Megdöbbentő statisztikákat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal: az infláció üteme felgyorsult, és az élelmiszerárak már több mint 7 százalékkal emelkedtek.

Februárban az éves infláció 5,6 százalékra emelkedett, melynek keretében az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt az előző év februárjához képest – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A legkiemelkedőbb drágulást a liszt tapasztalta, amelynek ára 44 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezen kívül jelentős áremelkedés történt az étolaj (27,5%), tojás (24,7%) és tej (22%) esetében is.

Az inflációs folyamatok bonyolult világában a maginfláció, amely kiszűri a hektikus gazdasági hatásokat, sokkal tisztább képet ad a nemzetgazdaság hosszú távú árszínvonalának alakulásáról. Ez az érték most aggasztóan 6,2 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a nyugdíjasok számára releváns inflációs mutató 5,6 százalékot ért el, ami szintén figyelmeztető jel a jövőbeni vásárlóerő csökkenésére.

A szolgáltatások ára 9,2%-kal emelkedett, ezen belül a postai szolgáltatások drágulása 16,8%-ot tett ki. A telefon- és internetes szolgáltatások 14,9%-kal nőttek, míg a lakbér 12,2%-os emelkedést mutatott. A lakásjavítás és -karbantartás költsége 10,4%-kal nőtt, a járműjavítás és -karbantartás esetében pedig 10,3%-os drágulás tapasztalható. A testápolási szolgáltatások ára 9,4%-kal emelkedett.

A háztartási energia költségei 0,2 százalékkal csökkentek, míg a tűzifa ára 4,9 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, valamint a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett kifizetni. Ezen kívül a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal nőtt.

A legutóbbi havi adatok szerint az infláció mértéke 0,8 százalékra emelkedett, és ezen belül az élelmiszerek ára 1,2 százalékkal emelkedett januárhoz képest. Különösen szembetűnő volt az étolaj drágulása, amely egy hónap alatt 5,4 százalékkal nőtt, míg a kávé ára 5,2, a margariné pedig 4,4 százalékos emelkedést mutatott. A szezonális élelmiszerek, mint a burgonya, friss zöldségek, valamint a friss hazai és déligyümölcsök összesen 3,8 százalékkal drágultak. Ezen kívül a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé és kakaó 2,3, a vaj és vajkrém 2,0, míg a baromfihús 1,9 százalékkal került többe az előző hónaphoz képest.

Az újra felerősödő drágulási trend következtében az infláció, és különösen az élelmiszerárak emelkedése közel másfél éves csúcsra ugrott. Az élelmiszerek ára ismét azon a szinten áll, ahol 2023 novemberében volt, míg az általános inflációs mutató 2023 decemberében hasonló értékeket mutatott a mostaniakkal.

Az inflációs adatok nem okoznak meglepetést, különösen figyelembe véve, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter már decemberben bejelentette az infláció elleni harcot. A miniszter szombaton, a kamara gazdasági évnyitóján kifejtette, hogy az áremelkedés üteme nem mutatott érdemi lassulást, sőt, az élelmiszerárak emelkedése akár még gyorsabbá is válhatott. A tájékoztatása szerint az élelmiszerinfláció a múlt hónapban akár 7 százalékra is rúghatott, és a pénzügyi szolgáltatók díjának emelkedése is jelentős volt, amiről már korábban is beszámoltunk.

A kormány a múlt héten bejelentette, hogy önkéntes árcsökkentést várnak a kiskereskedelmi szereplőktől. Szombaton azt mondta a miniszter, hogy a 6 nagy áruházlánc közül eddig 2 adott értékelhető, a kormány szerint elfogadható vállalást, a többieknek, ahogy akkor mondta, "van még fél hetük".

Január hónapban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 5,5 százalékos éves inflációt regisztrált Magyarországon, ezzel az uniós rangsorban a legmagasabb értéket érte el. Az élelmiszerárak ezen időszak alatt 6 százalékos emelkedést mutattak.