A kormány egy igazán figyelemfelkeltő bejelentést tett - vajon a hanyatló nyugat és a virágzó kelet határvonalán állunk?

Magyarország elindítja a 100 új gyár programot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be évértékelő beszédében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy e kezdeményezés révén biztosítani kívánják, hogy mindenki, aki munkát keres, megtalálja a lehetőséget a jövőben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig arról tájékoztatott, hogy a szükséges megállapodásokat már részben sikerült megkötni a magyar és nemzetközi vállalatokkal.

A kormányzat folyamatosan figyelemmel kísérte az ipar teljesítményének alakulását. Számos olyan stratégiai elképzelés született, amelyek célja az ipari hozzáadott érték jelentős növelése volt. Azonban az utóbbi két év során a hazai ipar számára kedvezőtlen fordulatot vettek a dolgok, hiszen a termelési volumen csökkenése olyan mértékű, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

A kellemetlen teljesítmény megmutatkozik a foglalkoztatás alakulásán is: egy év alatt 20 ezerrel csökkent az iparban foglalkoztatott dolgozók száma Magyarországon. A gazdasági nehézségek pedig már a munkanélküliség kisebb növekedésén is tetten érhetők, hiszen a 3%-hoz közeli teljes foglalkoztatás már messze van, sokkal inkább 4,5% környékén alakul a munkanélküliségi ráta.

Fellélegzést (a meglévő kapacitások növekvő kihasználása mellett) az új beruházások hozhatnának. Ma már azonban nemcsak a nyugati cégek jönnek, és nem is Nyugat-Magyarországra, hanem sokkal inkább keleti cégek, Kelet-Magyarországra. A Hays Hungary elemzése szerint a magyar piacra a nyugati tőke áramlása volt jellemzőbb, így nem csoda, hogy a legtöbb cég német, amerikai hátterű országunkban. Bár a japán kultúrát már ismerjük, és pár éve már a koreai sem kirívó, a piacon megnőtt a kínai háttér aránya.

Az átalakulás jelenleg abban a szakaszban tart, amikor a cégek és a jelöltek számára a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe.

A Hays szerint: "Azok, akik kulturálisan nyitottabbak, hamarabb kapcsolatba kerülhetnek ezekkel a befektetőkkel, ugyanakkor jelentős mértékű elzárkózás tapasztalható" - emelik ki. Seres Tamás, a cég Team Managere úgy véli, hogy...

megfordultak az ország ipari pólusai, a hanyatló nyugat és virágzó kelet kifejezés itthon is megállja a helyét.

Az utóbbi időszakban a nyugat-magyarországi ipari beruházások sajnos háttérbe szorultak, hiszen a figyelem inkább Szegedre és Debrecenre irányult a jelentős projektekkel kapcsolatban. Szegeden a BYD kínai autógyár indítása, míg Debrecenben a BMW-nek köszönhetően zajlik a legnagyobb léptékű munkaerő-toborzás.

Szegeden már megkezdődött a versenytársak munkavállalóinak vonzása.

"Az egyes pozíciók esetében a juttatások jelentősen meghaladják a piaci átlagot, míg más pozíciókban viszont nem olyan kiemelkedő a kompenzáció" - nyilatkozta Seres Tamás a Portfolio számára.

"A környék először találkozik ezzel a kultúrával, így biztosan érinteni fogja őket a klasszikus hullám, miszerint az első időszakban felvett kollégák jelentős hányada el is fogja őket hagyni két éven belül" - fejtette ki a szakértő.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) legfrissebb statisztikái szerint a magyar piacon a beruházások terén Kína és Dél-Korea dominál. Tavaly Kína lenyűgöző, 5,2 milliárd eurós befektetése a teljes beruházási érték 51%-át tette ki, míg Dél-Korea 2,6 milliárd euróval a második helyet foglalja el. Az ázsiai országok együttvéve 8,2 milliárd eurót fektettek be, ami a teljes volumen 80%-át képviseli. Érdemes megjegyezni, hogy a HIPA adatai elsősorban a bejelentett beruházásokra építenek, így nem tükrözik a fizetési mérleg tényeit.

"Debrecenben jelentős eltérések tapasztalhatók, hiszen a környező területek, valamint a nyíltan költözni kívánó jelöltek vonatkozásában már elkészültek a felvételek" - hangsúlyozta Seres Tamás. Hozzátette, hogy ez részben a külföldi munkaerő érkezését is elősegíti, ám az iparnak sokkal innovatívabb megoldásokra van szüksége ahhoz, hogy megőrizhesse versenyelőnyét.

A recept a megszokott, a nyelveket beszélő, megfelelő szakmai tudással és rutinnal rendelkező kollégákra van szükség az induláskor fehér galléros területen, majd később a junior, könnyebben tanítható, rugalmasabb kollégákra, szintén nyelvtudással, végzettséggel.

A fizikai toborzás során komoly kihívásokat jelenthet a nyelvi különbségek a munkatársak között. Határozottan megállapítható, hogy amennyiben az eredeti berendezés gyártói (OEM-ek) nem tudják időben teljesíteni munkaerő igényeiket, az a megrendelések késlekedéséhez vezet a beszállítók felé. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a cégeket, amelyek nem rendelkeznek kellő tartalékkal. Ezt a jelenséget már korábban is tapasztalhattuk az akkumulátor-piacon – fogalmazott Seres Tamás.

Kérdéses, hogy az új gyárak milyen hatást gyakorolnak a jelenlegi ipari struktúrára. A Hays szerint Magyarországon már túl sok a gyár az elérhető létszámhoz képest. Így a kisebb hozzáadott értékkel rendelkező, kevésbé jól fizető vállalatokat könnyebben hagyják ott munkavállalóik a komplexebb munkakörökért, ami veszélybe sodorja ezen cégek fennmaradását.

Mérnöki szakmákban napjainkban a pályakezdő munkavállalók számára minimum bruttó 400-600 ezer forintos fizetést kell biztosítani.

A tapasztalt mérnökök esetében a bruttó bér elérheti az 1 millió forintot is, sőt, bizonyos szakterületeken az 1,5 millió forintos jövedelem sem számít különlegességnek.

Ezekkel a bérekkel a kisebb cégek számára valóban egyre nagyobb kihívást jelent a versenyzés. Főleg azért, mert a keletről érkező vállalatokhoz még a beszállítói szinten is rendkívül nehéz kapcsolatokat kiépíteni.

Címlapkép forrása: Shutterstock kreatív gyűjteménye.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból részletesen tájékoztatják a kedves olvasót.