Így hát Rogán Antal is belevetheti magát az ájurvéda világába Indiában, miután az amerikai vakációja meghiúsult.
A héten figyelemreméltó események zajlottak a nemzetközi porondon: az Egyesült Államok korrupciós vádak miatt szankciós listára helyezte Rogán Antalt. Ezen kívül Donald Trump ambiciózus terveket szőtt Grönland és Kanada megszerzésére, míg Elon Musk az európai politikai életben próbálja megvetni a lábát. Eközben a forint értéke kétéves mélypontjára süllyedt. Itt a HVG heti összefoglalója az aktuális fejleményekről.
A hét elejét még az a színes hír uralta, hogy Orbán Viktor Indiában bukkant fel egy ájurvédikus gyógyító oldalán, azonban hamarosan egy sokkal súlyosabb esemény került a figyelem középpontjába: Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, ahol terroristák és nagypályás bűnözők között található. A magyar kormány optimizmussal tekint a jövőre, remélve, hogy Donald Trump másfél hét múlva visszatér a hatalomba, és az ügy megoldódik. Azonban a helyzet korántsem ennyire egyszerű, hiszen a miniszternek most bizonyítania kell, hogy a körülmények, amelyek miatt a szankciók életbe léptek, már nem állnak fenn.
És azt sem árt tudni, hogy a The Washington Post az első Trump-kormány idején is írt arról, hogy tervben voltak Rogán elleni szankciók, de Mészáros Lőrinc és Tiborcz István neve is felmerült. Rogánnak most az összes olyan vagyonát zárolták, amely amerikaiak ellenőrzése alatt áll (a vagyonnyilatkozata alapján ilyen nincs, de hát abba bárki azt ír be, amit szeretne), de dollárban sem kaphat pénzt, az Egyesült Államokba pedig nem tud beutazni. Rogán személyes ügyeinél persze sokkal fontosabb az, hogy ez egy nagyon súlyos üzenet volt a magyar kormány felé, hiszen a diplomácia udvariasságán túl az amerikaiak sem gondolják, hogy egyetlen miniszter volna a korrupció működtetője. A magyar rendszerről készítettünk interjút Jancsics Dávid korrupciókutatóval is, aki arról is beszélt, nem garantált, hogy ha a NER-t egyszer leváltják, akkor a következő hatalom nem épít fel újra egy korrupt rendszert.
Az egész világ szeme az Egyesült Államokra szegeződik, hiszen már csak néhány nap választ el bennünket Donald Trump második elnökségétől. A leendő elnök most azzal keltette fel a figyelmet, hogy nemcsak Grönland és a Panama-csatorna iránt érdeklődik, hanem a jelenlegi politikai válságba került Kanadát is célkeresztbe vette. Kérdéses, hogy valóban katonai lépéseket tervez-e, vagy csupán a gazdasági tárgyalások során szeretné erősíteni pozícióját, de az biztos, hogy a putyinista narratíva, amely szerint elnökök területekért folyamodhatnak, most kapóra jön. Közben a Trump által beharangozott kereskedelmi háború is egyre közelebb kerül a mostani, leköszönő adminisztráció döntéseihez, a leendő elnök pedig azt nyilatkozta, hogy a NATO-tagállamoknak a GDP-jük 5%-át védelmi kiadásokra kellene fordítaniuk.
Nagy kérdés, hogy Trump mennyire engedi szabadjára Elon Muskot a világpolitika átalakításában. Már sok példát láttunk arra, hogy életközépi válságba kerülő férfiak a vagyonukkal furcsa dolgokat művelnek, de Musk most egy egészen új dimenzióba lép: éppen a brit kormány megbuktatásán dolgozik, ráadásul a német választások előtt nyíltan a szélsőjobboldal mellé állt. Közben pedig elérte, hogy a legjobb Diablo-játékosok közé kerüljön, ami vagy azt jelenti, hogy rengeteg időt töltött a játékkal, vagy valami trükköt kellett bevetnie. Európában egyre többen hangoztatják, hogy jogi eszközökkel kellene megvédeni a kontinenst Musk beavatkozásától, különösen annak tükrében, hogy a világ leggazdagabb embere hamarosan hivatalos amerikai állami posztot is betölthet. Hogy mi sül ki ebből, azt majd meglátjuk – Steve Bannon, aki nyolc évvel ezelőtt Trump legszorosabb szövetségese volt, most már a háttérbe szorult, és azt állítja, Musk mentális szintje egy kisgyerekével vetekszik, talán jobb lenne, ha visszatérne Dél-Afrikába.
