És ekkor az Egyesült Államok új vezetője váratlan fordulattal nem Elon Musk, hanem Vlagyimir Putyin lett.

Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

A bátor elemzők szerint a héten gyakorlatilag összeomlott az 1989 óta fennálló világrend, míg a visszafogottabbak is egyetértenek abban, hogy egy teljesen új helyzetre kell felkészülnünk. Donald Trump, miután néhány hétig húzta az időt, telefonon tárgyalt az orosz elnökkel, és a kommunikációjában olyan fordulatokat vett, amelyek az utóbbi években inkább a putyini propaganda sajátosságai voltak. A fenyegetések (Ukrajna nyersanyagkészletének átadása), megalapozatlan állítások (Volodimir Zelenszkij népszerűsége 4 százalékra csökkent) és aljas hazugságok (Ukrajna indította a háborút) mind megjelentek a diskurzusban. Az is egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzet szerint Európa szinte teljesen ki van zárva a konfliktus rendezéséből, így az EU vezetőinek sürgős és hatékony válaszokat kell kidolgozniuk.

Trump dühének forrása valószínűleg az volt, hogy – úgy tűnik, életében először – nemet mondtak neki. Miután egy olyan támogatási javaslatot terjesztett elő Ukrajnának, amely valósággal kifosztotta volna az országot, mint ahogy a győztesek általában teszik a háborúk veszteseivel, Zelenszkij határozottan jelezte, hogy ezt így nem fogja aláírni. Eközben Mike Waltz, a nemzetbiztonsági tanácsadó, arra kérte az ukrán elnököt, hogy hallgasson és adja át az értékeit. Később, miután Zelenszkij Keith Kellogg különmegbízottal tárgyalt, egy rövid üzenetben azt jelezte, hogy hajlandó gyors megállapodást ajánlani.

Az amerikai elnök továbbra is feszülten tartja a vámháború feszültségét, most éppen az autók, chipek és gyógyszerek terén tervez magasabb vámok bevezetését. Kérdés, hogy ez a lépés csupán a káosz fokozása, vagy esetleg van benne olyan logika, amelynek mégiscsak van értelme. Ezt a helyzetet a játékelmélet tükrében is megvizsgáltuk.

Az EU újabb szankciós csomagját Oroszország ellen fogadta el, azonban Szijjártó Péter ügyesen képviselte a magyar kormány érdekeit, és sikerült elérnie, hogy a focicsapatok és Kirill pátriárka ne essenek a szankciók hatálya alá. A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezt követően találkozott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, ahol többek között azt is felvetette, hogy Rogán Antalt vegyék le a szankciós listáról. Ám a várva várt válasz helyett Bessent elismerte Magyarországot az autóipari és akkumulátorgyártási beruházások terén, valamint a hazai infláció kezeléséért is, ami meglehetősen meglepő, tekintve a legfrissebb makrogazdasági adatokat.

A magyar kormány korábban azt mondta, majd Trump elnökségével minden sokkal jobb lesz, de finoman szólva sem ennyire egyszerű a helyzet. A héten épp az Európai Unió pénzügyminiszterei foglalkoztak azzal, hogy miként teljesíti Magyarország a költségvetési előírásokat, a kormányunk pedig egy újraszámolás után gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat, így pedig a miniszterek vita nélkül fogadták el a tervet.

Magyarországnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a nettó kiadások növekedési üteme 2025-re ne lépje túl a 4,3 százalékot, míg jövőre 4 százaléknál ne legyen magasabb. A 2025 és 2028 közötti időszakban egy évi átlagos 1,6 százalékos GDP-növekedés tűnik reálisnak. Emellett a cél az államadósság csökkentése is, amelynek arányát a 2024 végén mért 74 százalékról 2028-ra 68,2 százalékra kell mérsékelni. A tervek között szerepel továbbá egy körülbelül 18 milliárd eurós uniós forrás felhasználása is, amely azonban a korrupciós kockázatok miatt jelenleg nem áll rendelkezésre Magyarország számára.

Orbán Viktor megmondta, hogy innen már erősödni fog a forint, mire a forint gyengülni kezdett. A miniszterelnök azzal kezdte a hetet, hogy arról beszélt, az orosz-amerikai tárgyalások közeledésének köszönhetően közelebb van a béke, ami erősíti a forintot is.

Kétségtelen, hogy a forint az utóbbi hetekben fokozatosan erősödött, apróbb ingadozásokkal, és már sokkal közelebb került a 400-as szinthez, mint a 415-höz. Az ukrajnai tűzszünet lehetősége valóban örömteli a befektetők számára, és szintén kedvező, hogy Trump eddig nem az Európai Uniót célozta meg leginkább vámháborújával. Továbbá, a magas infláció miatt valószínűnek tűnik, hogy a közeljövőben nem várható kamatcsökkentés, ami szintén támogatja a forint stabilitását. Azonban a piaci bizonytalanságok miatt egy esetleges visszaesés is reális lehetőség - ezt a miniszterelnöki nyilatkozatot követő napok eseményei is mutatták, amikor a forint nem drámai, de észlelhető gyengülést mutatott.

