A helyzet már odáig jutott, hogy a kormány a kampányfinanszírozásához is hitelt kell felvennie, mivel a költségvetés annyira megfogyatkozott.
A vállalkozói hitel lehetőségének ígéretével és a repülőrajt szlogen újbóli életre keltésével folytatódik a kampány. Az infláció továbbra is magas szinten stagnál; olyan szereplő léphet színre a szélerőműpark fejlesztésében, akivel már a NER sem fog konfliktusba kerülni a szélenergia kapcsán. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Régóta nem hallottunk a „repülőraj” kifejezésről, ám most Orbán Viktor idézte fel, mondván, hogy az nem maradt el, csupán a januári időpont helyett júliusban indult el. A kormány tehát megkezdte a választási időszak előtti pénzosztást, és ennek újabb lépéseként most a vállalatok számára kedvezményes hitelprogramot hirdetett meg. Emellett a miniszterelnök óvatosan, de a katás adózás kiterjesztésének lehetőségéről is tett említést, konkrét részletek nélkül. Elemzőinket megkérdeztük a jelenlegi helyzetről, akik próbálnak megnyugtatni mindenkit azzal, hogy a 2021-2022-es időszakhoz hasonló mértékű osztogatásra most nem lesz lehetőség. Ennek ellenére a következő fél évben még mindig lehetőség van némi pénz szórására. A Költségvetési Tanács is arra figyelmeztetett, hogy jelenleg már választási költségvetés van érvényben, és véleményük szerint az eredeti hiánycél nem tartható.
Ebből a nézőpontból izgalmas megfigyelni, hogy a legfrissebb adatok szerint az államháztartás idei hiánya már 3328 milliárd forintra rúg. Emellett kiemelt figyelmet érdemel, hogy megkezdődött a hitelminősítők év végi értékelési időszaka, és elsőként a Standard & Poor's osztotta meg véleményét a magyar gazdaság állapotáról. Az ítélet nem hozott meglepetést, viszont a helyzet a korábbi NGM-ígéretekhez képest kedvezőtlenebb: továbbra is a befektetésre ajánlott kategória legalsó szintjén ragadtunk, ráadásul a jövőbeli leminősítés lehetőségére is utaló negatív kilátásokkal. Ugyanakkor az általunk megkérdezett szakértők véleménye szerint a bóvli státusz közeli veszélye egyelőre nem fenyeget minket.
A legutóbbi statisztikák szerint az infláció mértéke a harmadik hónapban is 4,3 százalékra rúgott. Ez az eredmény részben az élelmiszerárak mérsékelt növekedésének, valamint a benzin árának csökkenésének volt köszönhető. Ugyanakkor a szolgáltatások ára 5,9 százalékkal emelkedett, míg a gáz esetében a KSH egy figyelemreméltó, 23,4 százalékos drágulást mért, amely a különleges magyar számítási módszerek következménye. Az NGM ezt a helyzetet azzal kommentálta, hogy a Tisza Párt a profitmaximalizáló multinacionális cégek érdekeit képviseli, ami felveti a kérdést, hogy valóban így van-e. Fontos megjegyezni, hogy a lakásárak nem tartoznak az inflációs indexhez, de a számok mégis figyelemre méltók: országos szinten az ingatlanárak 16,8, míg Budapesten 22,1 százalékkal emelkedtek.
A hét további lényeges statisztikái azt mutatják, hogy a járműgyártás augusztusban drámaian visszaesett, ami az ipar egészére is kihatott: a szektor 7,3 százalékos csökkenést könyvelhetett el, és így a 2021-es szinthez képest csupán 92 százalékát éri el. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom 2,4 százalékkal bővült, ami ugyan kedvező hír, de még mindig elmarad a piaci várakozásoktól.
Magyarországon a hét legnagyobb eseményeként ünnepelték Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díját, azonban a globális figyelem elsősorban a békedíj sorsára irányult. A 2025-ös év összefoglalójaként figyelemre méltó hírként hangzott el, hogy norvég politikai körökben komoly találgatások folytak arról, hogyan reagálnának, ha Donald Trump nem lenne a béke-Nobel díj várományosa. Végül a várakozásokkal ellentétben nem Trump, hanem a venezuelai ellenzék vezéralakja, María Corina Machado érdemelte ki a kitüntetést.
Trump most talán tényleg letett valamit az asztalra, a gázai tűzszünet rég nem látott előrelépés, de persze sok időre van még szükség, hogy lássuk, lesz-e ebből béke. Az amerikai elnök hazai pályán már nem ennyire pozitív fényben jelenik meg, az ellenzéki vezetésű városok és a New York-i főügyész elleni hadjárattal sem szerez magának új rajongókat. A gazdaságban pedig most a tőzsdét próbálja a saját képére formálni: elérné, hogy töröljék el a negyedéves jelentések kiadásának szabályát. Ez lehet jó hír is, legalábbis azok szerint, akik úgy érzik, hogy visszafogja a hosszú távú tervezést, hogy minden három hónapban meg kell felelni a befektetők elvárásainak, de az átláthatóságot is ronthatja.
