Sokan jelentős előnyökhöz juthatnak, miközben a magyar gazdaság nehézségekkel küzd – ez a jövő várhat a BÉ-re.

Zsinórban második éve produkált 30 százalék feletti emelkedést a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, ami globális léptékben is kiugró eredménynek számít. Hogyan volt képes a pesti tőzsde ilyen mértékben elszakadni a magyar gazdaság erőtlen teljesítményétől? Milyen kilátása lehet annak, hogy a hazai részvénypiac 2025-ben is megtartja a csúcsformáját? Annyi biztos, hogy a hazai piac nemzetközi szinten még mindig igen olcsónak számít, ám az ukrajnai háború mellett például a választási kampányidőszak is kockázatokat rejthet.

Miközben a magyar gazdaság stagnál, és az idei év első három negyedévében mindössze 0,7 százalékos növekedést tudott felmutatni, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX, 2024-re már több mint 30 százalékos emelkedést könyvelhetett el. Ez az index a tavalyi szintekhez képest, amikor közel 40 százalékos ugrást produkált, továbbra is dinamikusan fejlődött, és december első felében átlépte a még soha nem látott 80 ezer pontos határt.

Harminc százalékot meghaladó emelkedés viszonylag ritkának számít a világ tőkepiacain, első látásra nem nehéz arra a következtetni, hogy a hazai börzét is utolérhetik a kifulladás jelei. Ám nemzetközi összevetésben a BUX árazása még mindig nagyon olcsónak nevezhető.

Ha a price-to-earnings (P/E) mutatót vesszük alapul, amely a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeinek árfolyamát a cégek egy részvényre jutó nyereségéhez viszonyítja, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar piac jelenlegi árazása 6 körüli szinten helyezkedik el. Ez az érték jelentősen elmarad az amerikai S&P-index 20 feletti, valamint a német DAX 14 körüli mutatójától. Sőt, még a cseh piac 10-es és a lengyel 8-as P/E értéke is meghaladja a magyar tőzsdeindex szintjét, ami arra utal, hogy a magyar részvények alulértékeltek a nemzetközi összehasonlításban.

A BUX nem csak a régiós versenytársaihoz, hanem korábbi önmagához képest is olcsónak nevezhető

- hangsúlyozta lapunknak Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője.

Történeti szempontból vizsgálva a magyar tőzsdét, hosszú időn át a P/E mutatója körülbelül 10 körüli értékeken stabilizálódott. Azonban az orosz-ukrán konfliktus kitörése drámai mértékben csökkentette ezt a mutatót, egészen 6-ra. 2022 különösen jelentős évnek bizonyult, hiszen a globális részvénypiacok sem mutattak kedvező teljesítményt. Az alulértékeltség forrása abban rejlik, hogy a háború és az energiaválság komoly hatással volt a kelet-közép-európai tőzsdeindexekre. Mivel a konfliktus stagnáló, állóháborúvá alakult, és a földgázárak is drámai módon csökkentek, az értékelések valamelyest javultak, ám a korábbi értékekhez képest még mindig messze elmaradnak.

"Ahhoz képest, hogy a magyar piac még mindig nagyon olcsó, miközben a legnagyobb BÉT-en forgó vállalatok profitjai jelentősen növekednek,

Teljesen indokolt a körülbelül 30%-os növekedés, hiszen ez a tendencia szorosan összefonódik a valósággal, és egyáltalán nem eltávolodott a tényleges helyzettől.

- fogalmazott a vezető elemző.

A kelet-közép-európai tőzsdék a világ egyik legnagyobb rejtett kincse, hiszen alulértékelt és alacsony árakkal rendelkező részvénypiacokról van szó - mondta Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője. Kiemelte, hogy a magyar tőzsde az idei évben jelentős mértékben felülmúlta például a lengyel eszközöket. Az átlagon felüli teljesítmény eredményeként már nem tapasztalható, hogy a magyar részvények között a régión belül indokolatlan diszkontok lennének jelen. Az alapkezelő elemzői csapata úgy véli, hogy jelenleg nincsenek olyan rejtett tartalékok, amelyek a magyar piacot egyedülállóan vonzóvá tennék.