Így hát néhány óra leforgása alatt a különféle témák labirintusán keresztül elérkeztünk az árréskorlátozásos marhától, a Strabag birodalmán és a 14. havi nyugdíj ígéretén át egészen Orbán Kapitány birodalmáig.

A kormány kommunikációja most már igazán felgyorsult, miután kiderült, hogy a repülőrajtra még mindig várni kell. A miniszterelnök úgy hozta nyilvánosságra a 14. havi nyugdíj bevezetését, hogy valójában nem is tett hivatalos bejelentést, ráadásul Amerika Kapitány jelmezében tette mindezt. Nagy Mártont a Mol-ra irányította, miközben nem a battai tűz, hanem Trump szankciói okozzák az üzemanyagok árának emelkedését. Lázár János szavaival élve, a Strabag nem éppen korrekt módon bánt vele, míg Gulyás Gergely egy új árstopcsomagot vezetett be, amit Nagy Márton grafikus tehetsége is megörökített. Ez a HVG legfrissebb heti gazdasági összefoglalója.

Orbán Viktor miniszterelnök megítélése szerint júliusra valóban megkezdődött a repülőrajt, ám mindez leginkább a választási osztogatás keretein belül valósult meg. A gazdasági mutatók azonban azt jelzik, hogy a harmadik negyedévben sem történt jelentős előrelépés a második negyedévhez viszonyítva. Éves szinten mindössze 0,6 százalékos növekedést tapasztaltunk. Az első három negyedév összesített adatai alapján Magyarország GDP-je éves alapon csupán 0,2 százalékkal bővült. Valójában a magyar gazdaság 2022 nyara óta nem tudott érdemben növekedni.

"A szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU kedvezőtlen vámmegállapodása, valamint Brüsszel háborúpárti politikája mind-mind gátolják a gazdaságunk növekedését" – fejtette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a harmadik negyedéves GDP-adatokat értékelve, követve a megszokott propagandatémákat. Az NGM emellett előrejelzést is tett: "míg ezek a körülmények nem változnak" (vagyis a háború, a vámmegállapodás és Brüsszel politikai irányvonala), addig...

Ez a növekedési ütem reális, és a gazdasági fejlődés felgyorsulásához, valamint az európai gazdasági helyzet javulásához elengedhetetlen a stabilitás és a béke megteremtése.

Bár a szaktárca a külső tényezőket hibáztatja, az uniós szintű statisztikák részben megkérdőjelezik ezt az érvet. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján a harmadik negyedévben az unió átlagos GDP-je 0,3 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva, ami azt jelzi, hogy a háború nem minden országot sújtott egyformán, és nem mindenhol érte el a gazdaságokat a padlóra küldő hatás.

A gazdasági repülőrajtot elhalasztották, ami bizonyára nem esett jól a kormánynak. Amint megérkeztek a GDP-adatok, a kommunikációs gépezet szinte azonnal megkezdte a viharos tempójú működését, mintha minden korábbi korlátozást levetett volna magáról. A racionalitás határait átlépve, sőt, a természeti törvényeket semmibe véve, egyenesen a hiperűrsebesség felé vette az irányt.

A kormány teljes gőzzel folytatta a választások előtti osztogatást. Vagy legalábbis a választások előtti ígérgetést. "Hosszú vita volt a 14. havi nyugdíjról. Azt eldöntöttük, hogy lesz, annak a bevezetési rendjén dolgozunk most még" - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán. Ez alatt azt kell érteni, hogy

A kihívás nyilvánvaló: a nyugdíjak kiegészítése évente 500 milliárd forintnyi terhet ró a költségvetésre. Persze lenne lehetőség a kiadások csökkentésére is. 2024 júniusa óta az Európai Bizottság már 600 millió eurót vont el a Magyarországnak járó uniós támogatásokból, miután a bíróság úgy döntött, hogy a hazai jogi keretek nem felelnek meg az uniós normáknak a menedékkérők ügyében. A magyar kormány nem reagál a pénzügyi felszólításokra, ami azt jelenti, hogy napi egymillió euró késedelmi kamatot is meg kell fizetni, jelenleg 5,5%-os mértékben. Az eddig levont összeg körülbelül két hétnyi nyugdíjkifizetésnek felel meg.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a GDP-adatok közzétételével egy időben bejelentette, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetésének konkrét ütemezése várhatóan a jövőben valósul meg. Emellett a kormány döntése értelmében 2026. február 28-ig meghosszabbítják az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopját. A miniszter hozzátette, hogy december 1-jétől az érintett termékek listáját további 14 élelmiszerrel bővítik.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a Facebookon osztotta meg, hogy mely élelmiszerekre vonatkozik a kormány decembertől érvényes árrésstopja, amelyet február végéig meghosszabbítottak.

