Repülő start helyett inkább a földbe érkezés.
"Semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben (...) Amikor én arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, meg fantasztikus év lesz, akkor én tudtam, hogy hányadán állunk, tehát én nem lutrira mentem, vagy nem lottón fogadtam, hanem ismertem ezeket a számokat és folyamatokat."
2025. január 31-én, kevesebb mint két héttel Donald Trump második elnöki mandátumának kezdetét követően Orbán Viktor azzal indokolta a korábbi nyilatkozatát, miszerint Magyarország "repülőrajtot vesz" az év elején. Decemberben már hangsúlyozta, hogy ez elengedhetetlen, és januárban tovább bővítette a gondolatmenetét a légi közlekedés újradefiniálásával kapcsolatos elképzelésekkel. Számára és követői számára az is kedvező hírnek számított, hogy bejelenthette az állam egyik alapvető feladatának, az állampapírok kamatainak kifizetését, amelyet egyfajta jó hírként tálalt, sőt, azzal a megjegyzéssel fűzte hozzá, hogy "nincs rossz hír".
Azóta eltelt a 2025-ös áttörés évének első negyede, de a repülőrajtnak csak halvány jeleit tapasztalhatjuk, például Orbán Viktor jövedelmeiben. Mostanra pedig odáig jutottunk, hogy Gulyás Gergely nemrégiben egy fórumon kifejtette: "Nekünk sosem volt olyan illúziónk, hogy Trump elnök győzelme feltétlen jót tenne az európai gazdaságnak." Ez azt sugallja, hogy vagy a kormány nem tekinti Magyarországot az európai gazdaság szerves részének, vagy Gulyás miniszter bátorsága arra ösztönözte, hogy kimondja: a főnöke rossz döntést hozott Trump kapcsán (aki iránt ő is annyira lelkesedett, hogy valóságtól elrugaszkodott kijelentéseket is tett).
Ami kétségtelen: Donald Trump elnöksége nemcsak hogy nem hozta el a békét az orosz-ukrán konfliktusban 24 órán belül – ahogy Orbán február végén, a forint 400 forint/euró alá erősödése kapcsán ironikusan megjegyezte –, hanem inkább fokozta a feszültségeket a világpolitika és világgazdaság számos szegmensében. A kapcsolatok között az Egyesült Államok és Európa között látványosan megromlott, különösen a grönlandi kérdés és a háború értékelése kapcsán. Az amerikai-kanadai viszony is feszültté vált a tagállamozás vitái miatt, nem is beszélve az amerikaiak és a világ többi része között kialakult feszültségekről a vámháború következtében. Ennek a helyzetnek beláthatatlan következményei lehetnek a globális gazdaságra nézve – aggasztó, hogy a tőzsdéken néhány nap leforgása alatt eltűnt 5000 milliárd dollár csupán az előjeleként annak, ami vár ránk –, és aligha fogja segíteni Magyarország gazdasági fellendülését az idei évben.
Amit az első három hónap tapasztalatai alapján megállapíthatunk, az inkább inverz repülőrajtnak, közszolgálati nyelven kifejezve negatív eredménynek, vagy leginkább földbe állásnak tekinthető. Bár még nem állnak rendelkezésre a teljes első negyedéves adatok - a GDP-gyorsjelentés például csak április 30-án lát napvilágot -, de az eddig észlelt trendek azt mutatják, hogy Nagy "Mindig Jövőre" Márton gazdasági miniszternek ismét abban kell reménykednie, hogy a jövő, esetleg a második félév, majd hoz valami kedvező fordulatot.
Induljunk ki az egyik leglényegesebb mutatóból, amely már jelzi a repülőrajtot követő földbe állást: a GDP-várakozásokból. Ez a szám számos tényező összegződése, de jelentős hatással van olyan fontos dolgokra is, mint például a költségvetés alakulása – amire később részletesebben is kitérünk. Orbán Viktor eddigi, kiemelkedő évére Nagy Márton pénzügyminisztere 3,4 százalékos növekedéssel tervezett, ezt az előrejelzést alapul véve készült az idei költségvetés is. Az új év első három hónapja éppen hogy eltelt, március 31-én Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány 2,5 százalékra módosítja az idei növekedési várakozásait. Hasonló helyzet játszódott le tavaly is, amikor az eredetileg 4 százalékra becsült növekedést több lépésben végül 0,5 százalékra csökkentették.
