Magyarországon, amely az Európai Unió legnagyobb szegénységgel küzdő tagállama, a nyugdíjasok számára élelmiszerutalványok kerülnek kiosztásra.

A kormány kapott pár kokit és sallert Brüsszelből a kvótaadó, a kiskereskedelmi különadó és az árréstop miatt. Az infláció még mindig magas, tavaly már a magyar háztartások fogyasztása volt a leggyengébb az egész EU-ban, törvénybe írták a nyugdíjasok élelmiszerutalványát. Az idei költségvetés kuka, a kormány behúzott 1,4 ezer milliárd forint dolláradósságot, közben pár tízmilliárd forintért csuklóztatja a fővárost. Lázár János tárcája durván szigorítaná a plázastopot, Orbán Ráhel elköltözteti a bababoltját. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Uniós intézkedés indult Magyarország ellen a szén-dioxidot kibocsátó vállalatok megadóztatása kapcsán. A 2023-ban bevezetett, több száz milliárd forintos bevételt ígérő rendelet kapcsán a piaci szereplők már akkor kifejezték aggályaikat, miszerint az ellentétes az uniós jogszabályokkal. Most az Európai Bizottság elérkezettnek látta az időt, hogy felszólítsa Magyarországot a jogszabály eltörlésére.

Úgynevezett indoklással ellátott véleményben szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot, mivel úgy ítélte: a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer nincs összhangban az uniós joggal. Brüsszelnek a kiskereskedelmi különadóval van problémája: a külföldi irányítású láncok árbevételük jelentős része után 4,5 százalékos adót kötelesek befizetni, miközben a magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. A Bizottság szerint ez sérti a letelepedés szabadságának uniós alapelvét, különösen, hogy a rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy a külföldi irányítású kereskedelmi vállalkozások a hazai cégek mintájára strukturálják át üzleti tevékenységüket.

Nem ez az egyetlen, a kereskedelmet sújtó intézkedés, amellyel kapcsolatban Brüsszel eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben.

A bizottság két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a nem magyar tulajdonú cégeket érintő árréskorlátozások jogsértőnek bizonyultak.

Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indul, a második eljárás az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja.

Bár a kormány álláspontja az, hogy az árréstop bevezetése az infláció mérséklését szolgálja, felmerül a kérdés, hogy valójában nem csupán az inflációs mutatók kozmetikázásáról van-e szó. A gyógyszeripari vállalatok egyre gyakrabban jelentik be az "önkéntes árkorlátozások" bevezetését. A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án nyilvánosságra hozott egy listát, amely 25 terméket tartalmaz, amelyek árát a nagykereskedők 2024. december 31-i szinten rögzíthetik. Érdekesség, hogy a 25 érintett termék közül 24 szerepel azon a listán, amely alapján a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt számolja - derült ki a HVG információiból.

Hogy egy klasszikus mondással éljünk: na, de vajon sikerült? Hát, nem igazán. Májusban csak Romániában és Észtországban mértünk magasabb inflációt, mint a hazai 4,5 százalék. Ezzel szemben az uniós átlag mindössze 2,2 százalékra rúgott.

A kormány továbbra is folytatja a kiskereskedők szigorú ellenőrzését. A szigorításokról szóló diskurzusban a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) hangsúlyozta, hogy "csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítése és a helyi lakosság védelme" a cél. Azonban a tárca állításai ellenére a tervezett intézkedések valójában szigorítást jelentenek: a javaslat értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanok esetében nemcsak az új építkezések, hanem az átalakítások, vásárlások és bérbeadások is kormányzati engedélyhez kötnének, amennyiben azokat kereskedelmi célokra kívánják használni.

A kiemelkedően magas infláció hatásai egyértelműen megmutatkoznak a magyar háztartások életkörülményein, amelyek kifejezetten kedvezőtlenek. A helyzet valóban aggasztó. Szerdán az Eurostat közzétette a háztartások tényleges fogyasztásának 2024-es előrejelzését. Ez a mutató lényegében azt hivatott tükrözni, hogy az egyes országok lakói mennyi pénzt költenek el. A statisztikusok azt vizsgálják, hogy az emberek mennyi árut vásárolnak és milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, mindezt vásárlóerő-paritáson mérve, hogy figyelembe vegyék az országok közötti árkülönbségeket. Miután 2023-ban Bulgáriával karöltve az Európai Unió leggyengébben teljesítő országai közé tartoztunk, most már egyedül viseljük az EU utolsó helyezésének terhét.

