A generációk gondolkodásmódja között hatalmas eltérések figyelhetők meg: mindenkinek más időpontban kezdődik el a félelem érzése.

A spórolás kérdése mindig is bonyolult feladat volt, különösen, ha mérlegelnünk kell, hogy rövid távú céljainkra vagy a távoli jövőnkre, például nyugdíjas éveinkre érdemes-e először fókuszálni. Ezt a dilemmát különböző korosztályok tagjainak véleményei is tükrözik, amikor arról faggatjuk őket, hogyan készülnek a nyugdíjra, vagy egyáltalán terveznek-e valamilyen formában. Magyarországon a nyugdíjkorhatár 2010 óta 65 év, és a KSH statisztikái alapján a nyugdíjak reálértéke drámai mértékben csökkent az aktív keresetekhez viszonyítva. 2025-re a várható átlagnyugdíj a nettó átlagkereset kevesebb, mint felét fogja kitenni. Bár a megkérdezettek mindannyian egyetértenek abban, hogy az anyagi stabilitás időskorban kiemelten fontos, a különböző generációk eltérő véleménnyel bírnak arról, mikor érdemes elkezdeni a megtakarítást. Ráadásul sokan küzdenek a felesleges kiadások megfékezésével, miközben az alapvető megélhetési költségek az utóbbi években meredeken emelkedtek.

A gazdasági instabilitás, a lakhatási válság, a klímaváltozás következményei és a globális feszültségek mind erőteljesen alakítják a fiatal generációk világszemléletét. Az Y és Z generáció, amely 1980 és 2009 között született, sok esetben a borongós jövőkép miatt inkább a jelen pillanatra fókuszál, mintsem hosszú távú terveket szőjön. Az ilyen megközelítés eredményeként gyakran fordulnak az örömet nyújtó, azonnali élményekhez, mint például utazásokhoz vagy divatcikkekhez. Gréti is hasonlóan gondolkodik: bár tudja, hogy a nyugdíjas éveire érdemes félretenni, egyelőre még nem tett konkrét lépéseket ennek érdekében.

Pár évvel ezelőtt megbeszéltem magammal, hogy ha 30 leszek, belevágok, ez már csak 1 év.

„A 29 éves közösségi média menedzser, aki a jövője miatt aggódik, úgy véli, hogy a spórolásban leginkább az akadályozza, hogy a nyugdíjas évek még messze vannak. Azt mondja, hogy nem lenne meglepő, ha a nyugdíjkorhatár 70 éves korra tolódna, ami nem igazán bátorító. Ennek ellenére, amikor megérkezik a fizetése, rendszeresen félretesz egy meghatározott összeget egy külön bankszámlára, amelyhez csak sürgős esetben nyúl. Rájött, hogy sokszor felesleges dolgokra költ, amit a legutóbbi kiadásainak tételes összeírásával is alátámasztott. Éppen ezért most azon fáradozik, hogy csökkentse a felesleges kiadásait.”

A megtakarítások terén jóval előrébb tart már Kata. A 35 éves CSR szakértő 10 éve rendelkezik nyugdíj célú megtakarítással. Kata évek óta írja a költségeit. Látja, mire mennyi megy el és ez segít neki abban, hogy félre tudjon tenni; illetve ebben segítenek neki a dedikált perselyek, alszámlák is. Ennek ellenére elismerte, hogy havi 40-50 ezret sajnos biztosa elkölt felesleges dolgokra, ugyanis meg tudja győzni magát, hogy szüksége van az adott termékekre, például egy plusz pár cipőre vagy szép táskára. Az ilyen kiadások miatt gyakran elkölti azokat az összegeket, amiket, bár félretett a hónap elején, nem kötött le.