A minisztérium még azzal is igyekezett megkönnyíteni a dolgot, hogy vizuálisan is bemutatta a termékeket, így ha valaki esetleg megijedne a hosszú listától, könnyedén átláthatja őket.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop meghosszabbítását és kiterjesztését nem előzte meg semmilyen egyeztetés. Ugyanakkor azt is elmondták sokadszor, hogy amíg veszteséges értékesítésre kényszerítik a kereskedőket, addig egyre nagyobb bajba kerülnek a kisboltok, és nem lesz tere az árérzékeny vásárlók körében népszerű akcióknak. Az OKSZ szerint szerint az intézkedést már rég ki kellett volna vezetni, hiszen az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alatt van, a legfrissebb, szeptemberi adatok pedig nem mutattak növekedést az előző hónaphoz képest.

A HVG bevásárlókosarának adatai is alátámasztják ezt a tendenciát: szeptemberben az átlagos kosárérték jelentősen csökkent az előző hónaphoz viszonyítva, míg októberre szinte azonos szintre jutott, mint januárban, forintra pontosan.

Az árrésstop nyilvánvalóan kampánystratégia, de felmerül a kérdés, mennyire bizonyul hatékonynak. A Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderült, hogy az emberek 60 százaléka szerint nem az árrésstop fogja orvosolni a drágulás problémáját. Érdekes módon, a válaszadók 51 százaléka határozottan egyetértene azzal a véleménnyel, miszerint az árrésstop csupán választási trükk, míg a teljes népesség 9 százaléka inkább osztja ezt a nézetet.

Míg az ellenzéki táborban a válaszadók 83 százaléka osztja ezt a nézetet, a bizonytalanok körében is jelentős, 57 százalékos arányban található olyan vélemény, amely hasonlóan gondolkodik.

A Fidesz-KDNP támogatói között mindössze 11 százaléknyian érezték magukat így, míg az ellenzéki táborban ez az arány 2, a bizonytalanok körében pedig 4 százalékra tehető.

De nem csak a nagy boltláncok és a drogériák szívhatják a fogukat. "A benzinárak máris megugrottak. Nagy Márton gazdasági minisztert megbíztam, hogy tárgyaljon a Mol vezetőivel, és

tegye világossá, hogy a vállalat a kieső profitját nem pótolhatja a vásárlók rovására, üzemanyagár-emeléssel

Orbán Viktor a Facebookon osztotta meg a legfrissebb információkat a Mol finomítójában bekövetkezett tűzesetről.

A Mol azonnal a tűzeset után közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy nincsenek külső beavatkozásra utaló nyomok. Orbán Viktor azonban burkoltan az ukrán fél felelősségét kezdte firtatni, megjegyezve: "A lengyel külügyminiszter javasolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket. Reméljük, hogy ez nem az, amiről szó van."

Valójában az üzemanyagok drágulása mögött nem a battai incidens áll, hanem a Donald Trump amerikai elnök által az orosz Lukoilra és Rosznyeftyre bevezetett békeszankciók, amelyek miatt megugrott az olaj világpiaci ára. A szankció a jelek szerint működik. "A Lukoil közli, hogy mivel több állam korlátozó intézkedéseket vezetett be a vállalat és leányvállalatai ellen, nemzetközi eszközeit el kívánja adni. A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött" - állt a cég hétfői közleményében.

Orbán Viktor mindenesetre - Szijjártó Péter és Lázár János kíséretében - Washingtonba utazik, ahol igyekezhet majd meggyőzni Trumpot, hogy a szankciók nem működnek, csak a háborúpárti országok akarnak szankciókat. No meg arról, hogy Magyarország továbbra is vásárolhasson orosz energiahordozókat. Kérdés, ez mennyire lesz sikeres.

- mondta Matt Whitaker a Fox Newsnak adott interjúban. Az Egyesült Államok NATO-nagykövete Magyarországgal kapcsolatban azt is kijelentette, hogy ellentétben a szomszédos országokkal "eddig semmilyen tervet nem készített, és nem is tett aktív lépéseket ebben az irányban".

Washingtoni útitársait Orbán egy AI-generálta videóval jelentette be, amiben rá jutott Amerika Kapitány szerepe. Ha másra nem, arra biztosan jó a mesterséges intelligencia, hogy Szijjártó Pétert Pókembernek öltöztesse. Amúgy az AI-ipar körül egyre több a vészjel. Maroknyi AI-cég dollár-százmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz, miközben a megtérülés egyelőre minimális. A mesterséges piacduzzasztás közepette ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy az AI egyelőre pont az ellenkezőjét hozza annak, mint amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebbek a párhuzamok a dotkomlufival.

Orbán valószínűleg azért viszi magával Lázárt, mert a közlekedési miniszter képes világosan és határozottan kifejezni véleményét. "Úgy fogalmazok, ahogy nálunk szokás, a Strabag átvert minket" - felelte Lázár János arra a kérdésre, hogy időben átadják-e az M30-as autópálya Szikszó és Miskolc közötti szakaszát. A miniszter szerint a problémát alapvetően a Strabag hibája okozta, és a cég vállalta, hogy 10 hónapon belül helyreállítja a süllyedésből adódó problémákat.

Később a közlekedési miniszter azt állította, hogy a Strabag mögött a Tisza érdekeinek védelme áll.

