Így akkor az infláció terén csupán a korrupcióval kapcsolatban teljesítünk jobban, mint Európa többi országa.
A magyar mesterhármas ismételten megmutatta magát: az Európai Unió legkorruptabb tagállama címet immár harmadik éve zsebeltük be a Transparency International korrupcióérzékelési rangsorában. A 100 pontos skálán elért 41 pontunk nem csupán a legrosszabb magyar eredmény eddig, hanem azt is jelzi, hogy az EU-n kívüli országok közül Albánia, Koszovó és Moldova éppen most előztek meg minket.
A jelentés ismertetése során kiemelték, hogy a 2010-es években a magyar gazdaság meglepően hosszú ideig ellenállt a korrupció negatív hatásainak, anélkül, hogy komolyabb gazdasági visszaesés következett volna be. Azonban ennek az időszaknak vége szakadni látszik. Jelenleg Magyarország jelentős összegű, százmilliárdos veszteségeket könyvelhet el, amiért az Európai Unió egyik legkorruptabb államaként emlegetik.
Egy különös lista élén állunk Európában: az inflációs rátával. A januári adatokra már előre lehetett számítani, hogy magasabbak lesznek a korábbi hónapokhoz képest, de hogy a mutató 5,5 százalékra ugorjon, az sokakat váratlanul ért. Különösen aggasztó, hogy az élelmiszerek ára 6 százalékkal emelkedett. Az elemzők azonnal hidegzuhanyként értékelték a helyzetet, és a megélhetési válságot előidéző élelmiszerdrágulásról írtak. Nagy Márton már bejelentette, hogy a fogyasztóvédelem segítségével, sőt akár árstop bevezetésével is beavatkozna, habár eddig ezek a lépések nem bizonyultak túl hatékonynak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt is közzétette, hogy idén milyen termékek alapján számolják az inflációt. Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a közel ezer árut és szolgáltatást tartalmazó listán most először szerepelnek az elektromos autók első két típusa, valamint az online rendelés kiszállítási díja is.
A nagy infláció egyetlen kellemes mellékhatásaként a forint négyhavi csúcsára erősödött, hiszen egyre többen gondolják úgy, hogy valamikor év közben az MNB majd csökkenteni fogja az alapkamatot. Méghogy nincs minden rosszban valami jó! A korábbi évek nagy inflációjának tanulságait pedig Mohácsi Piroska közgazdász vonta le: ő arról beszélt, hogy a magas inflációjú években az eurózónán kívüli jegybanki politikának nem voltak előnyei, csakis hátrányai.
Nem örülhetünk más, a héten kiadott statisztikáknak sem: most derült ki, hogy az építőipar teljesítménye 2024-ben 0,4 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, az ipar pedig úgy esett, hogy decemberben a járműgyártás 21, az akkuipar pedig 51 százalékot zuhant.
Donald Trump telefonos beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal az orosz-ukrán konfliktusról, és egy olyan béketervet javasolt, amely láthatóan Oroszország érdekeit szolgálja. Miközben a világ többi politikai szereplője figyelemmel kíséri az események alakulását, és találgatások merülnek fel arról, hogy Európa és Ukrajna milyen szerepet játszik majd a folyamatban, az ukrán vezetők a saját országuk gazdag nyersanyagkincsével próbálnak érvet felhozni Trump számára, hogy ne hagyják őket figyelmen kívül. A tőzsdék reakciója vegyes, főként azok örülnek, akik bíznak abban, hogy Putyin szavai mögött valódi szándék áll, és hogy amit ígér, azt be is tartja.
Az amerikai elnök továbbra is zűrzavart kelt a vámpolitikájával, ami Magyarország számára is kedvezőtlen következményekkel járhat. Legutóbbi bejelentésében arról tájékoztatott, hogy áprilistól automatikusan olyan vámot szab ki az Egyesült Államok a külföldi termékekre, amilyet az adott ország alkalmaz az amerikai árukra. India gyorsan alkalmazkodott ehhez a lépéshez, de sok más ország esetében valószínűleg nem lesz ilyen zökkenőmentes a helyzet. Az amerikai ipar sem marad érintetlen: a Ford vezetője már figyelmeztetett, hogy a vámháború jelentős költségeket és káoszt okozhat számukra. Eközben Trump az ESG-szabályozások miatt is nyomás alá helyezi Európát, míg az amerikai technológiai szektor folyamatosan arra ösztönzi az új elnököt, hogy gyakoroljon nyomást az EU-ra a piaci és adatvédelmi szabályok enyhítése érdekében – nem meglepő, hiszen az európai adatvagyon milliárdokat érhet számukra.
