Schadl György: Nem az én eltávolításom volt a cél, csupán egy mellékes áldozat vagyok a játék során.

Magyarország egyik leghíresebb korrupciós ügyének középpontjában álló elsőrendű vádlott, Schadl György, aki jelenleg két ügyben is a Fővárosi Törvényszék elé áll, megdöbbenését fejezte ki az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban, melyeket kifejezetten nevetségesnek tart. Az idei év első tárgyalását követően adott interjújában az Indexnek részletesen kifejtette álláspontját.

Január 23-án újabb ügyben indult bírósági eljárás Schadl Györggyel szemben a Fővárosi Törvényszéken, ismételten végrehajtók közötti korrupciós ügy miatt emelt vádat ellene a nyomozó főügyészség. Az ezzel összefüggésbe hozható négy vádlott közül a csütörtöki tárgyaláson csak egy ember ismerte el a bűnösségét, Schadl György ezúttal is ártatlannak vallotta magát.

Az ügyészség vádja szerint a vállalkozó elmulasztotta egy korrupciós bűncselekmény feljelentését a hatóságoknál, amikor tudomást szerzett arról, hogy két végrehajtó-helyettes felajánlja a segítségét egy végrehajtó jelöltnek, akinek ezért cserébe az ügy III. rendű vádlottja számára az iroda osztalékának egy részével kellett volna meghálálnia ezt, emellett helyettesként is alkalmaznia kellett volna őket. Schadl György erről azok alapján szerzett tudomást, hogy a két helyettes mindezt az ő irodájában beszélte meg. A vállalkozó felszólította őket arra, hogy ezt az egyezséget azonnal bontsák fel, aminek a felek eleget is tettek, de az ügyészség szerint a bűncselekményt Schadl nem jelentette.

A vádhatóság egy olyan bűncselekmény elkövetésével vádol, amire az elmúlt öt évben ezen az ügyön kívül nem volt példa Magyarországon. A gond csak az, hogy ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el, én azonban a kar elnökeként nem voltam az. Végrehajtóként, a végrehajtási eljárások során az vagyok, de ez nem egy árverési visszaélés vagy egy végrehajtási üggyel kapcsolatosan tudomásomra jutott, általam bűncselekménynek vélt dolog volt, amit jelentenem kellett volna. Fegyelmi vizsgálatot sem indított az ügyben a Végrehajtói Kar hivatalvezetője, aki viszont valóban hivatalos személy - hogy miért, azt elmulasztották még csak megkérdezni is tőle. Nem tudtam, hogy bűncselekmény történt, erről pedig hangfelvételem is van

- mondta az Indexnek Schadl György, aki már a beszélgetés elején leszögezte, úgy érzi, egyes ügyészek és a Nemzeti Védelmi Szolgálat egyes tagjainak célkeresztjében voltak, és kreált vádakkal akár olyan ügyeket is indíthatnak ellene, hogy kábítószerrel kereskedik vagy kavicsokkal dobál repülőgépeket.

Milliókat invesztált a végrehajtók támogatásába.

2021 végén egy váratlan korrupciós botrány robbant ki a magyar médiában, amikor kiderült, hogy Schadl Györgyöt, feleségét és intézőjét a budapesti repülőtéren őrizetbe vették. Az ügy gyorsan bonyolódott, mivel a végrehajtói kar elnökét korrupcióval gyanúsították, és nem sokkal később Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is a nyomozás célkeresztjébe került. A vádak szerint Völner Pál befolyással bírt a végrehajtói pozíciók kinevezésében, és Schadl György tőle kért segítséget ebben a kérdésben. Az államtitkárnak nyújtott támogatásáért cserébe Schadl 2-5 millió forintot juttatott a politikusnak, ami tovább súlyosbította a vádakat és a botrány körüli figyelmet.

Amikor megkérdeztük, hogyan ismerkedett meg Völner Pállal, Schadl György felidézte, hogy pár évvel ezelőtt találkoztak egy rendezvényen, amikor még Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter. "Ott mutattak be egymásnak minket, és miután Pali hatalmas jogi tudással rendelkezik, szakmai beszélgetésekbe kezdtünk, és hamar megértettük egymást."

Schadl György és Völner Pál kapcsolata a jövőben is baráti maradt, azonban Schadl határozottan elutasítja azt a vádaskodást, miszerint ő saját magának javasolt volna személyeket a végrehajtói pozíciókba, és ehhez Völner Pál segítségét kérte volna. Az ügyvéd egy konkrét videót hozott fel példaként, amelyet egy találkozójuk során a rendőrség rögzített. A sajtóban elterjedt hírek szerint Schadl egy ajándéktasakot nyújtott át Völnernek, amely állítólag korrupciós pénzt tartalmazott. Ezzel szemben Schadl azt állítja, hogy a valóság az, hogy ő kapott ajándékcsomagot Völner Páltól, aki a végrehajtói kar elnökeként adta át neki azt, és erről a rendőrség is készített felvételt.