A héten Lázár Jánosnak egy különösen jelentős eseménye volt. A Nyugati pályaudvarról mindössze 20 perc alatt elérhetővé válik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ahol a járatok 5-10 percenként fognak indulni. Ezt Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője osztotta meg a sajtóval Lázár Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatón. A két miniszter részletesen bemutatta a repülőtér kötöttpályás vasúti összeköttetésének megvalósítására vonatkozó terveiket és céljaikat, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében.

A gyorsvasút megteremtésére vonatkozó koncepciót elfogadta a kormány, 27 kilométernyi vasút épülhet meg két vágányon, Kőbányától Monorig, bekötve az országos gerinchálózatba a repteret. A Nyugati pályaudvarból 20 perces menetidőre lehet számítani, a jegyár 3-4 ezer forint lehet. A megvalósításra nemzetközi tendert írt ki a kormány, arra koncesszió keretein belül kerülhet sor.

Közben kínai légitársaságok, logisztikai és e-kereskedelmi vállalatok terjeszkednek a budapesti repülőtéren, hogy könnyebben tudjanak az európai piachoz férkőzni.

Európa Kína számára kiemelkedően fontos szerepet játszik a Washingtonnal zajló kereskedelmi és vámháború árnyékában. Azonban az utóbbi időszakban enyhülés jelei mutatkoznak. Donald Trump amerikai elnök tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszélésük során megállapodtak abban, hogy a kínai termékekre kivetett vámokat 57%-ról 47%-ra csökkentik. Ezt Trump az Air Force One fedélzetén osztotta meg az újságírókkal. A Reuters tudósítása alapján ez a lépés jelentős előrelépést jelenthet a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban.

és célba veszi a fentanilt csempészeket.

A hazai választási időszakra való tekintettel érdemes megemlíteni az elmúlt hetek legjelentősebb médiapiaci fejleményét: pénteken hivatalossá vált, hogy az Indamedia megvásárolja a Ringier Hungary-t. Az Indamedia portfóliójába többek között olyan népszerű platformok tartoznak, mint az Index, a Femina, a Dívány, a port.hu és a Totalcar. A cégcsoport a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, aktívan részt vesz a digitális, print- és reklámügynökségi szegmensekben is. A holdingvállalat részvényeinek fele Vaszily Miklós, a kormányhoz közel álló TV2 elnök-vezérigazgatójának birtokában van, míg a másik felét Ziegler Gábor irányítja.

A Ringier Hungary felvásárlásával az Indamedia már a printpiacon is meghatározó szereplővé válik, a kiadó portfóliójába tartozik a 31 éve a piacon lévő Blikk bulvárlap, a női magazinok között a Kiskegyed, a prémium szegmensben pedig a Glamour és a Glamour Book.

Az országgyűlési választás csak áprilisban lesz, a kormány/párt azonban már puskapora jelentős részét ellőtte a különféle adókedvezményekkel, kedvezményes lakáshitellel, nyugdíjasutalvánnyal, kvázi 14. havi nyugdíjjal, stb. stb. stb. Krumpliosztást még nem ígértek, szóval az lehet még. De

Pár évtized múlva valószínűleg kizárólag importburgonya kerülhet a bográcsokba – és a választások előtt osztogatott zsákokba is –, mivel a hazai éghajlat egyre inkább kedvezőtlenül alakul a burgonyatermesztés szempontjából. Sőt, sok helyen ez már most is így van, hiszen csak hűtőöntözés mellett sikerül krumplit termelni. A 2000-es évek elején még körülbelül 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, míg ma ez a mennyiség sajnálatos módon a negyedére csökkent. A magyar termelés jelenleg csupán a hazai fogyasztás 40-50 százalékát képes fedezni, a hiányzó mennyiséget pedig főként francia, német és holland importtal pótolják.

Ami azt illeti, nem csak a krumplival van baj. Idén is óriási károkat szenvedett el a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás hatásai miatt, magyarázta Raskó György agrárközgazdász. Raskó szerint a betakarított kukorica mennyisége idén csak 3,5 millió tonna lesz, ami egy átlagos évi mennyiség fele. A kieső mennyiség piaci értéke 300 milliárd forint. Búza és egyéb kalászosok esetén az elmaradás 100 milliárdos, az elfagyott gyümölcsösök kára további 100-150 milliárd forint, de ezek csak a főbb ágazatok, másutt is pusztított a klímaváltozás. Raskó szerint

A Fidesz talán fontolóra vehetné egy igazságosabb adórendszer bevezetését, hiszen erre egyértelmű igény mutatkozik. A társadalom túlnyomó része - kivéve a Fidesz szimpatizánsait - úgy véli, hogy a magasabb jövedelműeknek arányosan nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a költségvetéshez adó formájában. A közvélemény elvárása, hogy a személyi jövedelemadó rendszere a vagyoni különbségek csökkentésére is fókuszáljon - derült ki az IDEA Intézet októberben készített felméréséből. Az ellenzéki szavazók körében, különösen a Tisza- (86%) és a DK-szavazók (86%) körében széles körű támogatottságot élvez a jövedelemkülönbségek mérséklésének célja, míg a Fidesz-KDNP szavazók csupán 9%-a áll ki ennek az elve mellett.