A hét képe: Lázár János ambiciózus ígérete, mely szerint átfogó vasúti WC-felújítások várnak ránk, most valóságot öltött. Az újjávarázsolt létesítmény első példája nem a vonatokhoz, hanem a buszpályaudvarhoz kapcsolódik, hiszen itt kezdődött az átalakítási folyamat.

Új szakaszába lépett a budapesti várospolitikai diskurzus: a fókuszban most az aluljárós pékségek helyzete áll. A fővárosi vezetés nem zárta ki teljesen a lehetőséget, hogy az aluljárókban sütődék működhessenek, de a helyben sütés engedélyezése egyedi elbírálás alá került. Karácsony Gergely, a főpolgármester, videóüzenetében is felhívta a figyelmet a problémákra: a zsírok és olajgőzök felhalmozódnak a szellőzőrendszerben, melynek karbantartása komoly kihívásokat jelent. Ráadásul sokan a használt olajokat és zsírokat a csatorna rendszerébe engedik, holott az nem erre a célra, hanem az esővíz elvezetésére lett tervezve.

Az érintettek még csak homályos információkkal rendelkeztek az intézkedésről, amikor tőlük érdeklődtünk a részletekről. A Főpolgármesteri Hivatal válasza, amikor a szigorúbb betartatás indokairól faggattuk őket, az volt: a helyzet mostanra annyira elviselhetetlenné vált, hogy lépniük kellett. 28 éve létezik ez a rendelet, de most érkezett el az idő, hogy komolyabban vegyék.

Bár a hűvösebb időjárás talán elrejti a problémát, és a médiában sokan hajlamosak drámázni a téli hőmérsékletek miatt, tény, hogy hetek óta nem érkezett számottevő csapadék, sem eső, sem hó formájában. Az előrejelzések szerint tavasszal ez változhat, de a szárazság komoly kihívásokat jelent, amelyeket mindenképpen érdemes komolyan venni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság végre figyelembe vette a szakemberek évtizedes kérését: a gazdákat mostantól arra ösztönzik, hogy a víztöbbletet ne csak elvezessék, hanem használják ki a földjeik elárasztásával. Azok, akik ezt az utat választják, máris regisztrálhatnak az erre a célra kialakított online platformon, ahol megadhatják a vízborításra szánt területeiket.

Nyilván innen még rázós az út, de ezt a változást a HVG-nek nyilatkozó független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról. Újdonság, hogy irányváltást szorgalmaz a vízügy, most az agráriumon a sor, hogy hasonló szemléletváltást hajtson végre - mondta.

Vízre igencsak szükségük van az akkugyáraknak is. Debrecen kapcsán például már rendelkezett is a kormány, hogy évente kétmillió köbméter vizet kapjanak állami támogatással, méghozzá olyat, amely ivóvíz minőségű.

Egy program hasonló mennyiségű víz biztosítását ígérte a debreceni Nagyerdő és az erdőspusztai tavak védelmére, ám jelenleg a helyzet nem kedvező: a megvalósításhoz szükséges források hiányoznak. Saját költségvetésből nem tudják fedezni a szükséges intézkedéseket, ráadásul az EU-támogatások is befagyasztásra kerültek. Így egyelőre kérdéses, hogy sikerül-e folytatni a programot.

Egy kicsi, nyitott gazdaságban nem létezik monetáris szuverenitás, alkalmazkodni kell az Európai Központi Bank és az amerikai Fed politikájához - mindezt nem egy magyar jegybanki szakember nyilatkozta a HVG-nek, hanem Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke.

A beszélgetés során említést nyert, hogy Horvátország a válságos időszakok közepette csatlakozott az eurózónához, ami jelentősen megkönnyítette a nehéz helyzet kezelését. A felszólaló rávilágított arra is, hogy jelenleg a horvát lakosság az infláció ellen tiltakozik: véleménye szerint az ársapka nem egy átfogó megoldás az infláció kezelésére, hanem inkább a szociálpolitikai intézkedések egy eleme. Kiemelte, hogy voltak olyan területek, ahol hatékonyan működött, de más esetekben nem hozott eredményt. Összességében elmondta, hogy az elmúlt három-négy év során a lakosság jelentős áremelkedéseket tapasztalt.

A Schadl György és Völner Pál nevével fémjelzett korrupciós ügyben a vádlott végrehajtók általában jövedelmezően tevékenykedtek még a büntetőeljárás során is. Miközben a már elítélt, bűnbeismerő végrehajtók irodái szépen sorra zárják be kapuikat, a korábbi osztalékfizetések emlékét megőrizzük. A vesztegetés vádját határozottan tagadó Schadl, aki ügyesen manipulálja a jogi folyamatokat, valamint felesége, aki szintén vádlott, a háttérből továbbra is fenntarthatják üzleti tevékenységüket.

Schadl egykori helyettese már visszanyerte végrehajtói státuszát. Ennek oka, hogy a bíróság nem jogerősen megszüntette ellene folyó büntetőeljárást, azzal az indoklással, hogy a vád aláírás nélkül érkezett.