Nem tervezek tudatosan, vannak megtakarításaim, de nem kifejezetten nyugdíj céllal

- erről már a 38 éves Viktória beszélt, aki szerint a félretett pénz számára inkább biztonságérzetet nyújt arra az esetre, ha valamilyen baj történne. Mint mondta, egy 4 éves kisfiú édesanyjaként számára jelenleg az a legfontosabb, hogy gyermekének biztos hátteret teremtsen az életkezdéshez. A nyugdíjas évekre való felkészülés ugyan foglalkoztatja, de ez számára is még ugyancsak távolinak tűnik.

Az egyén úgy véli, hogy a takarékoskodás legfőbb gátja a folyamatosan növekvő kiadások, különösen az alapvető szükségletek, mint az élelmiszer árainak állandó emelkedése. Emellett hangsúlyozta, hogy fiatal munkavállalóként elengedhetetlennek tartja az élet élvezetét, például utazások lebonyolítását vagy olyan dolgok megszerzését, amelyekre korábban nem volt lehetősége. Kiemelte, hogy jelenleg inkább a rövid távú célok, mint például a következő évi kirándulás vagy egy új háztartási eszköz beszerzése hajtják, de igyekszik egyre tudatosabb döntéseket hozni pénzügyeivel kapcsolatban.

Szintén a tudatosabbá válásról árulkodik a 38 éves Nóri beszámolója is, aki vállalkozóként 40 felé közeledve egyre gyakrabban érzi, ideje lenne jobban odafigyelnie a költéseire. Ugyanakkor bevallotta, hogy gyakran enged a csábításnak, amikor meglát egy új táskát, cipőt vagy egy népszerű TikTok-terméket, és ezek miatt gyakran borulnak a tervei. Hozzátette, hogy ezek a vásárlások sokszor rövid idő után a szekrény mélyén végzik, ő pedig rosszul érzi magát miattuk.

Ennek ellenére kifejezte, hogy benne él a fejlődés iránti vágy, és már lépéseket is tett a nyugdíjcélú megtakarítás érdekében. E téren nagy támaszára van biztosítási tanácsadójának, aki folyamatosan kapcsolatban áll vele, és támogatja a fontos döntések meghozatalában. Nóri örömmel tapasztalja, hogy anyagi helyzete lehetővé teszi számára, hogy gond nélkül félretegyen a nyugdíjára, ami megnyugtatja. Úgy érzi, idősebb korában nem lesz oka aggodalomra e téren.

Kiemelte, hogy az automatikus levonás kulcsszerepet játszik a tudatosabb pénzügyi tervezésében, hiszen így garantáltan nem költi el másra ezt az összeget. Szerinte ez az egyetlen olyan megoldás, ami hosszú távon is fenntartható nála. Hozzátette, hogy bár még mindig hajlamos többet költeni felesleges dolgokra, mint amennyit félre tud tenni, mégis megnyugtatja, hogy legalább elindult ezen a fejlődési úton.

Valójában hosszú éveken át halogattam, hogy elkezdjek takarékoskodni, különösen a nyugdíjas éveimre szánt megtakarításokat. Azonban idővel világossá vált számomra, hogy csupán az első lépések megtétele a nehéz.

Péter, aki a negyvenes éveit tapossa, egy multinacionális cég munkatársa, osztotta meg velem a tapasztalatait. Azt mondja, hogy akár már korábban is belevághatott volna a takarékoskodásba, de 30 éves korában végre rátalált a megfelelő motivációra. Ekkor döntött úgy, hogy különböző megtakarítási formákba fektet, hogy biztosabb jövőt építhessen magának.

Mint mondta, mára sikerélménye is van, hiszen több millió forintja gyűlt már össze a spórolással. Péter diverzifikált megtakarításokkal rendelkezik: euró és forint alapú szerződések mellett hosszú távú nyugdíj megtakarítást is indított, valamint állampapírban is tart pénzt. Szerinte - bár ő később döbbent rá erre, valójában a nyugdíjtakarékoskodást nem lehet elég korán kezdeni, és már azon is gondolkozik, hogy még egy ilyen megtakarítást elindít.

