A repülőrajtot elmaradt, és a gazdaság inkább a földbe állt: az első negyedévben 0,4 százalékkal zsugorodott a GDP.
Csodálatos dolgokat ígért a kormány, ezek után a legpesszimistább elemzői véleményeknél is rosszabbul indult az év. Eddig sem volt fényes a helyzet, de január és március között éves alapon és 2024 végéhez viszonyítva is visszaesett a magyar gazdaság.
"Orbán Viktor tavaly októberben kijelentette, hogy 2025 elején robbanásszerű gazdasági fellendülés vár ránk, amely a gazdasági semlegesség révén 3-6 százalékos növekedést hoz majd. Ma reggel azonban a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta az idei első negyedéves GDP-adatait, és a várt robbanás helyett csupán egy csekély pukkanásról beszélhetünk."
a gazdaság teljesítménye a nyers adat szerint stagnált, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.
A tavalyi október és december közötti időszakhoz képest a gazdaság 0,2 százalékos csökkenést mutatott az előző negyedévhez viszonyítva.
Mindkét mutató jelentősen elmarad a három hónappal ezelőtti szinttől, amikor is éves összevetésben 0,4%-os, negyedéves szinten pedig 0,5%-os növekedést tapasztaltunk.
Az elemzők nem vártak túl fényes negyedévet, de ez azért még a legrosszabb várakozásoknál is gyengébb lett: a Portfolio összesítése szerint a legpesszimistább prognózis 0,4 százalékos éves visszaesést várt, az elemzői vélemények középértéke 0,3 százalékos növekedés volt.
Arról, hogy pontosan hogyan jött ki az adat, hagyományosan csak később tesz közzé részleteket a KSH, egyelőre annyi állt a közleményben, hogy az ipar és az építőipar gyengén teljesített, a szolgáltató szektor segítette a gazdaságot.
Nem segített a naptár sem, pedig eggyel több munkanap volt ebben a negyedévben, mint tavaly ilyenkor. A legfontosabb különbség itt az, hogy tavaly március 31-e és április 1-je volt húsvét, idén pedig április 20-21-e, azaz tavaly az első, idén a második negyedéves statisztikában jelenik meg az összes ünnepi bevásárlás hatása. De nem lehet minden gyengeséget erre fogni.
Sokkal nagyobb baj az, hogy a magyar ipar katasztrofálisan rosszul teljesít továbbra is. 1990 óta 2023-2024 volt az első olyan időszak, amikor két egymást követő évben csökkent a termelés, és még csak a gyenge bázisról sem indult felfelé: idén januárban 3,9, februárban a munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal rosszabb volt a teljesítmény, mint 2024 azonos időszakában (márciusi szám még nem jött ki). Ráadásul a megrendelések sem tartanak ott, mint tavaly ilyenkor. A járműgyártás 3, illetve 10,4, az akkumulátorgyártás 46, valamint 37 százalékkal esett vissza az első két hónapban - ez az a két ágazat, amelyre a kormányunk feltette a gazdaság jövőjét. Nem segít az építőipar sem, ott januárban 9,6, februárban 4,5 százalékos volt a visszaesés.
Az utolsó néhány negyedévben a szolgáltató szektor kulcsszerepet játszott abban, hogy a gazdaságot a pozitív tartományba emelje, és most sem történt ez másként. Bár a kormány most kritikával illette ezt az ágazatot a magas árak miatt, fontos megjegyezni, hogy éppen itt figyelhettük meg a legszembetűnőbb növekedést.
Az utóbbi időben egyre inkább aggasztó kérdésekké vált, hogy mit hozhat a mezőgazdaság számára az idei év. Az előző évek tapasztalatai, különösen 2022 és 2024, rávilágítottak arra, hogy az aszály súlyosan érintette ezt a szektort, ami a gazdaság egészének gyengüléséhez vezetett. Most azonban úgy tűnik, hogy nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is komoly kihívásokkal néz szembe. A száj- és körömfájás járvány, a még mindig jelenlévő madárinfluenza, valamint a sertéspestis fenyegetése mind-mind aggasztó tényezők. Hogy ezek a krízisek milyen következményekkel járnak, az a jövőben derül ki. A január-márciusi időszak, amely hagyományosan nem a mezőgazdaság csúcsszezonja, valószínűleg még nem mutatja meg a problémák teljes mértékét, de aggodalomra ad okot, hogy mi vár ránk a következő hónapokban.
Jó hír érkezett a gazdasági szférából: az emberek egyre bátrabban költik el a pénzüket, legalábbis a nagy inflációs időszak és annak közvetlen következményeihez képest. A kiskereskedelmi forgalom januárban 4,7%-kal, februárban pedig 3,3%-kal bővült. Az már egy ideje egyértelmű, hogy a Nagy Márton által emlegetett "óvatossági motívum" már nem az, ami igazán gátat szab a fogyasztásnak. Ezen kívül a bérek továbbra is az inflációt meghaladó ütemben növekednek: januárban 9,3%-kal, februárban pedig 8,8%-kal emelkedett a nettó mediánkereset. Mindez kedvező jele annak, hogy az emberek továbbra is bátran vásárolhatnak.
De miközben a lakossági fogyasztás helyreállóban van, az elmúlt pár negyedévben a céges beruházások voltak tragikusan alacsonyak, ezekből 2022 végén láttuk utoljára éves alapú növekedést. Az idei első negyedéves adat május végén jön majd ki, úgyhogy itt a GDP-adatból vonhatunk le először következtetést, mi történt január-márciusban.
Fontos kiemelni, hogy az itt említett adatok január és március közötti időszakra vonatkoznak, miközben Donald Trump április 2-án robbantotta ki vámháborúját. Ez azt jelenti, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépései, amelyek Magyarországra is hatással lehetnek, még nem tükröződnek ezekben az adatokban. Annyi azonban már most is látható, hogy a német ipar, melynek számos magyar beszállítója van, rendkívül borongósan tekint a jövő elé.
A magyar kormány láthatóan úgy próbálja bemutatni a gazdasági helyzetet, mintha az ígért repülőrajtot 2025 elejére soha nem tűzte volna ki. Tavaly októberben a 3-6 százalékos növekedési kilátások helyett a költségvetésben már csak 3,4 százalékos cél szerepel, amelyet azóta szép csendben 2,5 százalékra módosítottak. Ha a 2024-re és 2025-re tervezett 4 százalékos növekedésre gondolunk, amelyet most már csak 2026-ra ígérnek, világos, hogy a kormány mennyire komolyan veszi a gazdasági előrejelzéseit. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az idei GDP-növekedés 1,9 és 2,9 százalék között mozoghat, míg tavaly decemberben még 2,6-3,6 százalék közötti növekedést vártak 2025-re. Ezt persze tovább árnyalja a vámháború és a nemzetközi feszültségek kockázata, amelyek akár 0,5 százalékponttal is csökkenthetik a növekedést.
