Így hát, tizenöt évnyi kormányzás után a NER végül elérte a wc-papír profitmarzsának szintjét.
Az infláció üteme továbbra sem csökkent eléggé; a kormány újabb termékek árrésének korlátozását vezeti be; bírósági döntés született a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban. Ez a HVG heti gazdasági összegzése.
Lassult az infláció, de nem annyira, mint amennyire az elemzők várták: 4,2 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Az árrés korlátozása valóban lejjebb vitte valamivel az inflációt, még ha nem is annyira sokkal, mint amennyire számítani lehetett rá - nyilván sok más termék árát emelték a cégek. De úgy jött össze egy, a vártnál kisebb lassulás, hogy abban benne volt a benzin árának a kormánytól független nagy esése is, úgyhogy érdemes óvatosan figyelni, mit hoz az árrésszabály.
A kormány mindenképpen szélesítette az árrés szabályozásának körét, beleértve olyan termékeket is, mint a zsebkendők, a vécépapírok és az izzadásgátlók. A kereskedelmi szektor képviselői viszont aggodalmukat fejezik ki, mert ez a lépés számos vállalkozás számára komoly kihívásokat hozhat.
A hét egyéb gazdasági mutatói sem festenek túl biztató képet. Az ipari termelés 5,4%-os visszaesést mutatott, amire a kormány Németországra hárítja a felelősséget, míg az elemzők figyelmeztetnek, hogy még messze vagyunk a mélyponttól. A kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,4%-os növekedést produkált, amit a kormány azzal indokol, hogy 2024-gyel ellentétben idén nem márciusban esett húsvét.
Miközben a kormány ismételten nekilátott a 2025-ös költségvetés újraírásának, máris benyújtotta a 2026-os tervezetet. Ezt a legújabb verziót háborúellenesnek titulálja, ami a büdzsé szempontjából teljesen értelmetlen, de valahogyan le kell takarni a stabilitás hiányát. A várakozások szerint 4,1 százalékos gazdasági növekedés valósulhat meg, ami erősen optimistának tűnik, míg a 3,6 százalékos inflációs előrejelzés inkább alulbecsültnek számít. A hazai össztermékhez viszonyított 3,7 százalékos deficit-előirányzat pedig kifejezetten magasnak mondható, ami aggasztó jele a költségvetési helyzetnek.
"Idén júniustól jövő júniusig rengeteg pénz megy a gazdaságba" - indokolta Nagy Márton, miért bízik abban, hogy a jövedelmek és a fogyasztás gyors növekedésének előbb-utóbb gazdaságélénkítő hatása lesz. Ez viszont inkább kockáztatásnak tűnik, és felsejlik a 2022-es emlék: akkor egy nagy osztogatást időzített a Fidesz a választásra, majd a győzelmük után az egész ország koppant egy nagyot.
Matolcsy György utolsó napjait töltötte a jegybank élén, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány létrehozásába kezdett – derült ki a HVG információiból. Az alapítvány bejegyzésére hivatalosan május 7-én került sor a Fővárosi Törvényszéken. Az alapítvány vezetősége Matolcsy szellemi köréhez tartozik, és a bejegyzési folyamat rendkívül gyorsan zajlott le. Az azonban még mindig kérdéses, hogy ki, milyen célok érdekében, milyen forrásokból és mennyi tőkét kíván majd befektetni az alapítványba.
Eközben zárolták Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a bankszámláit. Az ő cégei a Matolcsy-jegybankelnökség alatt több tízmilliárd forintos profitra tettek szert, miközben az MNB székházfelújítása másfélszeresére drágult, ami még az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt.
A hét képe: A néhai Ferenc pápa és az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa képe szuvenírok mögött
A szélsőjobboldali George Simion győzelme a román elnökválasztás első fordulójában már előre sejthető volt, de az a mértékű fölény, amivel diadalmaskodott, valóban meglepetésként hatott. Ez a siker pedig szinte biztosra ígéri, hogy ő lesz a végső győztes is. A befektetők azonnal reagáltak a politikai eseményekre, és elkezdték kimenekíteni tőkéjüket Romániából, ami a lej árfolyamának drámai zuhanásához vezetett, és az 5 eurós lélektani határt is átlépte. A román jegybanknak sürgősen közbe kellett lépnie, hogy megelőzze a helyzet további romlását.
Az elnökválasztás következményeként a kormány megbukott, ami újabb kihívások elé állítja az országot, amely egyre súlyosabb pénzügyi nehézségekkel küzd. Jelenleg gazdasági reformokat kellene végrehajtani, de senki sem tudja, ki kerül hatalomra a közeljövőben. A választási lehetőségek között az eddigi problémák forrásául szolgáló pártok és a szélsőjobboldali alternatíva szerepel. Bálint Csaba, a román jegybank igazgatótanácsának tagja az HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy a jegybank készen áll arra, hogy kezelje a kialakult helyzetet.
Számos magánvállalat próbál hasznot kovácsolni az állami aranyvízumprogramból – derül ki a HVG legfrissebb jelentéséből. Tavaly július óta újra lehetőség nyílt arra, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező, például ázsiai vagy arab üzletemberek, befektetéseik által megszerezzék a tartózkodási engedélyt Magyarországon.
A cégek, amelyek közvetítőként segítenek megszerezni ezt az engedélyt, fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként. Az érintettek úgy látják: hatalmas munkát kell végezniük, és sok a költségük is.
Az Európai Bíróság állásfoglalása szerint tisztességtelennek minősül az a devizaalapú lízingszerződés, amely az árfolyamkockázat teljes terhét a fogyasztóra rója. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Csányi Sándort, aki úgy véli, hogy ez a döntés nem hoz alapvető változást a magyar devizahitelezés viszonyai között. Az OTP elnöke a HVG-nek nyilatkozva arról is beszámolt, hogy az OTP nem lép be a lengyel piacra, amíg a helyi devizahitelesek helyzetét nem sikerül rendezni.
Peter Roebben, a K&H Bank új vezérigazgatója, aki 2025 elején lépett a posztjára, interjút adott a HVG-nek. Kifejtette, hogy a pénzügyi szektor számára előnyös lenne, ha nagyobb kiszámíthatóságot érhetnénk el, és ha a terhek csökkennének. Azonban hozzátette, hogy a jelenlegi helyzethez való alkalmazkodás elengedhetetlen. Emellett megemlítette, hogy a készpénz nem fog teljesen eltűnni, ugyanakkor nem ez a jövő iránya.
Tudták, hogy az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha az ország határain kívül készülnek filmek? Donald Trump szerint ez így van, ezért bevezetett egy 100%-os vámot az USA-n kívül forgatott filmekre. Ez a lépés pedig aggasztó helyzetet teremt a magyar filmipar számára, hiszen az amerikai produkciók jelentős bevételt generáltak itthon, és a helyi filmes infrastruktúra éppen erre a lehetőségre épült.
A helyzet nem lesz olyan könnyű, mint ahogyan Trump elképzeli. Például a szolgáltatásokra általában nem szoktak vámot kivetni, ami különböző kihívásokat vet fel. Érdekes kérdés az is, hogy az Egyesült Államokban honnan fognak előkeríteni dzsungelt vagy közép-európai városrészeket, ha épp ezekre van szükség egy film forgatásához. Ráadásul a költségek is hirtelen megugorhatnak. A nézők ezt talán még egy-másfél évig nem érzik meg, de utána már ők is észlelhetik, hogy valami nem stimmel.