A megélhetési helyzet továbbra is aggasztó, még akkor is, ha a keresetek növekedést mutatnak. Áprilisban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 708 300 forintot ért el, míg a nettó átlagkereset 486 500 forintra rúgott. Az előző évhez képest a bruttó kereset 9,8, a nettó kereset pedig 9,6 százalékkal nőtt, a reálkeresetek esetében pedig 5,2 százalékos emelkedés volt tapasztalható. A bruttó kereset mediánja 564 800 forint, míg a nettó mediánérték 392 700 forintot mutatott, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók fele ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezik. Mindkét mediánérték 10,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.

Bár a kormány évek óta várja és ígéri, a gazdasági felpattanás még mindig várat magára. Ennek megfelelően a költségvetési hiány idén is tarthatatlannak bizonyult, a kormány a GDP-arányos hiánycélt 3,7 százalékról 4,1-re emelte. Magyarország hétfőn 4 milliárd dollár (közel 1400 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényeket három részletben, miután a kormány úgy döntött, hogy megnöveli külföldi hitelfelvételét a költségvetési hiány fedezésére. A konstrukció három részből áll: egy 1,5 milliárd dollár értékű, ötéves lejáratú kötvényből; egy 1 milliárd dolláros, tízéves lejáratú csomagból, valamint egy 1,5 milliárd dolláros, 2055-ben lejáró kötvénypakettből.

A költségvetés szorult helyzete mellett a kormány igyekszik ilyen-olyan eszközökkel javítani a közhangulatot a közelgő országgyűlési választások előtt. A 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomag egyik része rendezi a nyugdíjasok élelmiszer-utalványainak szabályait is. A törvény szerint az utalványt csak hideg élelmiszer vásárlására lehet felhasználni. Az élelmiszerek árusítói és az őstermelők kötelesek azt elfogadni, az utalvány pedig készpénzre nem váltható át. Akinél ilyen utalvánnyal fizettek, az utána bármelyik banknál beválthatja számlapénzre vagy készpénzre, a banknak pedig majd az Államkincstár utólagos elszámolással biztosítja erre a forrást. A kibocsátás, felhasználás, beváltás és elszámolás költségeit a központi költségvetés állja. Az utalvány nem örökölhető.

A törvény csupán keretet biztosít a kormánynak, hogy később egy speciális rendeletben meghatározza az utalvány összegét, a jogosultak körét, az elfogadható helyszíneket, a kézbesítés módját, valamint a felhasználás időkereteit.

A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi bejelentése szerint a diákhitelek kamatstopját az év végéig meghosszabbítják. A tájékoztatás alapján a 2024. december 31-ig megkötött Diákhitel1 szerződések esetén a kamatszint 7,99 százalékra korlátozódik, ami 2025 második félévében is érvényes lesz.

Bár az idei költségvetés megvalósítása nem sikerült zökkenőmentesen, az országgyűlési képviselők mégis megszavazták a 2026-os költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A kormány visszatért ahhoz a korábbi gyakorlatához, hogy a büdzsét már tavasszal megtervezi, majd a nyári szünet előtt véglegesíti a parlamentben. Ez a lépés különösen kockázatos egy ilyen bizonytalan (világ)gazdasági helyzetben, hiszen az idei év kimenetele még nem tisztázott, így gyakorlatilag lehetetlen előre megjósolni, milyen kihívásokkal nézhetünk szembe a következő évben.

A kormány, s személyesen Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre sokat vár Donald Trump amerikai elnöktől. Vagyis, mint kiderült, annyira mégsem sokat. "Nagyon reméljük, hogy nagy dolgokat tudunk véghezvinni a magyar emberek javára" - mondta Magyar Levente külügyi államtitkár az USA és Magyarország közt kötendő gazdasági megállapodáscsomagról. De nem adott konkrét időkeretet, mivel az amerikai kormányzat jelenleg "nagyon elfoglalt". Az államtitkár szerint bár gyors megállapodásra nem számítanak, remélik, hogy energia-, űr- és hadiipari projektekben sikerül egyezségre jutni. "Néhány konkrét projektről beszélünk, amelyeket be lehetne vonni egy ilyen megállapodásba" - mondta.

