Rejtély övezi, hogy Orbán Viktor mennyi pénzt költött külföldi utazásaira, és az is, hogy az öt éven át tartó szállásdíjak mennyisége titokban marad.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett Orbán Viktor kormányfő sajtóirodája sem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyit költöttek adófizetői pénzekből a miniszterelnök külföldi útjaira. A Szijjártó Péter vezette minisztérium egy tavaly decemberben elfogadott jogszabályra hivatkozva utasította el az erre vonatkozó közérdekű adatigénylést.
A törvény legfrissebb módosítása többek között azt a fontos kijelentést teszi, hogy:
A védett személyek külföldi mozgásával kapcsolatos információk felfedése komoly kockázatot jelenthet Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek védelmében, mivel ezek illetéktelen külső befolyás alá kerülhetnek, ami a nemzetbiztonsági szempontokat is veszélyezteti.
A külügyminisztérium válaszának hiányában e-mailben igyekeztünk kapcsolatba lépni Orbán Viktor sajtóirodájával is, hogy információt szerezzünk arról, milyen összegeket fordítottak a külföldi útjaira a költségvetés terhére. Sajnos azonban kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A hivatkozott jogszabály értelmében a védett személyek utazásával összefüggő információk öt évig titkos kezelés alá esnek. Védett személynek számít a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyi tárcáért felelős miniszter, valamint a legfőbb ügyész.
Korábban az Átlátszó írt arról, hogy a külügyminisztérium megtagadta Szijjártó Péter utazásaira vonatkozó adatok kiadását. A portál arról kért információkat, hogy mekkora költséggel járt a miniszter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útja. A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.
Ugyanezen jogszabályra hivatkozva az Átlátszó esetében is elutasították az adatszolgáltatást, holott a portál már a jogszabály elfogadását megelőzően kérte a külügyminiszterre vonatkozó információkat. A törvény értelmében a külügyminiszter rendelkezik az adatkérés jóváhagyásának jogával, miután kikérte a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, Rogán Antal véleményét.
Az Átlátszó ügyében a miniszter által kiadott indoklásban az állt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát különösen magas biztonsági kockázatnak minősíti. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ilyen adatok, mint például a tartózkodási hely vagy az utazási útvonal, potenciálisan hozzájárulhatnak egy jövőbeli támadás vagy bűncselekmény előkészítéséhez, amely a védett személyeket célozza meg.
Természetesen a költségek nyilvánosságra hozása önmagában nem hordoz magában biztonsági kockázatokat. Ezt megerősíti az is, hogy a sajtó évek óta részletesen foglalkozik a külföldi utazásokkal kapcsolatos kiadásokkal.
Az új szabályozás ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy öt évig - azaz egy parlamenti ciklusnál is hosszabb időre - elfedje a luxuskiadásokat.
A HVG korábban megírta például, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnöknek és kíséretének a párizsi olimpia teljes idejére lefoglaltak 15 szobát a város egyik legelegánsabb szállodájában. Utódja, Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött ott, ennek ellenére a foglalás teljes összegét 228 millió forintot ki kellett fizetni.
Orbán Viktor külföldi útjairól tavaly ősszel írt utoljára a HVG, akkor ugyanis megtudtuk, hogy 2023 júniusa és 2024 szeptembere között 800 millió forintot költöttek erre a célra. Ez jelentős, 60 százalékos emelkedés a korábbi másfél éves időszakhoz képest - ráadásul gyakran a honvédség gépével utazott, ennek költségei pedig nem szerepeltek a kimutatásban.
A hatvan - jellemzően egy-két napos - út során szállásra nagyjából 540 millió forint ment el, útiköltségre körülbelül 255 millió, e mellé napidíjként még 15 millió forintot is elszámoltak.
Az azóta eltelt időszakban a külföldi látogatásokkal kapcsolatos költségeket öt évre titkosították, így legkorábban 2030-ban derülhet ki, hogy Orbán Viktor utazásai valóban költségesek-e.