Ő is megemlítette, hogy a fölösleges kiadások elkerülése érdekében szüksége van némi önfegyelemre. Ugyanakkor - ahogy fogalmazott - próbálja távol tartani magát az impulzusvásárlások csábításától. Hozzátette, hogy rendkívül tudatos a befektetéseivel kapcsolatban: nem bízza a véletlenre a sorsukat, havonta alaposan átnézi a portfólióját. Emellett nem használ csoportos beszedést, hanem saját maga intézi az átutalásokat, mert számára fontos, hogy pontosan áttekintse, hol állnak a pénzügyei.

Sára, az 55 éves egyetemi tanár, akinek a nyugdíjkorhatár már a láthatáron van, megosztotta gondolatait a pénzügyi jövőjéről. Miközben férje rendelkezik nyugdíjbiztosítással, ő maga nem rendelkezik kifejezetten nyugdíjas célú megtakarítással, de többféle módszerrel rendszeresen félretesznek pénzt. Különösen hangsúlyozta, hogy számára elengedhetetlen egy olyan pénzügyi tartalék kialakítása, amely vészhelyzet esetén is biztosítja a család nyugalmát. Ennek érdekében tudatosan meghatározzák a költségkereteket, például a családi nyaralások terén is – tette hozzá.

Összességében úgy tapasztalja, hogy nagyon sok pénzt költenek élelmiszerre. Felidézte, hogy a 20-as, 30-as éveiben jellemző volt rá, hogy aránytalanul drága ruhákat vásárolt. A legextrémebb példaként azt említette, hogy az első fizetéséből egy övet vett, és ezzel el is ment a teljes keresete, igaz, akkor még a szüleinél lakott. Hozzátette, hogy ezen a téren ma már sokkal megfontoltabb: hiába jó minőségű vagy trendi egy ruha, bizonyos összeg fölött egyszerűen eszébe sem jut megvenni.

Hasonló véleményt osztott meg Éva, az 52 éves építész is. Úgy véli, hogy ebben a korban már elengedhetetlen, hogy komolyan foglalkozzon a nyugdíjas éveinek tervezésével. Elárulta, hogy néhány évvel ezelőtt elindított egy rendszeres megtakarítási programot, amelynek havi díját automatikusan levonják a fizetéséből. Ezzel a megoldással megkönnyítette a dolgát, hiszen nem szükséges havonta külön mérlegelnie, hogy mennyit tud félretenni a jövője érdekében.

Ő arról számolt be, hogy nyugdíjas éveiben szeretne több időt szentelni az utazásnak, kiállítások látogatásának, kirándulásoknak, valamint családi programok szervezésének. Ennek anyagi alapjait pedig most igyekszik megteremteni. Elmondása szerint mindig is figyelmesen vásárolt, de az utóbbi időszakban még tudatosabban közelít a költéseihez. Példaként hozta fel, hogy az online vásárlás világában könnyen csábítóak lehetnek a felesleges termékek, ezért ha nem sürgős egy adott dolog beszerzése, először csak a kosarába teszi a kívánt terméket, majd két nap múlva dönt, hogy valóban szüksége van-e rá, és csak akkor rendeli meg, ha még mindig szükségesnek érzi.

A nyugdíjas évekhez közeledő emberek között akadnak olyanok is, akik tudatosan terveznek a jövőjükre, figyelembe véve a családjuk biztonságát is. Beatrix, egy 53 éves marketingkampány-menedzser, mesélt arról, hogy már 42 esztendősen életbiztosítást kötött, amelybe rendszeresen, havonta fektet be egy előre meghatározott összeget. Ezen kívül, nyugdíjcélú megtakarítással is rendelkezik. Beatrix elmondta, hogy az általa választott unit-linked alapú személybiztosítás nemcsak a megtakarításokra, hanem egy kockázati életbiztosítási elemre is épül, amely a kegyeleti költségek fedezésére szolgál. Így biztos lehet benne, hogy ha vele bármi történne, családjának nem kell anyagi terhekkel megküzdenie a temetési költségek kapcsán.