Az árak szinte az egekbe szöktek: az infláció mértéke elérte az 5,5 százalékot.

2023 végén olyan mértékű inflációval találkozhatunk, ami azóta nem tapasztalható, és a havi áremelkedések olyan emlékeket hoznak vissza, amelyek 2022-2023 fordulóján a legnehezebb pillanatokkal társultak.
Megérkezett a legelső makrogazdasági adat 2025-ről, rögtön az egyik legfontosabb: a januári infláció száma. Ebből pedig kiderült, hogy még tovább gyorsult az infláció: a Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint
Januárban a fogyasztói árak 5,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ezen kívül, ha csak a decemberi és januári hónapokat nézzük, akkor az árak átlagosan 1,5%-os növekedést mutattak.
A jelenlegi inflációs szint utoljára 2023 decemberében érte el ezt a mértéket, és az egy hónap alatt bekövetkezett áremelkedés mértéke 2023 januárja óta nem tapasztalható.
Az infláció már decemberben túllépte a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2-4 százalékos tartományt, amelyet elfogadhatónak ítélnek, és azóta a növekedés üteme tovább fokozódott.
Részletesen a következőképp jött ki a szám:
Az Eurostat eddig 20 másik ország adatait tette közzé, és közülük egyetlen egy sem éri el a magyar szintet. A végleges januári számok még nem állnak rendelkezésre mindenhol, de valószínű, hogy Románia adatai a miénkhez hasonlóan gyengék lehetnek, vagy esetleg még rosszabbak is.
A legfrissebb magyar inflációs adatokat tekintve nem érhet minket meglepetés, hiszen már hónapok óta figyelemmel kísérjük az elemzők és a kormány által hangoztatott előrejelzéseket. Ezek alapján 2024 végén és 2025 elején a bázishatás következtében várhatóan magasabb áremelkedésekkel találkozunk, mint amit az előző hónapok során tapasztaltunk. Érdemes megjegyezni, hogy egy évvel ezelőtt az infláció jelentős fékezésen ment keresztül, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem egy különösen magas árszinthez viszonyítunk a 12 hónap alatt bekövetkezett változások során. Mégis, meglepő, hogy ilyen magas számokkal szembesülünk, különösen figyelembe véve, hogy decemberről januárra jelentős drágulás tapasztalható.
A kormány is hozzáadta a maga részét a magasabb statisztikákhoz. 2025 januárjától életbe lépett egy új magyar áttörés: az inflációhoz igazodó adóemelés. Ez azt jelenti, hogy minden év január 1-jén automatikusan annyival nő az üzemanyag és az alkohol jövedéki adója, a gépjárműadó, valamint az átírási illeték, amennyivel az előző év júliusi inflációja emelkedett – jelen esetben ez 4,1%-os emelkedést jelentett. 2026-tól pedig a cégautóadó, a dohány jövedéki adója és a regisztrációs adó is hasonló módon emelkedik majd. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2025-ben ez egyedül 0,3 százalékponttal fogja növelni az inflációt. A januári adatok szerint az alkohol 4,2%-kal drágult az előző évhez képest, míg az üzemanyag ára 11,8%-kal, az új autók ára pedig 6,6%-kal emelkedett.
Az utóbbi hónapok során a legszembetűnőbb változás kétségkívül az élelmiszerárak drámai emelkedése. A HVG havi bevásárlókosara alapján egyre nyilvánvalóbbá válik a drágulás, míg a KSH által közzétett adatok azt mutatják, hogy jelenleg olyan élelmiszer-inflációval állunk szemben, amilyet legutóbb 2023 novemberében tapasztaltunk. Különösen figyelemre méltó a liszt 43,2%-os, a tej 25%-os, a tojás 23,8%-os, valamint az étolaj 21,5%-os drágulása. De nem elhanyagolható a vaj és vajkrém 15,5%-os, illetve a tejtermékek 9,1%-os áremelkedése sem. Egyetlen hónap alatt az átlagos élelmiszerárak 1,9%-kal nőttek, ezen belül a tej 5,8%-kal, az étolaj 5,1%-kal, a kávé 4,9%-kal, a liszt 3,8%-kal, míg a tejtermékek 2,9%-kal drágultak a decemberi árakhoz képest.