Közben számos amerikai vállalat hajlik arra, hogy Trump irányába engedjen. A McDonald's például feladja sokszínűségi törekvéseit, ami jelentős következményekkel járhat. A Meta, amely Trump egy barátját ültette az igazgatótanácsába, szintén csökkenti a tényellenőrzés mértékét. Ormós Zoltán internetjogászt kérdeztük a helyzetről, aki rávilágított, hogy a döntések mögött üzleti érdekek és politikai nyomás is állhat.
A magyar költségvetési hiány mértéke olyan mértékben megnövekedett, hogy az NGM csupán a sajtóközleményének utolsó előtti bekezdésében tette közzé a konkrét adatot. Eredetileg 2500 milliárd forint, ami a GDP 2,9%-ának felelt meg, volt a cél, ezzel szemben végül 4100 milliárd forint hiány keletkezett, ami a végleges GDP-értéktől függően körülbelül 4,8%-ot jelent.
A forint is rendkívül rosszul áll, kétéves mélypontjánál, amiben persze bőven szerepe van annak is, hogy Trumpra várva minden olyan befektető ideges, aki Európába hozná a pénzét. A héten érkezett meg a novemberi kiskereskedelmi adat is - a 4,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest egész jó. Az iparunk viszont ugyanabban a hónapban siralmasan teljesített, egy év alatt 4,2 százalékkal esett vissza. Úgyhogy csodás gazdasági javulás helyett hangulatjavításra marad az ígéret Lázár Jánostól, hogy ha húsz percnél többet késik a vonat, visszajár a jegyár fele.
A hét képe: a kaliforniai tűzvész. A klímakatasztrófa egy új, eddig ismeretlen dimenzióba lépett: 2024, nem csupán a valaha regisztrált legmelegebb év, hanem az első alkalom is, amikor a globális felmelegedés átlépte az iparosodás előtti szinthez képest másfél fokkal megemelkedett, sürgető és veszélyes határt.
Feljelentést tett egy végrehajtó, azt állítva: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar több milliárd forintnyi díjat szedett be legalább 2019 és 2021 között törvénytelenül. Szerinte azt az általános költségátalányt, amely a karnak minden eljárás után jár, üzemszerűen, törvénytelen módon számolták a valódinál magasabbnak.
Igaz, olyan végrehajtó is volt, aki azt mondta a HVG-nek: nem törvénytelenségről van szó, hanem a szabályok nem voltak egyértelműek. Ha egy jogszabályt sorozatos félreértések miatt alkalmaznak rosszul, akkor az is lehet a végeredmény, hogy kimondják, nem bizonyítható bűncselekmény elkövetése.
A magyar MVM Csoport tervezi, hogy felvásárolja az E.On romániai leányvállalatát. Az üzlet megvalósítása azonban csak akkor lehetséges, ha a szükséges átvilágítás zökkenőmentesen lezajlik, és a román hatóságok minden szempontból rendben találják az ügyletet. Mindazonáltal, a szoros magyar-orosz politikai viszonyok és a gázkapcsolatok következtében sok románban aggodalmak merültek fel, amiért a vészharangok megszólaltak a fejükben.
A román gazdasági sajtóban megjelent cikkek rendre kiemelik: az MVM állami vállalatként az Orbán-kormány kontrollja alatt áll, és mivel Orbán Viktor Vlagyimir Putyin leghűségesebb európai szövetségese, a romániai félelmek szerint az üzlet végbemenetelével az E.On Romania a továbbiakban orosz gázzal látja el a fogyasztóit, és Moszkva így befolyást szerez Bukarest felett.
"A mi márkánk a világ egyik legértékesebb kincse, ezért különösen ügyelnünk kell a hírnevünkre" – ezt a megjegyzést valószínűleg Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója tette. Nemrégiben az Európai Bíróság végre döntést hozott egy hosszú jogi vitában, és a Legónak adott igazat a középen négygömbös, lapos elem szellemi tulajdonjogát illetően.
A Lego forgalma az elmúlt húsz évben megtízszereződött, és 2024-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt. Ma nagyobb a bevétele, mint a sorban utána következő két amerikai cégnek - a Barbie-készítő Mattelnek és a Nerf-fegyvereket gyártó Hasbrónak - együttvéve. A digitális platformok és a fizikai boltok együttes alkalmazásával a Lego ügyesen átvészelte a koronavírus-járványt és az azt követő ellátásilánc-gondokat is.
