Sokan ezt a hibát követik el: függetlenül attól, hogy milyen tápláló étel szerepel a tányérjukon, a következmények mégis súlyosak lehetnek.
Melyik város nem Pest megyében található? 8 földrajzi kérdés, amire nem mindenki tudja a választ
A gyors evés a XXI. századi felgyorsult életvitelben sok ember mindennapjainak a része. A reggeli út közben, a sarkon megvásárolt péksüti, az ebédet jó esetben nem a számítógép előtt ülve eszed, és ha idő nincs rá, akkor pár falat is megteszi két megbeszélés között. A vacsora egy esti program előtt néhány gyors falat, vannak, akik sosem adják meg a módját a jó evésnek.
A gyors étkezés elsőre üdvözítő megoldásnak tűnhet, hiszen néhány percet megspórolhatunk vele, amit más, számunkra fontos tevékenységekre fordíthatunk. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az egészségünkre gyakorolt hatásokat sem. Ezek a következmények legfőképpen a gyomor- és bélrendszert érintik, és érdemes megvizsgálni, milyen formában jelentkezhetnek.
Gázképződés
A gyorsan evők többnyire viszonylag sok levegőt nyelnek az étellel. Az aerophagia - amikor az étkezéssel túlzott mennyiségű levegőt is nyelsz - az enyhe puffadástól a komolyabb gyomorfájásig sokféle tünetet okoz. A gyomor üres állapotában körülbelül 200 milliliter levegőt tartalmaz, ami az evéssel nyelt levegővel sokszorosára nőhet. A gázképződés többféle kellemetlen tünetet okozhat.
Elégtelen rágás
Aki gyorsan eszik, az többnyire nem rágja meg alaposan az ételt. A nagyobb darabok feldolgozásához a gyomornak több gyomorsavra van szüksége, ezért el kezd többet termelni. Az anyagcserét is túlzottan megterheli, ha a szájban nem jut elég idő az enzimeknek, hogy kifejtsék hatásaikat. A bélrendszerben ez emésztési zavarokat okozhat, az elnehezülés érzése mellett evészavarok is kialakulhatnak ebből a rossz szokásból.
Néha nehéz meghatározni a megfelelő pillanatot a megállásra.
Az elégtelen rágás következményeként az agy-bél tengely működése is felborulhat. Az agyban két kulcsszereplő hormon, a leptin és a ghrelin, felelős a jóllakottság és éhség érzésének szabályozásáért. Míg a leptin a telítettséget jelzi, addig a ghrelin az éhséget stimulálja. Amint észrevesszük az ételt és megérint minket annak illata, körülbelül 20-30 percre van szükség, hogy a leptin hormon aktiválódjon. Ha azonban túl gyorsan falatozunk, könnyen túlléphetjük a szükséges mennyiséget, hiszen a szervezetünk nem tudja időben jelezni, hogy elég volt, ami így könnyen elhízáshoz vezethet.
Komolyabb következmények
A gyors étkezés komolyabb következményekkel is fenyegethet. Azok, akik hosszú távon ezt a szokást követik, nagyobb eséllyel szembesülhetnek elhízással, metabolikus szindrómával, szív- és érrendszeri rendellenességekkel, sőt, akár cukorbetegséggel is.
Az egészségügyi gondok megelőzése és az egészségünk megőrzése érdekében érdemes időt szánni a lassításra és a tudatos étkezés élvezetére. Az étkezés nem csupán táplálkozás, hanem egy élmény is, amelyet érdemes teljes mértékben átélni. A tudatos odafigyelés hosszú távon számos előnyhöz juttathat minket, ezekről pedig részletesebben is olvashatsz korábbi írásunkban.