A hét képe: megkóstoltuk Rácz Jenő sztárséf fekete fokhagymás mekis hamburgerét
A 2024-es zárszámadás nyilvánosságra hozta, hogy a tervezett 2500 milliárd forint helyett végül 3950 milliárd forint hiányt sikerült elérni, ami komoly aggodalomra ad okot. Ezzel párhuzamosan az államadósság is jelentős mértékben emelkedett. A gazdasági növekedés a várt 4 százalék helyett mindössze 0,6 százalékra rúgott, viszont legalább az árak emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy a helyzet ne tűnjön még súlyosabbnak. A kormány számára ez részben elfogadható volt, hiszen a minimális reálgazdasági növekedés mellett az áremelkedés segített megakadályozni, hogy a GDP-arányos mutatók még kedvezőtlenebb képet mutassanak.
Pozitív fejleményként emelhető ki az átlagkereset várakozásokon felüli emelkedése, ami szoros összefüggésben áll azzal, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai nem csupán 3,2, hanem 6 százalékkal bővültek. A leglényegesebb előrejelzések viszont, ahogyan az az elmúlt években is tapasztalható volt, most sem találták el a kormány várakozásait.
Gondolták volna, hogy a Békemenet elnevezés jogi védelme egészen mostanáig elmaradt? A rendezvény szervezői, akik 2012 óta folytatják a kormánypárti demonstrációkat, csupán idén döntöttek úgy, hogy jogi lépéseket tesznek az elnevezés oltalmára, de az eljárás még folyamatban van. Ezzel szemben a Digitális Polgári Kör kifejezés bejegyzését gyorsított eljárás keretében már sikerült lebonyolítani.
A Tisza Párt számára nem volt zökkenőmentes folyamat az „Árad a Tisza” szlogen jogi levédetése. A procedúra egy hiánypótlással kezdődött, és több mint nyolc hónapon át tartott, mire véglegesen megkapták a védettséget. Az időhúzódás részben annak volt köszönhető, hogy a párt nemcsak a szlogen, hanem a nevének és logójának bejegyzését is párhuzamosan kezdeményezte különböző kategóriákban.
Komárom-Esztergom megyében új szélerőművek építése van kilátásban, ami meglehetősen szokatlan fejlemény, hiszen az utóbbi időszakban nem voltunk elhalmozva hasonló projektekkel. A helyzet érdekessége, hogy az új erőművek kivitelezői Tiborcz István üzleti köréhez tartoznak, ami azt jelenti, hogy a NER számára máris kevésbé kelt aggodalmat a szélenergia hasznosítása. Ráadásul elképzelhető, hogy a megtermelt elektromos energia vevője egy kínai gyár lesz, amely az akkumulátoripar számára készít termékeket.
A főváros körül induló geotermikus projektek kezelését pedig egyetlen szereplőre bízzák, így aki ezután szállna be a nagy potenciállal rendelkező piacra, annak nehéz dolga lesz. Azok, akik eddig megszerezték vagy kérelmezték az engedélyt, hátradőlhetnek, közöttük feltűnően sok a kormányzattal jól kapcsolatot ápoló cég.
Idén is megtartották a Budapest Economic Forum konferenciát. A nyitó beszéddel Nagy Márton - aki azt is elmagyarázta, hogy a lakosság alapvetően jól érzi magát - egy kisebb zuhanásba küldte a forintot, amikor a túl magas kamatokról kezdett beszélni. Banai Ádám, az MNB ügyvezetője üzent a kormánynak is az új támogatott hitelek kapcsán: a kiszámíthatóság még fontosabb volna, mint az olcsó hitel.
A cégvezetők körében Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Shakespeare szellemében fogalmazva fejtette ki, hogy a leválás az orosz olajról gyakorlatilag lehetetlen. Csányi Péter, az OTP irányítója, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által a bankokra nehezedő teher olyan mértékű, hogy az ágazat az elmúlt másfél évtizedből mindössze két évben képesült elérni az elvárt nyereséget. A nagyvállalati vezetők kerekasztal-beszélgetésén felmerült a kérdés, hogy mit kérnének Orbán Viktortól. A válaszok között szerepelt oktatási reform, párbeszéd a felcsúti futballistákkal, és egy kör kihagyása a következő különadókból. Az energetikai szektor képviselői pedig arra mutattak rá, hogy a vállalati tudatosság révén jelentős megtakarítások érhetők el a rezsiköltségek terén, bár lehet, hogy a molekula ára csökken, a rendszerhasználati díj emelkedése mellett.