Miközben a kormány a saját költségvetésével kapcsolatban meglehetősen rugalmas, az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzattal szemben már nem ilyen megengedő. A "csődhelyzet" feltárásához a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felkérte az Állami Számvevőszék volt elnökét, Domokos László "pénzügyi átvilágítási szakértőt", aki már egyeztetésen is részt vett. A főpolgármesterrel abban maradtak, hogy már jövő héten megkezdi a munkát.

A "csődhelyzetet" egyelőre sikerült elkerülni, legalábbis ideiglenesen. "Visszaszereztük Budapest pénzét" – osztotta meg Karácsony Gergely főpolgármester szerdán délután a Facebookon, kísérve egy tranzakciós értesítő képernyőfotójával, amely arról tanúskodik, hogy a Magyar Államkincstár 10 171 449 024 forintot utalt a főváros bankszámlájára. A Fővárosi Törvényszék kedden tette közzé, hogy helyt adott Budapest azonnali jogvédelmi kérelmének. Ez nem csupán azt jelenti, hogy az Államkincstárnak kamatostul vissza kell fizetnie a főváros által május végén inkasszált 10 milliárd forintot, hanem azt is, hogy a kormány által követelt szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva további beszedési eljárás nem indítható.

Nos, nézzük meg egy kicsit más szemszögből a dolgokat! Miközben a kormány a fővárosi önkormányzattal szemben szinte már a pár tízmilliárdos összegek körül feszül, más területeken nem éppen kíméli a büdzsét. Például Szatmárcseke revitalizációjára 8,5 milliárd forintot szánnak, és már meg is van, ki álmodja meg az új Kölcsey-emlékházat. A tervezés mögött álló koncepció nem csupán esztétikai szempontból kiemelkedő, hanem a nemzeti összetartozás szellemét is hirdeti, mértéktartó, mégis ünnepélyes megjelenésével és részletes kidolgozottságával érdemelte ki az első helyezést. A Budapesten tartott ünnepélyes díjátadón Lánszki Regő építészeti államtitkár, aki egyben országos főépítész is, jelentette be a legjobbak nevét, akik közül 36 pályázat versengett a rangos elismerésért. Az aranyérmet Turi Gergő, a Triskell Épülettervező Kft. tervezője vihette haza!

A kormány nem sajnálja a pénzt a nagy álmok megvalósításától. Tavaly az Adria Port, a magyar trieszti kikötő fejlesztéséért felelős vállalat, 861 ezer euró, azaz körülbelül 353 millió forint veszteséget könyvelt el. Ezzel a cég összesített vesztesége már megközelíti az 5 millió eurót, ami több mint 2 milliárd forintnak felel meg. Ezen kívül az Adria Port olasz leányvállalatának is volt egy 31 ezer eurós mínusza. A hat éve "megvásárolt" kikötő – ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipari terület – most már építkezés alatt áll, és a tervek szerint 2028-ra készül el.

Orbán Ráhel álomprojektje továbbra is veszteséges, de talán az új helyszín hoz majd számára kedvezőbb fordulatot. A miniszterelnök lányának bababoltja a XII. kerületből a pesti belváros szívébe költözik. Az új üzlet a Dorottya utcában fog megnyitni, ahol a Tiborcz István nevéhez fűződő Dorothea Hotel is található. Az Instagramon megosztott színes animációban egy vidám sárga nyuszi ugrál ki a Hegyvidékből, átpattan a Lánchídon, majd megérkezik a belváros pezsgő forgatagába. Orbán Ráhel 2021-ben alapította az Odu Store nevű bababoltot, ám a legfrissebb éves beszámoló szerint a vállalkozás már negyedik éve zár veszteséggel.

Bár nem éppen egy klasszikus sikertörténet, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) most ünnepli 35. születésnapját, csupán egy évvel fiatalabb Orbán Ráhelnél. Indulása nem volt zökkenőmentes, hiszen a kezdetekkor sokan megkérdőjelezték, hogy Magyarország készen áll-e egy ilyen intézmény működtetésére. Manapság azonban a tőzsde ritkán kerül a hírek középpontjába – pedig a valódi probléma nem magával a tőzsdével van, hanem a hazai vállalati szektorral.