Az ügy kezdetben titkosítva volt, a gyanúsítás elolvasását követően az ügyvédem is csak annyit kérdezett tőlem, hogy ki akarja egy ekkora blődlivel levadászni ezt a Völner Pált, és annyit mondott, hogy te ebben csak egy statiszta vagy. Képzelje el, hogy a vádirat szerint én akkor is éppen pénzt adtam át Völner Pálnak, amikor éppen Ausztriában síeltem. Sőt, a titkárnőm akkor hozott nekem az egyik végrehajtótól pénzt, amikor GPS adatok szerint nem is ugyanazon a településen tartózkodtunk, egy másik alkalommal pedig az ügyintézőmnek akkor adott pénzt, amikor ő, az ügyészség által lekért GPS adatok szerint aznap 100 kilométerre volt tőle.

F. Vivien, a titkárnő, kulcsszerepet játszott a vádhatóság számára benyújtott Excel-táblázatok révén, amelyek alapján azt állította, hogy a Schadl által megkent végrehajtók az osztalékuk egy részét átadták a kar vezetőjének, és Völner Pál is részesült ezekből az összegekből. A táblázatban a "vp" jelzés Völner Pálra utalt, legalábbis Vivien szerint. A bírósági eljárás során tanúként vallott a táblázatban szereplő tételekről, és bár soha nem volt szemtanúja bűncselekménynek, arra a következtetésre jutott, hogy főnöke törvényt sértett. Vivient "koronatanúként" kezelték az ügyben, miután megállapodást kötött az ügyészséggel, így elkerülte, hogy a vádlottak padjára kerüljön.

Neheztelek rá, de megértem, hogy miért tette. Kisgyermekes anyukaként, ha azt mondják, azonnal megyek a kóterba, ha nem vallok a főnökömre, én sem gondolkodtam volna. Ezt még azzal is kiegészítették, hogy még csak eljárás sem indul velem szemben, és még meg is tarthatom azt a 200 millió forintot, amivel azt a szerencsétlen monori végrehajtót lehúztam, csak cserébe adjon tanúvallomást ellenem, szerintem kevés magyar utasította volna vissza ezt az ajánlatot.

A közelmúltban napvilágot látott, hogy az ügy tárgyalásainak megkezdése előtt a vádhatóság képviselője egy előkészítő ülés keretében bejelentette: Schadl György ellen 880 millió forintos korrupciós ügyben tíz év börtönbüntetés kiszabását javasolják. Az ügyészség több értékes tárgy, így autók, egy hajó és egy kisrepülő lefoglalását is kérte, emellett a végrehajtói pozícióját is felfüggesztették a jogerős ítélet kihirdetéséig. Érdekes módon azonban az iroda továbbra is Schadl tulajdonában maradt, és más vállalkozásokban is részesedéseket szerzett.

Figyeljen, én egy végrehajtó vagyok. Sok embernek negatív élményei vagy előítéletei vannak a végrehajtókkal kapcsolatban, és a másik főszereplő egy politikus. Ha orvosok lennénk, a társadalom elismertebb tagjai, valószínűleg nem lenne ekkora felhajtás a téma körül. De mivel az ügyészség vádat emelt ellenem, az emberek azonnal bűnösnek tartanak. Akkor minek a tárgyalás? Azonnal meg lehetne büntetni az embert, nem igaz?

A vádak szerint Schadl György anyagi juttatást nyújtott Völner Pálnak annak érdekében, hogy az általa javasolt személyeket nevezzék ki különböző végrehajtói posztokra. A kinevezett végrehajtók közül többen már a tárgyalások előtt elismerték bűnrészességüket, és később jogerős ítéletet kaptak. Ekkor azonban még nem álltak a jogi kötelezettség terhe alatt, hogy igazat mondjanak. A bíróság már tanúként is kihallgatta őket, és az igazmondási kötelezettségük alatt úgy nyilatkoztak, hogy mindent meg akartak tenni az ügyből való kilépés érdekében, hiszen nem kívánták hosszú éveken át tartó meghurcoltatás sorsára jutni. Kifejtették, hogy Schadl Györgytől kölcsönt vettek fel, melynek visszafizetését az osztalékokból oldották meg. Ezt a lépést azért kellett megtenniük, mert az iroda alapításának jelentős költségeivel csupán a kinevezésük után szembesültek. Az, hogy egy ilyen vállalkozás mekkora anyagi terhet ró a résztvevőkre, változó, de Schadl úgy véli, ha a kinevezési folyamat során, amelyben ő nem volt jelen, rákérdeztek volna a pályázók anyagi hátterére, azaz, hogy rendelkeznek-e 50-100 millió forinttal, akkor elkerülhető lett volna a meglepetés.