A kormány reagálva a helyzetre, tovább szélesítette az online árfigyelő által figyelt termékek listáját. Azonban felmerül a kérdés, hogy a vásárlók többsége szinte észre sem veszi ennek a szolgáltatásnak a létezését. Az élelmiszerboltok erre úgy válaszoltak, hogy inkább a beszállítók árainak csökkentésére törekedtek. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az élelmiszeripar termelői árai is jelentősen megugrottak az utóbbi időszakban.
Az elmúlt időkben sokáig a szolgáltatások húzták a legjobban az inflációt, az élelmiszereknél is jobban. Ez volt az a szektor, ahol a leginkább bedurvult az ár-bér spirál - kénytelenek voltak a cégek árat emelni, mert ha nem tudnak magasabb fizetéseket kigazdálkodni, akkor nem maradtak volna náluk a dolgozóik - és amelynek sok ágazatát az energiaválság is igencsak megütötte. Ráadásul még a Covid idején sok szolgáltatásban a cégek megmaradása volt a tét, úgyhogy áremelésről akkoriban nem nagyon lehetett szó, most pedig már nem lehetett tovább halasztani az emelést. A telefon- és internetdíjak 15 százalékkal emelkedtek, a postai szolgáltatások 16,8 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor, a lakbér 11,8, a járművek javítása és karbantartása 10,3, a lakáskarbantartás pedig 9,9 százalékkal drágább, mint egy éve. És sok inflációkövető áremelés még csak ez után következik majd.
Az inflációs folyamatokban mindig kiemelt figyelmet kap a benzin ára. Jelenleg az üzemanyagok ára 11,8%-kal magasabb a 2024. januári árszintnél: egy liter 95-ös benzinért 636 forintot, míg ugyanezen mennyiségű gázolajért 654 forintot kérnek el idén januárban.
Mostanában különösen fontos figyelemmel kísérni a nemzetközi piacon zajló eseményeket. Az egyik lényeges tényező a forint árfolyama, amely nem csupán az idei januári, kétéves mélypontján mutatott gyengeséget, hanem már hónapok óta kedvezőtlenül alakul. Ez nem csupán egy egyszeri esemény, hanem egy tartós gyengeség, amely bőven elég időt adott ahhoz, hogy hatással legyen az árakra, még azoknál a termékeknél is, amelyek behozatalára a cégek hónapokkal korábban kötöttek szerződéseket. Ez a helyzet leginkább a tartós fogyasztási cikkek árait érinti: az új autók ára például 6,6 százalékkal emelkedett, míg az ékszerek 17,4 százalékkal, a szobabútorok pedig 2,6 százalékkal drágultak az elmúlt évhez képest. Az árucsoport átlagát viszont lefelé húzza, hogy a használt autók ára 5,5 százalékkal csökkent a tavalyi évhez viszonyítva.
A számok láttán nem meglepő, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter úgy indította a hetet, hogy felvetette: "Visszatérhetnek az árstopok?!! Ha szükséges, azonnal beavatkozunk a családok érdekében!" Persze, ha cinikusan nézzük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a bázishatás miatt az infláció valószínűleg lassulni fog, és ehhez a kormánynak nem is kell sokat tennie. Érdemes megjegyezni, hogy a 2022-2023-as időszak drágulása során a kormány éppen akkor cselekedett látványosan, amikor már egyértelmű volt, hogy a mutató magától is csökkenni kezd.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy Donald Trump elindítja-e vámháborúját Európa ellen. Jelenleg még csak ígéreteket hallunk tőle, hiszen az EU-t eddig kihagyta a vámháború első köréből. Ha azonban valóban komolyan veszi a terveit, az jelentős inflációs kockázatokat jelenthet számunkra.
A magyar infláció 2024-ben váratlanul alacsony szintre csökkent, ami nem csupán kedvező hírek forrása. A tavalyi lassulás mögött álló legfőbb tényező éppen az ország gazdasági helyzetének súlyos állapota volt; sokan, ha kaptak is extra jövedelmet, inkább a megtakarításaik gyarapítására fordították azt, semmint hogy vásárlásba kezdtek volna. Jelenleg a kormány célja a gazdasági növekedés beindítása, de ha ez sikerül, akkor az árak emelkedését is magával hozhatja. Hasonló hatás várható akkor is, ha a kormány tervei valóra válnak, és az állampapírokból származó kifizetések ösztönzik az embereket a költekezésre.