Természetesen, Európából nézve más kép él a köztudatban az amerikai helyzetről, de érdemes észben tartani, hogy Trumpot nagyrészt azért támogatták, mert a Biden-kormányzat nem tudta kellően csökkenteni az inflációt.
A hét képe: A Tupperware legendás tárolódobozai - a vállalat bejelentette, hogy kivonul a teljes európai piacról, így sajnos Magyarországot is érinti a döntés.
A magyar gazdaságpolitikában található egy figyelemre méltó sikertörténet. Az Európai Unió legújabb, 2022-re vonatkozó adórészelentése alapján a magyar állam szinte minden egyes fillért, amit az áfából elvárhat, be tudott szedni – mindössze 2,3 százalék hiányzik az ideális teljesítményhez. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elképesztő mennyiségű adatot gyűjt és elemez, amely lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan leleplezzék azokat a vállalkozásokat, akik csalásra készülnek. Emellett szintén hatékonyan tudják figyelemmel kísérni azokat az eseteket is, ahol egyszerű hibák történnek.
A téma nem elhanyagolható, hiszen az effektív áfakulcs, amely figyelembe veszi a kedvezményeket is, 21,6 százalékos, ami az Európai Unió második legmagasabb értékének számít. Ennek következtében az államnak az általános forgalmi adóból származó bevételei túlszárnyalják a vállalkozások és a lakosság egyéb adóbefizetéseiből származó összegeket.
És ha azt keressük, hol lehetne még fejleszteni a magyar gazdaságot, érdemes gondolni az üzleti szolgáltatószektorra. 2024 végén már 111 ezer embert foglalkoztattak ezek a cégek, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és a fejlesztéshez nem is kell nagy gyárakat építeni.
Magyarország valódi versenytársai azok az államok, amelyek hasonló vagy még alacsonyabb költségszinten tudják nyújtani ugyanazt a szolgáltatási színvonalat, mint mi. Jelenleg egy jelentős átalakulás zajlik: ezek a cégek már nem csupán call centerként működnek, hanem egyre inkább a tudásalapú munkakörökre helyezik a hangsúlyt.
Az állam egy jelentős tisztújítást végrehajtott saját felszámolócégében, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nél. Indoklás nélkül döntöttek arról, hogy visszahívják Nagy Lászlót a felügyelőbizottság elnöki posztjáról. Információk szerint Nagy Márton bizalomvesztése mögött a dunaújvárosi vasmű körüli kettős kudarc állhat.
Utódja Mike Ferenc lett, aki korábban végelszámolóként működött közre abban, hogy a Quaestor-örökség egyik ékes darabja, a mátraházi Lifestyle Hotel előbb Mészáros, majd Tiborcz István érdekeltségébe vándoroljon, aki aztán tovább is adta. Persze az nem csoda, hogy a magyar gazdaságban mindenki ismer mindenkit, de azért arra megvan az esély, hogy a felszámolások haszonélvezői továbbra is kormányközeli üzleti körök lehetnek.
A kormány a idénymunka szabályozásának szigorításától többletbevételt vár, azonban jelentős károk is várhatóak. Július 1-től a munkavállalók naptári évenként legfeljebb 120 napot tölthetnek idénymunkában, míg korábban ezt a keretet munkáltatónként határozták meg. Ennek következtében a mezőgazdasági cégek tömegesen kezdenek el számolni, hogy honnan tudnak elegendő idénymunkást biztosítani.
Kiderült, hogy nem csupán társadalmi egyeztetés maradt el, hanem az NGM a többi minisztérium véleményét sem vette figyelembe. Pedig bőven lett volna miről beszélni, hiszen az Agrárminisztériumban komoly zűrzavar uralkodik a szektor számára káros módosítás kezelésével kapcsolatban.