A kar Schadl Györgyöt jelölte ki, hogy legyen az ügyben érintett végrehajtók mentora, aki - miután ezek az emberek segítséget kértek tőle - segítséget nyújtott nekik a kezdőtőkében, havi fizetésekben vagy akár a humánerőforrásban is. A vállalkozó állítja, az üggyel kapcsolatban már most megtanulta, hogy többet senkinek ne adjon kölcsön, akkor sem, ha arról szerződést sem kell kötniük, mert azt a jogszabály nem írja elő.

Teljesen megértem, hogy miért döntöttek az ügyészség ajánlata mellett. A média folyamatosan reflektált rájuk, a nevük folyamatosan ott szerepelt a cikkekben és a hírekben, így nem meglepő, hogy siettek a helyzet lezárására. Én nem kértem tőlük kamatot a kölcsönadott összegért, de nagyjából tisztában voltam azzal, hogy kinek mennyit adtam, és hogy hol tartanak a törlesztésben. De komolyan, milyen korrupció az, ahol végül még én is vesztesként kerülök ki a helyzetből?

Schadl véleménye szerint teljesen abszurd az a vád, miszerint ő megkente volna Völner Pált a kinevezések ügyében. Kiemeli, hogy a végrehajtók kinevezéséért valójában nem a parlamenti államtitkár volt a felelős, hanem Vízkelety Mariann, aki korábban az Igazságügyi Minisztériumban az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárként dolgozott. Az ő feladata volt, hogy a miniszter nevében kinevezze a végrehajtókat. Völner Pál ügyvédje többször is kérte Vízkelety tanúkénti meghallgatását, de ez a nyomozás és a bizonyítási eljárás alatt egyaránt elmaradt, ráadásul Vízkelety tavaly elhunyt. "Ne értsen félre, nem adtam neki pénzt, de ha valakinek fizetni akarnék a kinevezésekért, akkor miért éppen annak adnék, aki nem is érintett ebben az ügyben?" – tette hozzá.

A tárgyalóterembe bekúszó politika

2024 tavaszán a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételről Schadl György azt mondta, erre vonatkozóan nincs mondanivalója. A vállalkozó most sem foglalkozik az abban megfogalmazott állításokkal, szerinte a sajtótájékoztatókon mindent korrektül elmagyarázott már Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze.

Ha valaki egy kicsit is otthon van a jogi kérdésekben, az könnyen beláthatja, hogy ez az egész abszurd. Az ügyészségre betérve, az ottani iratokból kihúzták ezeket az információkat, majd sorra manipulálták a vádlottak és a védők dokumentumait? Ráadásul itt nem a sajtó vagy a titkosszolgálat játszott szerepet, hanem végrehajtók, így vajon mit is számított volna, hogy ismerem Rogán Antalt vagy a kabinetfőnökét?

- Ezt a kérdést tette fel Schadl.

A vállalkozó szerint, noha a politika igyekszik befolyást szerezni az ügyben, olyan információ nem jutott el hozzá, hogy a tárgyalás végkimenetele már előre el lenne döntve, így bízik a bíróság függetlenségében. Az ügyészség egyes tagjaival kapcsolatban azonban már felmerültek aggályok benne.

Nézze, nem engem akartak leszedni a sakktábláról, én csak egy járulékos veszteség vagyok. Az eljáró ügyész is csak egy porszem, neki is van egy főnöke, aki megkapta az utasítást valakitől, magasabb szinteken, hogy ezt az ügyet végig kell csinálni velünk szemben

- fejtette ki a vállalkozó, aki úgy véli, hogy az ügyészségen arra számítottak, hogy Völner Pál mint egy dominókocka fog majd eldőlni, hogy ezzel elkerülje a felelősségre vonást, majd pedig egy alku keretein belül másokat is terhelő vallomásokat tesz. Azonban eddig egyikük sem lépett így, sem a nyomozás során, sem a bíróság előtt. Ennek ellenére Schadl nem látja indokoltnak, hogy még egy személynek is helyet kellene foglalnia a vádlottak padján, viszont továbbra is zavarja, hogy ők miért kénytelenek ott ülni.

Schadl György néhány hónappal ezelőtt elindította Facebook-oldalát, ahol már számos rejtélyes üzenetet osztott meg. Ezek a posztok olyan titokzatos légkört teremtenek, hogy a címzett személye még titokban marad, és sokan találgatják, ki lehet az ismeretlen vezér. Amikor megkérdeztük tőle, hogy mi vár az utolsó dominóra, és kinek üzen ezekkel a titokzatos posztokkal, így válaszolt: "Még magam sem tudom, de mindennek eljön az ideje."

Schadl György és Völner Pál ügye legközelebb január 28-án folytatódik a Fővárosi Törvényszéken, továbbra is tanúmeghallgatásokkal.