakran csupán a problémák felszíni tüneteivel foglalkozik, ahelyett, hogy a gyökereiket keresné és orvosolná.

Évértékelő beszédében Orbán Viktor bejelentette, hogy kormánya új intézkedést vezet be, amely a két- és háromgyermekes édesanyák számára teljes jövedelemadómentességet biztosít életük végéig. "A háromgyermekesek esetében ez az intézkedés 2025 októberétől lép életbe egy lépésben. A kétgyermekes édesanyák számára pedig fokozatosan, 2026 januárjától valósul meg" - tájékoztatta a közönséget a miniszterelnök.

Pogátsa Zoltán véleménye szerint... a személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztése elsősorban az állami adóbevételek csökkenéséhez vezet, mivel jelenleg sok kétgyermekes anya adózik, így egy ilyen intézkedés jelentős bevételkieséshez vezethet. Azt is kifejtette, hogy ez kedvezőtlen irány, mivel rövid távon is komoly bevételkieséssel jár, hosszú távon pedig olyan politikai versenyhelyzetet teremt, amelyben egyre több társadalmi csoport kaphat adókedvezményeket.

A közgazdász figyelmeztetett arra, hogy ha a jelenlegi tendencia továbbra is fennmarad, a politikai szereplők szorult helyzetbe kerülhetnek. Amennyiben egy kormányzat kedvezményeket kínál, az ellenzék számára szinte lehetetlenné válik, hogy ezt bírálja, még akkor is, ha felelősségteljes döntésnek tartaná azt. Ugyanez a helyzet a kormánypártra is érvényes lehet, ha egyszer ellenzékbe kerülne.

Pogátsa Zoltán véleménye szerint a miniszterelnöki ígéret nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is igazságtalan. Kiemeli, hogy felmerül a kérdés: vajon tényleg indokolt-e az a szemlélet, amely a két gyermeket előnyben részesíti az egy gyermekkel szemben. Hozzáfűzte, hogy azok, akik csupán egy gyermeket vállalnak – akár anyagi okokból, akár más okból kifolyólag –, hátrányos helyzetbe kerülnek az ilyen intézkedések következtében, ami szerinte méltánytalan.

A gazdasági realitások tükrében a költségvetés szempontjából a közgazdász megjegyezte, hogy Magyarországon formálisan demokrácia működik, ami politikai váltógazdaságot sejtet. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kormány sem tarthatja meg hatalmát örökké. Ebből kifolyólag kérdésessé válik, hogyan lehet a miniszterelnök részéről hosszú távú ígéreteket tenni, amikor azok betartásáért a jövőbeni kormányoknak is felelősséget kellene vállalniuk.

Pogátsa Zoltán véleménye szerint...

A közgazdász hangsúlyozta, a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé az ilyen mértékű adóbevétel-kiesést. Az államháztartás évek óta súlyos költségvetési hiánnyal küzd, így az államnak nincs mozgástere arra, hogy lemondjon ezekről a bevételekről.

Rámutatott arra, hogy az intézkedés fő célja elviekben a születésszám növelése, ugyanakkor szerinte lényegesebb, hogy a megszülető gyermekek milyen produktivitással tudnak majd dolgozni a jövőben. A közgazdász álláspontja szerint elsődleges feladat lenne a jelenlegi munkavállalók jövedelemtermelő képességének növelése. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor megkérdőjelezhető, hogy mennyire felelős a célkitűzés, miszerint több gyermek születését kívánják elősegíteni.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta, hogy...

Kiemelte, hogy a fókusznak a termelékenység és a jövedelemtermelő potenciál fejlesztésére kellene irányulnia.

Orbán Viktor kijelentette, a nyugdíjasoknak külön figyelem jár, mert az élelmiszerárak tőlük nagyobb arányban viszik el a nyugdíjat, mint a dolgozóktól a fizetést. "Ezért a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát. Az áfacsökkentés leginkább a kereskedelmi láncok profitját növelné, ezért nem ezt választjuk; az áfa-visszatérítés viszont biztosan azokhoz jut, akiknek szánjuk, ezért ezt fogjuk bevezetni" - fejtette ki a miniszterelnök.

Pogátsa Zoltán rámutatott, hogy a nyugdíjasok helyzete Magyarországon az utóbbi években drámaian romlott. Megjegyezte, hogy az átlagbérhez viszonyítva az átlagnyugdíj aránya a háromnegyedéről a felére csökkent, és a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya is jelentősen visszaesett. Jelenleg csak Málta és Írország költ kevesebbet nyugdíjakra nálunk. Pogátsa hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok jövedelme az elmúlt évtizedben súlyosan csökkent, ezért a helyzet megoldására nem a forgalmi adó visszatérítése a megfelelő megoldás, hanem a nyugdíjak közvetlen emelése lenne a célravezetőbb lépés.

Hangsúlyozta, ha az élelmiszerek árát túl magasnak tartja a kormány, akkor nem célzott visszatérítésre lenne szükség, hanem általánosan csökkenteni kellene az élelmiszerek áfáját, amely Magyarországon kiemelkedően magas a régió többi országához képest. Rámutatott, hogy egy ilyen áfacsökkentés felvetné a kérdést, hogy azt hogyan lehetne ellentételezni a költségvetésben. Szerinte ez egyben rávilágít az egykulcsos jövedelemadó fenntarthatatlanságára és a vagyonadók hiányára. A közgazdász úgy véli,

Pogátsa Zoltán véleménye szerint az áfa-visszatérítés egy adópolitikai szempontból nonszensz lépés, mivel a családok könnyedén kihasználhatnák a helyzetet, például úgy, hogy a nagyszülők vásárolnák meg az összes élelmiszert a háztartás számára. Ezen kívül az intézkedés jelentős bürokratikus és adminisztratív terheket róna mind az államra, mind a fogyasztókra, ezért Zoltán ezt a megoldást kifejezetten elhibázottnak tartja.

Az évértékelő beszédében a miniszterelnök utalt arra, hogy a készpénzhasználat alkotmányos védelmet kaphat. Ez a lépés komoly kérdéseket vet fel a pénzügyi szektor jövőjével és a digitális fizetési megoldások elterjedésével kapcsolatban. "Milyen következményekkel járhat ez a pénzügyi rendszerek fejlődésére, és hogyan befolyásolhatja a digitális tranzakciók népszerűségét?" - tettük fel a kérdést egy közgazdásznak.

Pogátsa Zoltán azt mondta, sokan a készpénzhasználatot az emberi szabadság utolsó mentsvárának tekintik, azonban szerinte ez téves elképzelés. Hangsúlyozta, hogy a digitális világban, ahol az internetes tevékenységek és a mobilcellás mozgások már amúgy is nyomon követhetők, a készpénzhasználat nem jelent valós védelmet a megfigyeléssel szemben.

Rámutatott, hogy ezzel szemben a készpénzhasználat csökkentése és az elektronikus fizetések elterjedése jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez. Kiemelte, hogy

A közgazdász véleménye szerint nem helyes, ha a kisemberek a készpénzhez való ragaszkodásukkal próbálnak kibújni bizonyos adófizetési kötelezettségek alól. A valódi megoldás inkább a jövedelmek növelésében rejlik, amely lehetővé tenné, hogy senkinek ne kelljen manipulálnia az adózást vagy a díjfizetést.

Orbán Viktor bejelentette, hogy április 1-jétől bevezetésre kerül egy 5%-os kamatplafon a lakáshitelek esetében, amely jelentős lépés az otthonteremtés elősegítése érdekében.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta, hogy a lakáshitelek magas kamatai szoros kapcsolatban állnak a Magyarországon tapasztalható általános magas kamatkörnyezettel. Véleménye szerint a probléma nem csupán a lakáshitelek kamatszintjében rejlik, hanem abban, hogy az alapvető kamatok továbbra is a magas tartományban stagnálnak. A közgazdász kiemelte, hogy a megoldás nem a kamatok befagyasztásában keresendő, amely csupán átmeneti, felületes megoldás, hanem egy olyan gazdaságpolitika szükséges, amely lehetővé teszi a jegybank számára az irányadó kamatok csökkentését. Ezen felül megemlítette, hogy amennyiben az irányadó kamat visszatérne a Covid előtt tapasztalt alacsony szintre, az automatikusan magával hozná a többi kamat csökkenését is.

A közgazdász úgy látja, a valódi kérdés az, milyen intézkedéseket tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy fenntartható módon csökkenhessen a kamatszintet anélkül, hogy közben az euró-forint árfolyam elszállna. Pogátsa Zoltán véleménye szerint... egy évértékelő beszédnek erre is választ kellene adnia, hiszen a kamatszint alakulása nemcsak a lakáshitelekre, hanem a vállalati hitelekre és a gazdaság egészére is jelentős hatással van.

Egy másik cikkünkben összegyűjtöttük a miniszterelnök legfontosabb gazdasági idézeteit, amelyek közül tíz különösen jelentőséggel bír. Részletes elemzést készítettünk az általa bejelentett intézkedésekről is. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója megosztotta velünk véleményét. Orbán Viktor beszédének mélyebb megértéséhez Nagy Attila Tibor politikai elemző és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője is hozzájárultak.

Szerkesztőségünk a beszélgetés leírásának elkészítéséhez a Régens Informatikai Zrt. által forgalmazott Alrite mesterséges intelligencia alapú beszédfelismerő szoftverét alkalmazta.